A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-10-16 / 42. szám
A régi Magyarország vasszíve Göinőr megye volt. Ott élt egy Rozsnyó melletti kis faluban, Betlérben a híres „vasgróf“, Andrássy Károly is, hiszen övé volt az összes gömöri vasbánya és vasfeldolgozó Hogy még jobban felvirágoztassák ezt az iparágat, Andrássyék itteni és külföldi mágná sokkal keresték az összeköttetést. Nagyszerű vadászatokat rendeztek Gömör vadregényes erdeiben, s ezek rendszerint nagyúri mulatozással folytatódtak. Az üzlettársak így aztán a szerződésen kívül sokszor értékes vadásztrófeákat is vittek magukkal, emléket egy-egy „jól megrendezett“ vadászatról. Az Andrássy család betléri kúriája határozottan vadászkastély jellegű volt. Egyik nemzedék a másiknak adta át, de mindegyik változtatott valamit rajta. Az eredeti reneszánszbarokk stílusú épület a 18. század elején épült. •Több átépítésen esett keresztül, utoljába 1886- ban Müller építész terve szerint. A mai látogató egy érdekes folyosón keresztül lép be a kastélyba, amelyet barlangszerűen [grotaj tuffából építettek. Bemélyedéseiben vadásztrófeák láthatók, különböző, szinte Ijesztően ható állatok, medvék állanak a folyosó mozaik díszítése között. A földszinti helyiségek, amelyeket eredetileg a személyzet használt, most múzeális céloknak szolgálnak. Üveges vitrinekben sok furcsaság és érdekesség van, 3 A B E T L É R I K A S T É L Y Bmit külföldi vadászatokról hordtak össze az Andrássy család több nemzedékének férfitag-, jai. Különösen Andrássy Zsigmond volt nagy Utazó. Összejárta Amerikát, lAfrikát, Ázsiát és Indiát. Ö hozott Egyiptomból egy több mint kétezer éves múmiát. Afrikából egy bennszülött -harcos preparált fejét, az egyenlítő környékéről egy néger kisgyermek napon kiszárított tetemét. Ennek a kis családi múzeumnak érdekességei közé tartozik az eredeti kínai apró női cipő, a japán öngyilkosság híres eszköze, a hasfelmesztő „Hara-kiri“ kés, több érdekes török kard, az úgynevezett handzsár, a magyar történelem nagyjainak, többek között Rákóczinak a kardja és a középkori lovag számos vértezete és fegyverzete. A betléri kastély úgy maradt meg számunkra, ahogy azt Andrássyék berendezték és lak- I ták. A kastélyban különböző értékű és stílusú bútort halmoztak össze és bár sok közülük nagyon értékes darab, mégsem a lakályosság, inkább a látványosság benyomását kelti. Bőven van itt gazdagon díszített intarziás empír bútor, amely a korabeli mesterek művészetét dicséri. A Nádasdy huszárok termének parkettja gyönyörű, faberakással díszített rokokó stílusú famunka, a néhai iparosok igazi remekműve. A szemétkosár tisztjét preparált elefántlábak látják el. Az egyik kis szoba eredeti berendezése a török háremek titokzatos légkörét idézi. A szomszéd helyiségben egy érdekes függönnyel eltakart ágy látható (a földesúr-, állítólag ezen gyakorolta az első éj jogát], A függönyre a Koránból vett idézetek vannak hímezve. A hallban, ahol az utolsó átépítésnél a menynyezetet és a falakat kazettás faberakással díszítették, egy gyönyörű díszítésű carraral márvány kandalló van. Két egyforma kályhát vagy kandallót nem találtunk a kastélyban, s nem egy a cserepesmesterség remekműve, mindegyik más színű és mintájú csempével díszítve. Népművészetünk értékes örökségei az itt ta- Érdekes a 16 modern felszerelésű tüzelősorba, lálható remekbe faragott mennyasszonyi ládák, melyek a kézsmárkl és szepesi mesterek műve a 15—17 századból. A kastély falait számos kép díszíti. Nagy hatást kelt J. Seligman „Versenyfutás a széllel“ című képe. Itt találséget. A tanácstagok hozzászólásaikban megállapították, hogy a bécsi udvarral való megegyezésben nem lehet bízni, tehát a harcot folytatni kell és a francia király kívánságát: Magyarország függetlenségének kimondását és a Habsburg ház trónfosztását javasolni fogják az összehívandó országgyűlésnek. Az országgyűlés összehívását 1707. február 24-re határozták el. január 24-én még egy tanácskozást tartottak, azonban itt már csak annyit változtattak az előbbi határozaton, hogy az orjuk Karupa Vencel, Kopeck? János művel mél* lett a magyar képzőművészet számos képviselője, Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Ligeti* Mészöly Géza, Spányi Béla, Vajda Zsigmond, Ebner Lajos, Lotz Károly stb. képeit. A kastély központi helyisége a könyvtár, melynek építészeti meglodása rendkívül mutatós. Nappal üvegtetőn keresztül kap egyenletes megvilágítást, este pedig a szalonrészlet káprázatos szépségű velencei csillárja fokozza a hangulatvilágítást. A könyvtár kb. húszezer kötet könyvet tartalmaz, többnyire latin, német* francia és magyar nyelvűt. Amint az eddig elmondottakból látható, a betléri kastély inkább a furcsaságok múzeuma, mint a néhai nagyurak lakhelye. Ä park maga egy kisebb botanikus kert, számos idegentájú, évszázados fákkal díszítve, s a tervezője valószínűleg az empír korszak ismert építésze, Heinrich Nebien volt, aki később a budapesti „Városliget“ alapításánál is közreműködött. Ebben a gyönyörű parkban fölüdíti az embert a séta és jó hangulatban búcsúzik Betlértől. , Beszélő szággyűlést nem Rozsnyóra, hanem Ónod mezejére hívják össze és nem február 24-re, hanem május 2-re, hogy Rákóczinak ideje legyen a külföldi követeket meghívni, és az ország rendjel is idejében jelenhessenek meg. Ezzel a határozattal a Rozsnyóra összehívott kormányzótanács elvégezte legfontosabb feladatát, de még február 5-ig együtt maradt és a hadvezetéssel és pénzügyekkel Összefüggő kérdéseket, valamint személyi ügyeket tárgyaltak le, közöttük gróf Forgács Simon tábornagy ügyét, aki nem teljesítette a Rákóczi által kiadott parancsot és seregét másfelé vezette. Ezért öt Rákóczi Krasznahorka várába csukatta, ahonnan csak 1710-ben szabadult ki. Nagyjából ezek voltak 11. Rákóczi Ferenc rozsnyói tartózkodásának főbb eseményei. A fejedelem jelenlétének nagyon kedvező hatása volt a város lakosságára és itt tartózkodása alatt megszűntek a még mindig meglévő áldatlan vallási villongások. Rákóczinak és a kormányzótanácsnak két hónapi rozsnyói tartózkodása a város történetének legemlékezetesebb és legjelentősebb napjai közé tartozik, mert az első világháború előtti Magyarország népei főleg a városok polgárai és a falvak parasztjai benne látták 200 éven keresztül a jogaiért küzdő nép vezérének ideálját. Rákóczi rozsnyói tartózkodásának emlékére a város lakossága a városháza falán a főbejárat felett emléktáblát helyezett el, a következő szöveggel: 11. Rákóczi Ferenc fejedelem e város falai között intézte nemzeti szabadságharcát hadvezéri és kormányzati ügyeit 1706. december 1707. február hónapokban. A dicső küzdelem megindulásának két századik évfordulójának alkalmával emelt e tábla őrizze a fejedelem emlékét és szolgáljon buzdítással a hálás utókornak. K. U
