A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-09-18 / 38. szám
Lucullus, Berg lovag és az asztalterítés A címben szereplő három fogalomnak látszólag semmi köze sincs egymáshoz. Persze, mint azt már megszokhattok, néha a látszat csal. Mint ez esetben is. Lucullus római hadvezér, aki gazdagsága és orgiaszámba menő lakomái révén vonult be a történelembe, nyilván semmi hatással sem volt Berks Róbert lovagra, hogy amikor az alsóhámori Szandrik ezüstgyár igazgatója lett, evőeszközöket kezdjen gyártani. Berks lovagnak inkább a környékbeli ezüstbányók kritikus helyzete adta az ötletet. Ezüst volt elég, csak éppen nem volt mire felhasználni, így aztán a Szandrik gyárban megindult az evőeszközök gyártása. S ez az iparág a mai napig is virágzik, jóllehet alig emlékszik már valaki a derék Berks lovagra. S eljutottunk a címben említett harmadik fogalomig — az asztalterítés kultúrájáig. Biztosan nem az asztal körül félig fekvő helyzetben fogyasztjuk el ebédünket, vacsoránkat, mint a néhai jó Lucullus mester, s hasonló költséges lakomákat sem igen rendezünk. Ez természetes, és nem lep meg senkit. De már sokkal meglepőbb és kevésbé természetes, hogy a legszerényebb mai háztartás is jobban fel von szerelve evőeszközzel, étkészletekkel, mint arról Lucullusék csak álmodtak is volna. Mert az ókorban a leggazdagabbak is csak egyetlen „evőeszközt" használtak, s ez nem volt más, mint a tíz ujjuk. Nem akarjuk állítani, hogy nálunk is divat még kézzel enni, de kezet a szívre, hányszor ülünk hetenként szépen, ízlésesen megterített asztalnál, melyen ott csillog a helyesen felrakott evőeszköz, a kulturáltság ismérve? Mert bizony még mindig nem kivétel az olyan háztartás, ahol a kanál az egyetlen evőeszköz, amit étkezéshez használnak. Pedig a gyár, ahol valaha Berks lovag irányította a termelést, ma 650 különféle tárgyat gyárt ezüstből, ezüstözött alpakkából és rozsdamentes acélból. És hogy ezek a gyártmányok nem akármilyenek, arról sok-sok kiállításon szerzett rengeteg díj, aranyérem, kitüntető oklevél tanúskodik. Ezek közül természetesen nem hiányozhat az 1958-as Brüsszeli Világkiállítás aranyérme sem. A Szandrik gyár zömével továbbra is evőeszközöket gyárt. Találkozhatunk velük az állami és szövetkezeti szaküzletekben. Egész sor kitűnő tulajdonsággal rendelkeznek, könnyen tisztíthatok, nincsenek befolyással az élelmiszerek ízére, zamatára, nem tesznek kárt a vitaminokban, csinosak, mutatósak. Jelenleg a Sandrik nemzeti vállalat 12 különböző típusú étkészletet gyárt. Két típus az összes lehetséges evőeszközt - 30 darabot! - magában foglalja, három típushoz a leggyakrabban használt evőeszközök tartoznak, de a többivel is ki lehet bővíteni, a további hét típus pedig négyfajta evőeszközből: kanálból, késből, villából és kávéskanálból áll. Atalános, köznapi használatra készül a négy legkeresettebb típus, ezek a 65, 107, 114 és 104 számot viselik. A szaküzletek dolgozói készségesen megmagyarázzák mindegyik formájú evőeszköz előnyeit. Erre szükség van, mert mindegyik Szandrik gyártmányú evőeszköz szép, ízléses formájú, s az áruk is mindenki számára hozzáférhető. Ugyancsak szükségtelen egyszerre hatszemélyes készletet vásárolni, bármikor kapható kés-villa-kanál kollekció, bármilyen mennyiségben. Mai életnívónk, kultúránk megkívánja, hogy háztartásunk el legyen látva a modern nsztalterítéshez szükséges kellékekkel. Nemcsak a magunk szempontjából, de bármikor kaphat az ember váratlan vendégeket. Nem lehet elképzelni kényelmetlenebb helyzetet, mint ha kénytelenek vagyunk - bármilyen ízletes ételt is - egyetlen tányéron, esetleg csak kanállal feladni az asztalra. Ugyanígy ha feketét szervírozunk, nem hiányozhat a makkj-kanál és a cukorfogó. De a jól felszerelt háztartás nem lehet meg pecsenyevilla, gyümölcskés, desszertvilla, halkés, merőkanál s a komplett étkészlet egyéb kellékei nélkül. A családi élet kulturáltsága azonban nem korlátozódhat csak a különféle ünnepi alkalmakra, vasárnapi családi ebédekre. A szépen megterített asztal mindennapos jelenség kell hogy legyen nálunk. Már csak azért is, hiszen ilyenkor találkozik az egész család. S a szépen megterített asztalnál jobban ízlik az étel, jobb a hangulat, mindjárt más szemmel látjuk a mindennapi problémákat, könnyebben megtaláljuk a megoldásukat. Tiszta abrosz, csinos porcelán, jól elhelyezett evőeszközök, szalvétáik. Ma már a közönséges étkezésekhez nem mindenki használ lenvászon vagy damaszt asztalterítőt. A Délcsehországi Papírgyár elegendő mennyiségben gyárt igen ízléses és nagyon olcsó papír abroszokat és szalvétákat, melyek mindennapos étkezésnél igen jól mutatnak az asztalon és igen célszerűek. A legegyszerűbb ételt is „lucullusi lakomaként" fogyaszthatjuk el, ha csinosan, zlésesen, étvágygerjesztőén tálaljuk. Ehhez pedig hozzátartozik a rendes evőeszköz is. Az alsóhámori Szandrik vállalat s a háztartási boltok nem feledkeztek meg róla. Ügy illenék, hogy mindannyian gondoljunk rá. Megéri! (JK) 65-ös típus 107-ös típus 104-es típus 14-es típus
