A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1966-09-11 / 37. szám

NEVEZETES EPULETEK KATOLIKUS TEMPLOM. A város első katolikus temploma késő ro­mánkori stílusban épült. Később átalakították és kálvinista templom lett. Mária Terézia visszavette a kálvinistáktól, lebontotta és óját építtetett, barokk-klasszicista stí­lusban. Az új templom építését a 18. század végén fejezték be. A mű­emlék-templom orgonáját egy Mo­­ravéák nevű trencséni orgonaké­szítő állította össze. REFORMÁTUS TEMLOM. A tem­plom a Főtér déli oldalát szegélye­ző háztelkek területén fekszik, üj­­gótikus stílusban épült tornya 36 méter magas. A templom 1784-ben készült el, a református hívek ál­dozatkészségéből, miután II. József­től engedélyt kaptak, hogy elvett templomuk helyett óját építsenek. Műemlék. EVANGÉLIKUS TEMLOM. 1786- ban épült, barokk-klasszicista stí­lusban. A tornyot később, 1856-ban építették hozzá. Az oltárképet, edé­nyeket és térítőkét IV. Gustav Adolf svéd király ajándékozta a rima­­szombati egyháznak. Műemlék. pították, 1882-ben. Az első igazgató — Fábry János —, valamint hűsé-^ ges munkatársai, Hüvössy Lajos, Terray István és Groó Vilmos tisz­teletére emléktáblát helyeztek el a múzeum folyosóján. A múzeum 11 helyiségét 1960- ban rendezték át. A raktárban szá­mos értékes festményt őriznek, me­lyek helységhiány miatt eddig nem kerülhettek a látogatók elé. RÉGI LAKÓHÁZ. 1852-ben épült, újgótikus stílusban; kűrészeit Izsó Miklós szobrászművész faragta. Sajnos az évtizedek folyamán több ízben átalakították, de utcai hom­lokzatán így is felfedezhetők a ré­gi elemek. Műemlék. KASTÉLY. A Záthureczkyek épít­tették klasszicista stílusban, a ma már Rimaszombat városnegyedét képező Tamásfalván. Később átala­kították. Műemlék. HARANGLÁB. Ma már nehezen ellenőrizhető feltevések szerint már a 16. századi nagy tűzvész ide­jén is állt itt egy harangláb. Műem­lék jellegű építmény. (A felsza­badulás után restaurálták). VÁROSHÁZA. 1801-ben építették újjá, barokk-klasszicista stílusban, oromzatát a város címere díszíti. Ma a Városi Nemzeti Bizottság székháza. Műemlék. TIMÁR-SOR. A hosszú rimaparti utca apró házaiban laktak egykor a messze földön híres rimaszom­bati tímárok. Az utca túlsó olda-OJ VÁRMEGYEHÁZ.. Ezt az im­pozáns méretű és külsejű épületet három szárnyban, a múlt század végén emelték. Főbejárata a szom­szédos faluban a térre nyílik, két oldalsó szárnya egy-egy szomszé­dos utcára néz, így egész háztömb benyomását kelti. Ebbe az épületbe költöztek át az egykori „Fekete sas“ fogadóból a századforduló előtt a megyei hivatalok. Műemlék­nek nyilvánították. Ma a Járási Nemzeti Bizottsága székháza. KATOLIKUS PLÉBÁNIA. 1775-ben építették, későbarokk stílusban. 1945 elején ebben az épületben volt elszállásolva a szovjet város­parancsnokság. Műemlék. MÚZEUM. A város múzeumát Fábry János kezdeményezésére ala-TOMPA MIHÁLY SZOBRA. A „Május 1“ kert legszebb pontján, padok, virág-­­ágyak, fák, dísszobrok között áll a költő szobra. A szobrot Holló Barnabás gömörl születésű művész készítette, akt előbb a pesti iparművészeti Iskolán majd Stróbl Alajos mesteriskolájában tanult. A rimaszombati Tompa-szobor­ról Stróbl Alajos és Fadrusz János a legteljesebb elismeréssel nyilatkoztak'. • • • TOMPA MIHÁLY SZÜLŐHÁZA. A mai Tompa utcában, a költő szülőháza he­lyén rövid utcát találunk, mely az új, emeletes lakóházakhoz vezet. A házat nem az idő vasfoga, hanem a háború pusztította el, 1944. december 19-én bom­batalálat érte. Sovány vigasz: 1902-ben Molnár Gergely tamásfalvi asztalos­legény szabad óráiban elkészítette a Tompa-ház pontos mását, s a makettet üveg alatt őrzik a múzeumban. Aki kíváncsi a Tompa-emlékekre, ezt a hite­les másolatot bármikor megtekintheti. A múzeumban megtalálható ezenkívül Tompa íróasztala, több könyve és néhány kézirata. RÉGI VÁRMEGYEHÁZ. 1798-ban emelt, francia barokkstílusú műemlék-épü­let, a város legszebb emeletes háza. Ebben az épületben választották Petőfit 1845-ben tiszteletbeli táblabíróvá. Az udvari szárny egykor megyei börtön volt, majd a 19. század végétől a Rábely-félé nyomda működött benne. (A város másik, Lévay-féle nyomdája a főtér egy közeli házának udvarában volt.) Itt kell megemlítenünk, hogy a 18. század végén (mielőtt ez a megyeház felépült), a megyei hivatalok egy másik ódon épületben voltak. A 19. század végén a megyei hivatal a címben szereplő épületből a hajdani „Fekete sas“ fogadó épületébe költözött, s ott is maradt, míg az új vármegyeház fel nem épült. Biztosra vehető, hogy Rimaszombatban már a 16. század közepén virágzó iskolaoktatás volt; az 1560 körül megalakult helvét hitvallású egyházról fel­jegyezték, hogy már akkor kiváló gondot fordított iskolájára, ahová messze vidékről is jöttek tanulók. Ebben az időben a városi tanács fedezte az Iskola szükségleteit. Később, átmeneti nehézségek és felekezeti villongások után; az 1781-ben kibocsátott „Türelmi parancs“ révén, 1800 körül teremtették meg újra az iskola alapjait. 1853-ban az osgyáni gimnáziumot is a rimaszombati­hoz csatolták, és egyesült protestáns gimnázium lett az Iskola neve. Az isko­laépület földszinti része 1794-ben épült fel, később két emeletet húztak föléje későbarokk stílusban. Tanárai közül elsősorban Fábry Jánost kell megemlítenünk, aki a város leánynevelő intézetének és pedagógiai társulatának alapítója volt. Természet­­tudósként és régészként ismerték, diákjaival értékes anyagot gyűjtött, mely a megnyílt múzeumba került. Baksay István és Szeremley Károly professzorok' nevét is Illik megjegyeznünk. A magyar és szlovák Irodalom ismert képviselői közül Mikszáth Kálmán; Pósa Lajos, Kiss József, Bodor József, Jankó Jesensky és Ivan Krasko a múlt században egy ideig ebben az Iskolában tanultak. A gimnázium tanulója volt két kiváló szobrászunk is, Holló Barnabás és Izsó Miklós. Mikszáth Kálmán hat éven keresztül, 1857-től 1863-ig volt a rimaszombati gimnázium tanulója. A múzeumban őrzik azokat a „névsorozatokat“, melyek­ből a félévi és év végi bizonyítványokat kiírták. Ezekben a könyvekben Mik­száth osztályzatait is megtaláljuk. Az Alapfokú Kilencéves Iskola könyvtárá­ban találhatók meg a gimnázium 1860-Ik évi bársonyba kötött albumai, me-ÉRDEKES TUDNIVALÓK lyek a Pegazussal kacérkodó diákok verseit, novelláit tartalmazzák. Mikszáth' számos verse és prózai próbálkozása is benne van a könyvekben, saját kéz­írásával. KARIKÁS FRIGYES SZÁLLÁSHELYE. Karikás Frigyes a 39-es vörös dandár politikai megbízottja volt, a dandár élén 1919 májusában érkezett a városba, s a Heksch-féle házként emlegetett épületben kapott szállást. Karikás a Ta­nácsköztársaság bukása után emigránsként élt Párizsban, majd később a Szov­jetunióban. Jelentős értékű Irodalmi műveket írt. A harmincas években ártat­lanul a személyi kultusz áldozata lett. Tíz évvel ezelőtt rehabilitálták. • ¥ • GYÖRY DEZSŐ SZÜLŐHÁZA.. Győry Dezső 1900-ban született, apja szegény tanárember volt. Világszemléletének kialakulására nagy hatással volt a nagyapja, aki 1848—49-ben véglgküzdötte a szabadságharcot. Győry az első világháború nehéz éveiben kezdett írni; 1917-től gazdag diákok nevelője lett. 1919-ben filológiát tanult Budapesten. Később Németországba került, ahol mezőgazdasági munkásként dolgozott. Hazatérése után újságíró Jett Kassán,­­Bratislavában és Prágában. A fasizmus erősödése idején a csehszlovákiai de­mokratikus magyar írók körének elnökévé választották. 1940-ben Magyaror­szágra szökött, de Horthy rendszere gátat emelt írói és újságírói tevékenysé­ge elé. A második világháború vége Kárpát-Ukrajnában érte, ahol 1949-ig az ungvári Igaz Szó című lap munkatársa volt. Ekkor Budapestre költözött, s ma Is ott él, nevét jól Ismerik, művelt kedvelik mind a magyarországi, mind a szlovákiai magyar olvasók. Költészetét harcos antifasiszta magatartás és a proletariátus törekvései iránti rokonszenv hatja át. Válogatott verseit az ötvenes években adták ki Budapesten. — Győry már évek óta csak prózát ír sűrűn egymás után jelennek meg érdekes regényei, melyek közül a Viharvi­rág, a Sorsvlrág, a Vérehulíó szerelem, a Nagy érettségi és a Veronika a leg­ismertebbek. • ¥ • A VALLENTINYI-HÄZ. Az Ifjú Győry Dezső ebben a házban időzött, amikor vándorlásai közben hazatért szüleihez. Itt keresték fel a Sarlós mozgalom tagjai, hogy a mozgalom gondjairól, a dolgozó nép szociális problémáiról el­beszélgessenek a költővel. Győry részt vett a mozgalom által rendezett „Iro­dalmi tábortüzek“-en, s számos újságcikkben foglalkozott a sarlósok harcos célkitűzéseivel. • I * A VOLT POLGÁRI OLVASÓKÖR. A „Gömörl Sarló“ fiatal tagjainak meg hívására Móricz Zsigmond 1928 áprilisában Rimaszombatba érkezett, s az olva­sókör nagytermében Irodalmi előadást tartott. A műsoros est után a fiatalok a kör kertjében fáklyás menettel ünnepelték a híres vendéget, Ady barátját, a szegény nép ügye mellett mindenütt kiálló írót. • ¥ • KISS JÓZSEF ANYJÁNAK SÍREMLÉKE. A ma már elhanyagolt „siralmas“ zsidó temetőben nyugodott Kiss József költő édesanyja (a jánosl országút kő­zetében). A költő apja regálbérlő volt Serke községben. Az anya földi marad­ványait kb. negyedszázaddal ezelőtt a rimaszombati új temetőbe vitték át. Ma Is Itt nyugszik, sírkővel, melyen fia verssorait olvashatjuk, a rimaszombati tzr. szentegylet állíttatta. • • • 1831 BEN KAZINCZY FEREhjC ellátogatott Rimaszombatba, s megtekintette 10

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom