A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1966-08-07 / 32. szám

szolgálat után énekeltem kedvem­re való dalokat. Hány dalt énekelt már eddig? — A rádióban már tizenhetet, néhányukat hanglemezre Is felvet­ték. Énekelt mér külföldön? — Az NDK-ban, de ott a ma­gunkfajta énekesnek nehéz a hely­zete. 'Mások ott a szokások és Igé­nyek. Még mindig divatosak a ré­gi slágerek. Lengyelországban már sokkal Jobban ment az éneklés, a közönség Ismeri a modern zenét és fogékonyabb, meg hálásabb is. Közismert, hogy a sport az ön hobbyja. Van ezenkívül még más kedvtelése Is? — Mostani passzióm a hangle­mezgyűjtés és kivált a film. Na­gyon szeretem a jó filmeket. Ml a jövőre vonatkozó kívánsá­ga? — Szeretném, ha minél többen hallgatnák dalaimat, örülnék, ha tetszenének a dalok, amiket éneke­lek; szeretnék továbbra Is együtt­működni a filmmel és televízióval és természetesen, Játszani a szín­házban. Feljegyezte: /. M. Milan Drobny énekes A prágai Semafor Színház műso­rának befejezése előtt ott ültem az öltözőben, és vártam, mikor érke­zik meg Milan Drohn? színész és énekes. A színpadról behallatszot­tak a dal utolsó ütemei, majd fel­zúgott a közönség viharos tapsa. Az emberek ráadást követeltek, s mikor a nézőtér elcsendesedett, me­gint felcsendült a „Fabatkát se érő dal“. Egy újabb tapsorkán után Mi­lan Drohn? végre megjelent az öl­tözőben. Láttam őt néhányszor énekelni, és Idősebbnek hittem, mint amilyen a valóságban. A huszonegy éves színésznek és énekesnek már gaz­dag tapasztalatai, sőt sikerei Is vannak. A színházban alig tudtam vele szót váltani, mert körülvet­ték őt tisztelői és az autogram­gyűjtők. Másnap A. Michajlov ze­neszerzőnél és karmesternél talál­koztam vele, akinél Milan Drobn? egy új dalt próbált. Itt tettem fel Drobn?nak néhány kérdést. Prágában ma ön ismert és ked­velt énekes. Hogyan kezdődött, énekespályafutása? — Nagyon rosszul. Az Iskolában, nyolcadikos koromban, eltiltottak az énekléstől; azt mondták, hogy olyan rémesen énekelek, hogy megzavarom osztálytársaimat. De azért nem hagytam abba az ének­lést. Barátommal gitároztunk, és cowboy dalokat énekeltünk. Aztán egyszer az iskolában nyilvánosan is felléptünk, és ez a szereplésünk már nagyobb sikerrel járt. Letet­tem a felvételi vizsgát a prágai konzervatóriumban, amit nagy si­kernek tartottam. Tizenhat éves ko­romban kezdtem énekelni F. Petr zenekarával. És hogyan állt át a hivatásosak közé? — Petrnél látott énekelni Otta Rendi, és meghívott a zenekarához. A Sláviában énekeltem velük, ott viszont Such? és Slltr hallottak énekelni, és szerződtettek a Sema­for Színházhoz. A színházba tehát aránylag könnyen bekerült. — De nem volt könnyű dolgom. A Semafor Színházban akkor már énekelt Karel Gott 'és Pavlina Fi­­lipovská, akik túl erős konkurren­­ciát jelentettek minden új énekes­nek. Ezenkívül újonc voltam, és mindent, amit rám osztottak, el kéllett énekelnem. Such? és Slítr még nem tudták, milyen dalok fe­lelnek meg nekem és milyenek nem. Voltaképp csak a katonai Madarak gyűrűzése A Csehszlovák Madártani Intézet munkatársai a va­don élő madarakat főként fiökakorukban feliratos láb­­gyűrűvel jelölik meg abból a célból, hogy a gyűrűk alap­ján biztos adatokat kopja­nak a madarak vonulása, té­li szállása, települési viszo­nyai, életkora stb. megálla­pításához. A madarak életének kuta­tásában ma már nélkülözhe­­• tetlen madárgyűrfizés azon­ban csak úgy eredményes, ha a gyűrűk nagy számban kerülnek vissza a jelölő intézetbe, hogy minél több adatból vonhassanak le következtetéseket. A madártani kutatást segítjük tehát elő, ha a kézrekerülő gyűrűs ma­darakat, esetleg csak a gyűrűt, vagy a gyűrűről pontosan lemásolt szá­mot és feliratot a madár fajának, az elejtés helyének és idejének pontos megjelölésével haladéktalanul elküldjük a csehszlovákiai madártani in­tézetbe: Národné múzeum, Praha, ahonnan a madaraknak a gyűrűn ta­lálható törzskönyvi száma alapján megállapított származási helyéről a beküldőt postafordultával tájékoztatják. Idegen országban gyűrűzött madarakat is gyakran lőnek le Csehszlo­vákiában. Természetesen ezeket a gyűrűket is a megfelelő adatok feljegy­zésével — haladéktalanul küldjük el a prágai nemzeti múzeumba, hogy azokat a megfelelő külföldi társintézethez továbbíthassák. A Csehszlovák Madártani Intézet gyűrűi alumíniumból készülnek, tíz nagyságban. A gyűrűn található jelzések: törzskönyvi szám és N. MU­SEUM — PRAHA — CSSR. Stoll mann András Vivant absolventes! A szenei általános középiskola igazgatósága — az idén először — minden távozó érettségiző növendéket egy-egy gyümölcsfa csemetével ajándékozott meg. A facsemeték átadása kis ünnepségen történt meg. Herdlcs János, az Iskola Igazgatója hangsúlyozta az esemény sztmbollkusságát. „Azt szeret­nénk — mondotta — hogy a növendékek hosszú évek múltán se feled­kezzenek meg régi alma materükről.“ Az ünnepség után a fiatalok — facsemetével a kezükben — kis felvo­nulást rendeztek. A járókelők csodálkozva szemlélték a szokatlan mene­tet. Szene város életében ez volt az első ilyen jellegű ünnepély. Pereszlényi Klára TI17 A losonci magyar tannyelvű iskola évről-évre színvonalas gyermekelő­adásokkal, színes és tartalmas műsoros estekkel kedveskedik városunk és a vidék dolgozóinak. Ez évben sem lettek hűtlenek a múlt hagyomá­nyaihoz s pártunk XIII. kongresszusa tiszteletére változatos és tar­talmas kultúrműsorral léptek a nagyközönség elé. Ez évben is új színfolttal gazdagították programjukat. A magyar tan­nyelvű Iskola CSISZ-szervezetének színjátszót most mutatták be Roszov: „Felnőnek a gyerekek“ című színdarabját. A szokásos sablonos iskolát előadás helyett ezúttal váratlanul jó játékot kapott a közönség, ami két tanítónő, Mihók Ildikó és Farkas Veronika munkájának köszönhető. A losonci magyar tannyelvű Iskola színjátszói az otthoni sikerek után a darabot Füleken és még járásunk 7 községében mutatták be, elismerés illett az iskola igazgatóságát a fiatalok támogatásáért. Június végén Salgótarjánban tartották meg a nógrádi és közép-szlová­kiai nép barátságának hetét. Ennek keretében a salgótarjáni József Attila művelődési házban a közép-szlovákiai galéria kiállítást rendezett. A kiállításon Szabó Gyula festőművész is részt vett. A Magyar Képzőmű­vészeti Szövetség a „Munkáért-müvészetért“ kitüntetést adományozta a művésznek. Bazovsky MlloS és Stubfía Iván festőművészeket szintén a fentemlített kitüntetéssel jutalmazták. SÚLYOM LÁSZLÓ Herdics János igazgató átadja a facsemetéket

Next

/
Oldalképek
Tartalom