A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-05-15 / 20. szám
A reformáció térhódítása Érsekújvár alapítása a reformáció térhódításának idejére esik, amikor a gazdaságilag és politikailag elnyomott népek tömegesen csatlakoznak az „új hit" híveinek táborához. A török már meghódította Magyarország jelentős részét és Bécs elfoglalására törekszik. A császár és a főpapság megijed és biztosítani akarja Bécs védelmét. így vetődik fel egy új vár építésének gondolata. Újvár első és második várának alapítói között az 1545—1580-as években három esztergomi érsek nevét jegyzi fel a történtlem: Várdai Pál, Oláh Miklós és Verencsics Antal. Érsekújvár mezőváros későbbi megalapítója — mint írták, újjáépítője — a törökök kiűzése után szintén esztergomi érsek lett, Széchényi György gróf személyében. A felsorolt személyek mindnyájan az uralkodó Habsburgokkal együtt, a katolikus vallás erős védelmezői voltak és ellenségei minden politikai és reformmozgalomnak. Nem csoda tehát, hogy a várnak 1685. Vili. 19-i töröktől való visszafoglalása után, császári rendelet tiltja meg a protestánsok betelepedését Érsekújvárba. A reformáció mégis egyre jobban terjed. Érsekújvár lakosai között a protestantizmus elterjedése tehát az első vármegalapítás utáni első évek ben, 1560-ban megkezdődött. Különböző nemzetiségű katonák révén került az új tanítás Érsekújvárba. Protestáns kapitányuk még papokról is gondoskodik az új hit követői részére. így gyorsan terjed a lakosság között előbb az evangélikus, majd a református vallás. A református irány Huszár Gál munkája nyomán hódított. Huszár Gól, Dudich András pécsi püspök üldözése elől menekült Forgách Imre birtokára, ahol mint lelkész és hitszónok tovább működött. Oláh Miklós esztergomi érsek felkérésére Károly főherceg még 1563-ban elfogadó parancsot adott ki ellene, de azt nem tudták végrehajtani, mert az elfogatásra kirendelt „végrehajtó közeg" — Nagy István, a naszádosok kapitánya - az új hiten volt és szökni hagyta. A sok üldözés után Huszár Gál néhány nyugalmas évet tölthetett Komjáton. Itt nyomtatták ki 1573-ban Bornemisza Péter Magyar Postillájának I. kötetét és 1574-ben a saját nagyterjedelmű művét: „A keresztényi gyülekezetekben való isteni dicséretek és imádságok" címen. 1590-ben Forgács Ferenc, a későbbi nyitrai püspök elkergette Huszár Gált nyomdájával együtt Komjátiból. Forgách Ferenc 1604 elején üzent az Örményi református papnak, Veresmartinak, hogy hagyja abba az agitációját. Veresmarti tovább folytatta működését, amiért Forgách elfogatta és a nyitrai vár börtönébe vetette. Hiába fellebezett ellene a megye több vezéralakja, többek között Dobronoki Miklós szuperintendáns is. Fogsága L Rákóczi György csak akkor ért véget, amikor Bocskay hadai 1605- ben Nyitra vára felé közeledtek. Bhédey, Bocskay vezére megtorolta a vallási sérelmeket. Veresmarti előbb Nyitra, majd Érsekújvár prédikátora lett. A reformáció nagymérvű elterjedése nincs ínyére Pálffy Miklósnak sem, mert 1584. november 14- én a pápai nunciushoz írt levelében elmondja, hogy Újvár és környékén lévő falvakban nincs már római katolikus lelkész. Ügy látszik ez is befolyásolja azt a tényt, hogy még ugyanez évben a király megbízza Telegdy Miklós pécsi püspököt, az érsekség adminisztrátorát, hogy építse fel Érsekújvár katolikus templomát. 1594-ben már készen áll a katolikus templom és Szombathelyi János esztergomi kanonokot nevezik ki plébánossá. Az épülő Érsekújvárban azonban 1590 táján már nagyszámú protestánsnak több papja van. Ugyanekkor jelenik meg Károlyi Gáspár első magyarnyelvű biblia fordítása, a ún. Vizsolyi-biblia, mely korszakalkotó eseménye nemcsak a református egyháznak, hanem a magyar irodalomnak is. Ugyanez évben református püspöki székhely lett Újvár, Dobronoki Miklóssal az élen. 1890-ben a Vizsolyi-biblia 300 éves ünnepén az egész magyar protestáns világ lelkesen ünnepelte Károli Gáspár emlékét és Göncöl szobrot állított neki. 1599-ben Rudolf császár felhívja Pálffyt, hogy Újvárból űzze ki ez eretnek szónokokat. Erre azonban a protestáns többségű lakosság és katonaság miatt nem került sor. Homonnai Drugeth Bálint, Bocskay István erdélyi fejedelem hadvezére 1605. október 17-én elfoglalta Érsekújvárt és egyelőre véget vetett a vallási villongásoknak. Homonnai október 22-én már Piskolczi Vince prédikátor beszédét hallgatja a vártemplomban. A 17. század első fele az építkezés korszaka. Megépül Újvárban a várpiacon a református templom és mellette a konviktussal egybekötött iskola. Az evangélikus templom alapjait már ennek előtte az Esztergomi-kapu felé vezető út és a Cseh-bástya közötti részen lerakták. Pontos feljegyzés az építkezés idejéről nem maradt fenn, de a református templom felépítésének ideje 1610 körül lehetett. Az evangélikus templom felépítésének idejét is homály borítja, de Thurzó György, az új dunamenti generális főkapitány 1604-ben hoz már ide luteráns prédikátort, Köri István személyében, akit 1610-ben Göncöl Miklós követett. Tehát az evangélikus templom már a reformátusoké előtt állhatott. A 17. század elején már evangélikus egyház működött Újvárban, ahová Semte, Újlak, Kolon, Kisbáb, Egerszeg, Emőke és Hódos nevű községek is tartoznak. A református iskolából, ahol a konviktussal egybekötött főiskola is volt, 1685-ben - a töröktől való felszabadulás utón katonai fegyvertár, majd 1687-ben városháza lett. A református templomot, mely a vár mtgvétele alkalmával nagyon megrongálódott, az érsek lebontatta és telkét felparcelláztatta. A városház tetején a két jellegzetes református csillag (buzogány) még az 1945. márc. 14-i bombázás előtt is megvolt. 1607 után az újváriak a kiváló Szenczi Csene Pétert hívják meg papnak, aki előbb esperes, majd 1617. szeptember 12-én dunóninneni püspök lesz. Hatalmas munkabírású és kiváló tehetségű férfi volt. Lefordította Érsekújvárban magyarra a Buliinger által készített II. Helvét hitvallást és kinyomtatás végett Szenei Molnár Alberthez - egykori szenei iskolatársához — küldi Oppenheimbe. Levelét így fejezi be: „Irám Érsek-Újvárban Szentgyörgy havának 19. napján 1616 esztendőben Kegyességed alázatos fia és szolgája Szenczi Csene Péter". 1619. szeptember 30-án Bethlen Gábor bevonuló katonái biztosítják újból a vallás további gyakorlását. Ferdinánd nem tud beletörődni Újvár elvesztésébe és a fehérhegyi csata után visszavágásra készül. Az erőskezű Bethlen a Habsburgok elleni hadjárat vezetésével Rákóczi Györgyöt, az akkori Magyarország leggazdagabb főurát, (a későbbi erdélyi fejedelmet), feltétlen hívét bízza meg, aki 1621-ben érkezik az újvári csatamezére. Sajnos a mikolsburgi béke után (1621. dec. 31.), melyben Bethlen az összes elfoglalt váráról lemondott, Újvár bástyáira újból a császár lobogója kerül. 1622-től 1642-iq Pécsely Király Imre a lelkész Újvárban. 1642-től pedig Nyikos János, I. Rákóczi Lórántffy Zsuzsanna György (1630-1648) fejedelem kegyeltje, aki Gröningában tanult. Tízévi hű szolgálat után püspökké választják. Az ő személyében Érsekújvárnak már harmadízben van református püspöke. Nyikos János 1655-ben bekövetkezett halála után Szatmári Ötvös Istvánt Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszony nevezi ki és fizetését is ő vállalja. I. Rákóczi György a templom renoválására 1640 táján ezer tallért küld. Lipót császár 1642. szept. 16-án kelt rendeletével az ezer tallért a reformátusoktól elvette és a franciskánusoknak adta. A református templom pusztulása előtti időszak utolsó tizedének állapotát Szatmári ötvös István Lórántffy Zsuzsannának 1656. szept. 25-én tett jelentésében így írja le: „Mostan a mi eklézsiánk békével vagyon, áldassék az Úrnak neve. Templomunkat mostan újítottuk meg." 1663. szept. 24-én a török elfoglalta Érsekújvárt. A magyarokat és a más nemzetbeli keresztényeket kiűzte. Háromezerötszáz főre tehető református gyülekezet pusztult el egy csapásra. Azokat a lakosokat, akik a szabad elvonuláskor a védősereggel nem mentek el, mert ragaszkodtak lakóhelyükhöz, a török később szintén kiűzte. Szatmári ötvös István az utolsó újvári református lelkész a kiűzés után Kocson (Komárom m.) lelkész lesz. Újvárban a török épen találja a templomokat. Három templom közül legnagyobb és a legszebb volt a „magyar templom". Ezt átalakíttatta törölt mecsetté IV. Mohamed szultán khán dzsámijává. 22 évi török megszállás után az egyesült keresztény hadak 1685. július 19-én Lotharingiai Károly fővezérlete alatt visszafoglalták a várat. Az erős ágyútűz és a heves harcok miatt nagyon megrongálódott a város és az erődítmény is. Tollius Jakab diusburgi tanár 1687-ben tett újvári látogatása alkalmával többek között feljegyzi, hogy két templomot romokban talált, a harmadik megrongálódott, de helyrehozható. Valószínű tehát, hogy a református templom a harcok martaléka lett. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején az 1705-i Széchényi országgyűlés a protestánsok elvett templomai visszaadására és általában a felekezetek panaszainak felülvizsqólására egy római katolikusokból, reformátusokból és evangélikusokból álló bizottságot szervezett. E bizottság helységről-helységre ment és közös jóakarattal igazságot szolgáltatott. Az érsekújvári viták rendezését a bizottság 1707-ben kezdte meg, de a római katolikusok Nagy István plébánossal az élén — hivatkozva a királyi rendeletre - nem engedték meg, hogy a reformátusoknak templom és egyéb épületekre helyet jelöljenek ki. A király rendelete úgy szólt, hogy Újvárban a török kiűzése után csak római katolikus vallásúak lakhatnak. Az ügyet a fejedelem elé terjesztették: de későn, mert a szabadságharc elbukott. II. Rákóczi Ferenc után hosszú ideig nem volt sem a magyar, sem a vallásszabadság ügyének igazszívű pártfogója, s így az 1663. szeptember 24-én elnémult harangok évszázadokra elhallgattak Újvárban. 12
