A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-05-15 / 20. szám
Bottyán János kiruccanása a megszállt Érsekújvárba Bottyán János, a későbbi híres kuruc generális már fiatal korában tanúfelét adta kiváló katonai képességének és személyes bátorságának. 1666-ban történt, hogy mint fiatal esztergomi hadnagy, fogadásból elköveti vakmerő tettét. Parasztnak öltözve bejön a töröktől megszállt Érsekújvárba. A várkapun feltűnés nélkül sikerül átjönnie és felkerülnie a várba. A várpiacon nagy sokaság tolongott, éppen vásárt tartottak. A dzsámivá átalakított vártemplom előtt áll meg és rövid szemlét tart. Mindent rendben talál. „Szabad a vásár“I Habozás nélkül felmegy a minaretbe, ahol a dervis éppen az „Alah akbárt“-t kezdi énekelni. Nem gondolkozik so-, kát. Hozzáugrik... Az útjában álló janicsárt Haiminc éves az érsekújvári múzeum Az újvári nők klubja volt a kezdeményezője 1943-ban annak az akciónak, hogy a helyi néprajzi emlékekből és műgyűjtők anyagából kiállítást rendezzenek. A terv meg is valósult. A következő évben a város a török uralom alóli felszabadulásának ünnepi előkészítése Is indítékul szolgált ahhoz, hogy most már 4 tagú múzeumblzottság vegye kezelésbe az Intézmény megalapításának ügyét. Ezután határtalan lelkesedéssel hordták a derék műgyűjtők az értékes anyagot, de a város anyagi és erkölcsi támogatása sem maradt el a nagyszerű Igyekezet mögött. A színpompás kiállítást többször meg kellett hosszabbítani, látogatóinak száma meghaladta a tízezret. A kiállítás anyagának túlnyomó része a megalakult múzeum tulajdonába ment át, mely jelentőségéhez méltó helyet kapott az Arany Oroszlán szálló ötszobás részében. 1937-ben a város hivatalosan Is átvitte az értékes mfikln esek gyűjteményét. Hosszú ideig sorolhatnám a múzeum értékeinek sokrétű tárát, de mégis ki kell emelnem Törökkőn emlékek egy lövéssel leteríti, a megrémült dervist átemeli a korláton és letászítja a mélybe. A várptact nagy zsivaj elnyomja a durranás hangját és a dervis jajveszékelését. Dolga végeztével gyorsan leiramodik a hágcsón. Mégis észreveszik és üldözőbe fogják. Üjvár utcáit azonban jól ismeri és így a sikál torokon egérutat nyerve sikerül elérnie az Esztergomi kaput, ahol várakozó társai az öt ül-, döző török csapatot felkoncolják. A török basa jobbágya Valamikor, amikor még nem volt sem vasút, sem táviró, a malmok voltak a népek egyedüli hírszerző helyei. Ide jöttek télvíz idején az egyes falvak őrlői és elhozták híreiket. Ugyanezt tették a többi helyiségekből érkező látogatók is és vitték az itt hallott híreket tovább. Ez volt az eleven újság! A molnárok szem és fültanúi voltak a történeteknek és rajtuk keresztül nemzedékről nemzedékre szállt a hír a törökökről — a tatárról. így kelt életre a szájhagyomány, az íratlan történelem ... A török világban történt, hogy a „török háziban, ahol később a Fogarassy-féle kúria állt, az érsekújvári török basa nagy mulatozást rendezett. A ház a váron kívül feküdt és nagy kert ha-> tárolta. A háztól két köhajitásnyira birkanyái legelt. A basa birkáit magyar jobbágy legeltette. Hallja az is a nagy mulatozást, lantpengetést, töröksípot. Sír a lelke, szomorkodik szegény a magyar sorson. S amint így botjára támaszkodva nézi a gyűlölt házat, egyszerre csak megszólalt mellette — paraszti ruhában — egy odalopakodott kémlelő magyar vitéz. Észre sem vette, honnan és hogyan jöhetett oda. — Szerencsés jónapot! Mi újság nálatok testvér? Hogy megy a sorsod? — jó nap nincs! A sorsom az rossz, hisz tu-> dód, török rája, vagyis jobbágy vagyok. Az újÉrsekújvári népviselet a múlt század 70-80-as éveiben a neolit korszak kőedényeit, a római és ószláv edények sorozatát, a Naszvad mellett kiásott lovassírt, a történelemelőtti korból származó mammutagyar töredékét. Ám a többi tár-és szájhagyományok ság pedig ott nil Látod azt a nyári lakot? Ott mulat a basa és összes tisztjei. A várban talán egy sincs közülük. Bort isznak a pogányok. Csúszik az ürühúsral Kár, hogy egyedül vagy, jó fogás lenne ez testvér! — Hej ha tudnák ezt a magyarok!... — Köszönöm pajtás a híradást, már megyek is. De előbb itt a kulacsom — igyál! Azzal eltűnt a bozótban. De nem telt bele félóra, jött egy csapat portyázó végvári vitéz. Leugráltak lovaikról és lopva körbe vették a házat. Az őrt lenyilazták, hogy zaj ne essen. Ajtót, ablakot elálltak, s azzal be a mulatókra, torkukra forrasztani a sok jót, amit a magyaroktól vittek el. Bizony mind levágták, egy szálig, s amit tudtak, zsákmányul vittek, lovat, kardot, kupát, takarót, bort. Az öreg jobbágy mindezt hallotta és látta, és amikor jött a fellármázott várőrség, a jobbágy és végvári vitézek már nem voltak sehol., Kücsük Mohamed újvári beglerbég levele a sopornyai bíróhoz „Mi, Kücsük Mohamed pasa az hatalmas Győzhetetlen török császárnak a Dunán innét levő hadainak főparancsolója, titkos tanácsa és Érsekújvár helytartója. Ezen címeres levelemet látván, te hamis hitetlen disznó, sopornyai bíró, hagyom parancsomat teneked, ha életedet és fejedet szerez ted, hogy se órát, se napot ne várj, hanem mindjárt nagy hamarsággal az Sánta Györgyöt hozton hozva hozzám. Hamis ellető dtsznó, imz már miért, hogy annyit vártok. No, hozzátok hitetlen ebek. Meglátjátok, hogy sereget küldök rajtatok, mind a disznókat összekötöztet* lek, az tömlöc fenekén elrotvaszttatlak ben veteket, ilyen tökéletlen hamis szófogadatlanz ságtokért, ha ezen levelemre be nem hozzátok nagy hamarsággal. Ersek-Ojvár anno 1664.' gyi érték is egy-egy letűnt korra emlékeztet, mint pl. a rézmetszetek és harci eszközök, néprajzi és népművészeti hagyományok sok-sok ritkaságszáinba menő emléke, a céhek a szabadságharc az első világháború történetének értékes bizonyítékai. A múzeum hírét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy anyagából sok került az országos kiállításokra, sőt egy értékes török zászlót a történelem kiszámíthatatlan sodra a British múzeumba is eljuttatott. A múzeum hőskorát azonban lassan beárnyékolják a történelem forrongó eseményei 1942- ben a múzeum keretén belül tudományos intézet alakult a Kisalföld feltárásának érdekében, de a kutatómunka csak rövid eredetű volt. Az évtizedes fáradozás gyümölcsét 1944 őszén szinte pillanatok alatt megsemmisítik a bombázásov. Mint 30 esztendeje, most is van kivezető út, hogy pótoljuk a múlt veszteségeit és mulasztását. Ha az illetékesek biztosítják az anyagi támogatást és kibontják a kezdeményezés zászlaját. városunk amatőr krónikásai a hívó szóra nyomban felsorakoznak a segítségre. A helyzet kulcsát nem is kel! nagyon keresni, mert a Ferenciek kolostorát talán azért is kímélték meg a bombázások, hogy ódon falai és még fel-* tárandó kazamatái méltó helyet adjanak az elfekvő kincseknek és a további gyűjtésnek, azonkívül vendégeinknek is dokumentálhassuk városunk gazdag történelmét Ha városunk lakóinak ez az indokolt kívánsága megvalósulna, szebb évfordulói ajándékot nem Is adhatnánk a jubiláns Intézménynek. 13
