A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-01-30 / 5. szám
Tények és tervek Egy Járá* kulturális életének felmérése nem egyszerű feladat, még ez arra hivatott szakemberek számára sem. Szerintem nagyrészt abban kereshetők a vidéki kulturális élet problémái, hogy ez a tökéletes felmérés irreális. Mindennek tudatában mégis próbálkozzunk meg az érsekújvári Járás kulturális életének felmérésével s ha az eredmény ugyan nem is teljes, mégis szút érdemel, már csak azért is, hogy idegen szemmel ítéltek és méltatottak á problémák, amelyekről szólni kell. Az értékelésben légiseiként szükséges megemlíteni a népművelés terén végzett munkát, beszélni a honismereti körük és a népi akadémiák tevékenységéről. A legaktívabb tevékenységet a Szocialista Akadémia fejti ki. Vezetője dr. Szirmák Imre, a Csemadok Járási Bizottságának Is elnöke. Ennek folytán a Szocialista Akadémia szoros kapcsolatot képes fenntartani a társadalmi szervekkel és így az előadások látogatottsága nem okoz fejtörést. Állandó előadói gárdát állítottak össze, akik rendszeresen üléseznek, részletes, távlati terveket dolgoznak ki s a kisérőmfisorokről is gondoskodnak. Az előadások átlagos látogatottsága 330’ személy. 1500-ra tehető azok száma, akik részt vettek az újvári képzőművészekről tartott előadásokon, és az azzal kapcsolatosan rendezett kiállítást Is megtekintették. Látható tehát, hogy nem olyan nagy probléma az érdeklődést felkelteni. Csupán Jó szervezésre van szükség. Külön ki kell emelni az újvári helyi csoport tevékenységét, mely idegen támogatás nélkül — és Jól — végzi a munkáját s az elő adásokra belépti dijakat sem szednek. Aktivitásukat fokozni akarják s abbeli törekvésüket már határozatba is foglalták. „A Csemadok Járási Bizottsága mellett működő népművelési szakbizottság a Járás minden közié gében megszervezi a honismereti köröket és ezek munkáját állandósítja.“ Terveikkel érdemes bővebben is foglalkozni. Rövidesen képzőművészeti kiállítást rendeznek a környékbeli festők alkotásaiból; az akadémiákon elhangzott előadásokat könyvben szándékoznak kiadói; az Irodalmi Színpad műsorával a Jókai Napokra neveznek be. A tervek megvalósításának záloga a munkakedv, de nem utolsó sorban a munkakörülmények biztosítása Is. Már hosszú évek óta nem képesek alkalmas épületet szerezni a Városi Múzeum céljára Az értékes muzeális anyag már hosszú évek óta szanaszét, gondozatlanul hever. Pedig a Ferenc-rend zárdája minden szempontból megfelelne a múzeum követelményeinek. Ám az illetékesek ezt nem képesek, — vagy nem is hajlandók — tudatosítani s így az épület csaknem kihasználatlanul <11. Mindezt a tervjavaslatokból, beszámolókból tudtam meg. Délután viszont ülésezett a Csemadok Járási Bizottságának elnöksége, és az elnökségi tagok külön-külön elmondták véleményüket az érsekújvári járás kulturális életének problémáiról. Dr. Szirmák Imre: Meg kell vizsgálnunk, hogy jelenlegi munkaformáink megfelelnek e a követelményeknek. Beváltak-e, időszerűek-e eddigi módszereink. Meg kell teremtenünk az aktív klubéletet, mert Járásunk kulturális élete főként a falvakon vár fellendítésre. A falvak kulturális élete szerintem a klubokban valósítható meg, nem utolsó sorban anyagi okokból. Ugyanis a szövetkezetek hajlandók az ilyen megmozdulásba fektetni a kulturális alapot. Dobay Lajos: járásunkban legalább tíz helyen nincs lehetőség a kulturális munka kifejtésére. Hiányzik a kultúrház. Először talán ezt a problémát kellene megoldani, aztán a következőket. Hoffer Lajos: Képtelenek vagyunk az érsekújvári énekkart megszervezni. Ennek legnagyobb oka az érdektelenségből ered. Minden kísérlet eredménytelen. Ez az Intenzív közöny már évek óta tart. HÜsch Sámuel: Újvárban csak hét-nyolc tanító végez társadalmi munkát a szervezetben. Szerintem határozottan segítene az, ha a tanítókat összehívnánk és megbeszélnénk velük, ml a teendő s meggyőznénk őket, hogy mennyiben függ tőlük a falu, vagy a város kulturális élete. Szlgotszky Kornélia: A színjátszás helyzete sem rózsás az érsekújvári járásban. Nem megfelelő a csoportok műsorpolltlkája, de nem is lehet, mert nincs miből választaniuk. Hiányzanak a megfelelő szakemberek és ami a legfontosabb, vagy tíz helyen nincs kultúrház. Sonkoly Tibor: Csak néhány megfelelő zenekarral rendelkezünk s ezeket Is nagyon nehezen tudjuk aktív szervezeti közreműködésre bírni. Csak honorárium ellenében hajlandók játszani. Szímőn az utóbbi időben fellendült a munka. Van zenekaruk, színjátszó együttesük, tánccsoportjuk, csupán kultúrházuk nincs. Hát akkor hogyan dolgozhatnának Jobban? De azért mégis dolgoznak. BenefJ János — a Csemadok Járási Bizottságának titkára: Komoly feladatok várnak ránk az elkövetkező Időszakban. Hogy ezeket végrehajthassuk, fokozni kell az Önálló kezdeményezést helyi szervezeteinkben, konkrétabbá tenni a határozatokat, ellenőrizni azok teljesítését, jobban megszervezni az ismeretterjesztő előadásokat, s ezen keresztül emelni dolgozóink szakmai képzettségét. A feladatok nem kicsik, de öntudatos, következetes munkával megvalósíthatók. —ks*l— Mesevilág a színpadon Nemzett Színházunk balettegyüttesének első, tdel bemutatója elsősorban a gyermekek és az tfjúság számára rendelkezik vonzóerővel. Három egyfelvonásos balett-kompozíció került egymás mellé a műsorban. Az első kettő — Debussy Játékdoboz, valamint Prokofiev Péter és a farkas c. müve — a klasszikus balettstilust képviselt. Tibor AndraSovan Ikarosz c. kozmikus balettle azonban tartalmánál és zenei ktfe/ezésénél fogva egy teljesen más, modern, mai világba viszi el a nézőt. Hogy ez a három mű egy műsorba került — nem a véletlen müve. A rendezők és egyben koreográfusok Is — Martlena Tóthová és Karol Tóth — a gyermekek szellemi fejlődésének egyes fázisaira appelálva állították egy műsorba a három művet. A játéklobozban a legkisebbek, az Ólomkatona, az Indián Winnetou és a hajasbábák világa tárul elénk, valahogy úgy, ahogy azt Debussy írja müve bevezetőjében: „...A játékdobozok ts afféle városok, melyekben az egyes játékok úgy élnek, mint az emberek.“ Péter és a farkas problémája egy magasabb szintet, a természet, az állatvilág és az ember kölcsönhatását mutatja, míg az Ikarosz a görög mitológiai korután a ma emberének és technikájának perspektíváját mutatja. Kár, hogy az eredeti sorrend a későbbi előadások folyamán megváltozott s így eszmei törést szenvedve az Ikarosz került az első helyre. A Játékdoboz zongoraletétét Debussy élete utolsó pertodusábzn, közvetlenül a világháború előtt komponálta s a letét hangszerelését utólag hű tanítványa, André Caplet végezte el. Hogy Debussy ízig-vérlg francia volt, ebben a bűbájos műben ts megmutatkozik. A játékok világát lelki derűvel és csodálatosan letisztult melódtavonallal eleveníti meg s így ez a kis mű méltán tekinthető a világ zeneirodalma egyik legbecsesebb darabjának Méltó párja Szergej Prokofjev Péter és a farkas derűs históriáját megelevenítő müve ts. Az Ikarosz — Tibor AndraSovan legújabb színpadi müve, melynek szövegkönyvét maga a koreográfus, Karol Tóth írta — az újabb stílusirányzat, az elektronikus zene felé kacsingat, bár a mű gerincét a különböző ütőhangszerekkel bővített klasszikus szimfonikus zenekar képviselt. Az elektronikus zene elemet a világűrből jövő hangokat próbálják visszaadni s így mintegy szerves részét képezik az egész hangszerelésnek. A zeneszerző hatásos és élvezetes zenét komponált. A három kts balett közül a legegységesebb hatást a Prokofjev mű váltja kt. Ebben uralkodik legjobban a zene és a színpad közti összhang s a meseszerű, Idillikus hangulat kifejezése ts szinte maradéktalanul stkerült mind a zenekarban, mind a színpadon. A Játékdoboz színpadi formája elnagyolt, darabosabb és nehézkesebb, mint Debussy csupaszín zenéje. Az 6 figurát marlonettszerü Játékdobozból kerültek ki, míg a színpadon megelevenedett alakokban kevés a finomság, a líra és a poézis. A legproblematikusabb azonban mégis az AndraSovan mű szlnpadraállltása. A tartalom sok helyütt ködös és az éfthetetlenség határát súrolja, ami részben abból ered, hogy a fénymegoldások néhány jól stkerült részlettől eltekintve meglehetősen egyhangúak és ötletszegények voltak. Így nem ts csoda, hogy ez a mű nem talált kellő visszhangra a nézőtéren. A zenekart mindhárom műben Adolf Vykydal vezette — biztos kézzel és kifinomult stllusérzékkel. A díszletek Pavol Gábor, míg a jelmezek Ludmilla Purkyhová ízléses munkáját dicsérik. VARGA JÓZSEF 4
