A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-01-30 / 5. szám
Capri meseazép strandja ttománatlluzú templomtorony ax fial Modenában Olaszország Mielőtt felkerekedtem volna, hogy körutazásra Induljak Olaszországba, igyekeztem visszaemlékezni mindarra, amit valaha Is Itáltáról tcé nultam és hallottam, amit az olasz filmeken láttam. Nem akartam, hogy nagy n^eglepetisek érjenek, ezért Igyekeztem aránylag lót tájékozott lenni. Elsősorban Is az Itáliát művészet világhírű alkotását lebegtek lelki szemeim előtt, amikor átléptem az olasz határt. De mint ahogy nehéz elképzelni valamely Ismeretlen Illatot, ízt, zamatot, bizonyos különleges atmoszférát, ugyanúgy távol állnak a könyvből szerzett Ismeretek azoktól az érzésektől, benyomásoktól, amelyeket az glasz táj, a több ezer éves, de a legkorszerűbb építőművészeit alkotások' Is kialakítanak az Idegenben. ••• A valóság talán az olasz emberekről alkotott elképzeléseinknek felel meg a leginkább. Sokat beszélnek, rengeteget gesztikulálnak és ígéri temperdmentuniosak, mindenütt 'óriási a zaj, a hangzavar — ezt így ismerjük az olasz filmekről ts. A művészileg' Igen- értékes olasz filmeknek köszönhetjük, hogy úgy éreztük,'Ismerősök, barátok közé kerültünk. Szlvejyesek, közvetlenek készségesek —: ami gyakran hoztájárult ahhoz, hogy gyorsan leomlottak köztünk a nyelvi válaszfalak, s még az ts, akt A milánói dóm — az olasz gótika gySngys Nápolyi utcakáp egy szót sem tudott olaszul, hihetetlen gyorsan megértette magát az olaszokkal. Az országot, városait járva, az emberben újra és újra felmerült a kérdés, miként lehet az, hogy egyetlen nép annyi kiváló művészt adott a világnak. Egyenesen hihetetlen, ml minden-e bukkan a turista. Olaszországszerte az Alpoktól a .fislzma" sarkáig, Szicíliáig. Mindegyik város vagy pár száz lakosú városka, tdegen környezetbe helyezve, nagyszerű múzeumként szolgálhatna. Az olasz városok legtöbbje egész sereg kultúra nyomott viselt magán, az etruszk s a görög-római kultúrától kezdve különféle stílusokon át a legújabb kor művészeti trányzatátg. Az építőművészet e gyöngyszemei mellett Olaszország óriási mennyiségű, pénzben kt sem felezhető értékű műalkotásokat őriz olyan művészektől, mint Leonardo da Vtncl, Michelangelo, Rafael, Cavaraggto, Bottcelll és tanítványaik, aktknek müveit gyakran csak Igen nehezen lehet megkülönböztetni mestereikétől. De nemcsak az építészetben és a képzőművészetben, de a művészet minden más ágazatában — zene, Irodalom, előadóművészei — ts sok olasz remekmű, számtalan olasz mester született (Paganini, Verdt, Caruso, Dante, Boccaccio, Quasimodo és mások/. De hát mit Is lehet mondani arról az országról, amely annyi híres művészt és műalkotást adott a világnak. Azt, hogy meseszép, gazdag és bőkezű. Vannak Alpeset, világhírű téli sportközpontjai, termékény síkságát, narancsligetet, tengere és kikötői, Riviérája és Caprlja. ’ , ( Ezek azok a dolgok, amelyek a külföldi turtsták millióit vonzzák Olaszországba. P. BREIER
