A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1966-06-05 / 23. szám

0 természetes gyógyforrások erejének rendszeres felhasználása csak lassan terjedt el a múltban, csupán ötletsze­rűen használták ki azokat. Ha követjük a fürdőzés metodikájának fejlődés történetét, látjuk, hogy a melegforrásokat eleinte csak fürdési alkalmatosságnak vélték, s csak később fedezték fel gyógyhatású Ivóvíz tulajdonségu­­, kát. A fürdőket Is ötletszerűen, mások kedvező tapasztalatainak alapján, találomra vették. Hosszú évek leszűrt tapasztalatait, eredmé­nyeit és ezek hatását, egy-egy fürdőhely láto­gatottságát ma sem vonhatjuk kétségbe. Azok­ban az Időkben, még Ismeretlen dolog volt az ásványvizek analízise, olyan nézet uralkodott, hogy a kívánatos gyógyhatást csak drasztikus eszközökkel lehet elérni. A beteg tehát órákig hevert a melegfürdőben, a teljes kimerülésig, esetleg bőre klsebesedésélg. Az ivókúránál vi­szont naponta 10, vagy még több liter vizet kellett fogyasztania. Ilyen eszközökkel gyógyí­tottak Karlovy Varyban és a többi fürdőkben. Is. Csupán a 19. század végén, a 20. század elején rohamosan fejlődő orvostudomány te­remtette meg feltételeit a gyógyfürdés hatásá­ra vonatkozó fiziológiai tisztánlátásnak. Ma már ennek megfelelően gyógyítják a külön­böző betegségekben és a betegségek különbö­ző stádiumaiban szenvedőket, hogy Joggal re­mélhetjük teljes gyógyulásukat, vagy állapo­tuk alapos Javulását, munkaképességük rész­beni, vagy teljes visszanyerését, a krónikus ba­joknál pedig a betegség előrehaladásának meg­fékezését. Ezt a feladatot töltik be a Szlová­kiában található gyógyfürdőkkel együtt Cséh- és Morvaország fürdői Is. Frantläkovy Lázné Nyugat-Csehország csücs­kében azok közé a fürdők közé tartozik, amelynek nevét nagyon sokan Ismerik szerte a világban. Hatalmas parkok veszik körül, kellemes fekvése, állandó friss levegője és bő­séges vizű forrásai miatt már évszázadokkal előbb Is szívesen keresték fel a betegek. 8—10 ezer évvel ezelőtt hatalmas tó terült Itt el, amelyet homok pad osztott ketté. Ennek a tó­nak helyén egészen egyedülálló tőzeg fajta maradt, amelyet Soos-nek neveznek. A gyógy­források vize pedig már a híres középkori al­­chimlsta, Paracelzus figyelmét Is magára von­ta. A fürdő világhírnevét főleg a női beteg­ségek és a terméketlenség sikeres gyógyításá­nak köszönheti. A KrkonoSe keleti részének déli lejtőin 670 méterrel a tenger színe fölött fekszik Janské Lázné. Az éghajlat Itt aránylag kellemes, me­leg. A tiszta hegyi levegő, az Intenzív napsü­tés kedvezően befolyásolja az ott-tartózkodást. Az Itteni meleg forrásokat már a 11. század­ban Ismerték és 1670-ben már épületet Is emeltek gyógykezelés céljaira. De valódi fel­adatukat csak 1920-tól teljesítik, mert egész kapacitásukat csak ettől az Időtől kezdve vet­ték Igénybe. 1935-ben alapítottak a gyermek­­bénulás következményeit slnylők számára egy gyógyintézetet, amely az azóta felmutatott ki­tűnő eredményei alapján eurgpal Jelentőségre tett szert. Mérsékelten rádióaktív melegforrá­sai fürdésen kívül vízben végzett mozgásgya­korlatokra is alkalmasak. Az észak-morva határvidék híres fürdője Jesenlk. A fürdőépületek, melyek az erdős, parkosított hegygerincen fekszenek, 195 mé­terrel magasabban vannak Jesenlk városkájá­nál. A környezet elbűvölően szép, az éghajlat közepesen nedves. A fürdő megalapítója a 19. század első fe­lében élt szekerező paraszt, Vincent Priessnltz volt, aki először saját magán, később más be­tegeken végzett sikeres kísérletek után létre­hozta Európa első vlzgyógylntézetét. Jesenlk, akkor még Gráfenberk néven nemcsak Európa­­szerte szerzett hírnevet, de még a tengeren túl is. Főleg Idegbajokat, lelkibetegségeket ke­zelnek eredményesen, de gyógyulást találnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom