A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1966-06-05 / 23. szám

Itt anyagcserezavarban és némely légzőszervi betegségben szenvedők ts. Természetesen a jól bevált hagyományok mellett a modern orvos­­tudomány minden vívmányát felhasználják. A Karlové Vary-1 fürdősétány domborművón a fürdő alapításának legendáját ábrázolják. Eszerint IV. Károly és kísérete szarvasüzés közben fedezte fel a forró vizű forrást, amely­ről az állat viselkedése szerint megállapítot­ták, hogy gyógyító ereje lehet. A legenda azon­ban csak legenda marad. A valóság az, hogy IV. Károly, aki Jól ismerte a franciaországi, olaszországi és németországi fürdőket, Ide Is akart létesíteni valami hasonlót. 1358-ban a for­rások közelében vadászkastélyt építtetett. Ezzel kezdődött a fürdő alapítása, halbár a hőforrá­sok már azelőtt Is Ismertek voltak, amint ezt a város környékén talált régészeti leletek Is bizonyítják. A 12 főforrás 40 különböző, nagyon értékes elemet tartalmaz, amely főleg az emésztőszer­vek betegségeit gyógyítja, de kiváló hatású az anyagcserezavaroknál és némely allerglkus bántalomnél is. Eredményesen kezelik vele a foglalkozási ártalmak közül a má] toxikus ká­rosodását. „Város a zöld tengerben“, így nevezik más­képpen Marlanské Lázné-t, amely Karlovy Vary után a második legkiemelkedőbb fürdőhely. Erdős hegyoldalakba ágyazott, átszőve gyö­nyörűen gondozott parkokkal, 628 méterrel a tenger színe fölött fekszik. Sós forrásának vizét már 1710-ben hordókban szállították Prá­gába és Bécsbe. Többféle bajt gyógyítanak vele, idegbetegséget, bőrbajokat, anyagcserezavaro­kat, de légióként a vese betegségeit. A meleg forrásokban és ásványvizekben gaz­dag észak-csehországi vidék legrégibb fürdője Teplice v Cechách. Éghajlata száraz, sok nap­sütéssel. A geológusok szerint forrásai még a harmadkorban keletkeztek. Ékszereket, pénzér­méket mér a Római Birodalom legidősebb kor­szakának Idejéből is találtak itt. I. Vladislav felesége, Judit királynő kolostort emeltetett a forrásoknál, és ezzel a kolostorral vetette meg Teplice városának alapjait. 1674-től van a városnak állandó fürdőorvosa. Ma, az egyre fejlődő idegenforgalom mellett nemcsak a mi polgárainknak nyújtanak gyógyulást, hanem kö­zeli-távoli Idegenek Is tömegesen keresik fel fürdőinket és kiváló gyógyhatásúk hldét terjesztik az egész világon. Karlovy Vary Teplice v Cechách P. Havran és arch, felvételek A taskenti földrengés után Valentylna Golubejeva elárusítónő megköszönt a szovjet katonák se­gítségét. Golubejeva új lakást ka­pott a várost tanácstól, és a ka­tonák segítettek a költözködésben. (APN felvételek) A károsultak be­költöznek a tas­kenti Cstllanzar negyedben frtssen elkészült házakba. Legalább 14 ezer ember talált Itt új otthonra. „Mozog a föld a lábuk alatt“, „tűzhányó tetején él­nek“ — ilyen újságclmnek beillő kifejezések jellemezték a szó szoros értelmében Taskent életót a földrengés első napján. Az elemi csapás mégsem vált katasztrófállssá. Az elemek tombolása nem váltott ki társadalmi fölindulást, félelmet, pánikot, fejvesztettséget. Miért? Erre a földrengés következményeinek felszámo­lására létesült állami bizottság számadatai adnak választ. Május B-l adatok szerint 14133 személyt költöztettek át a megrongálódott lakásokból. A tönkrement kórházak kö­zül összesen kétezer személy befogadására alkalmas né­hány kórházépületet már helyreállítottak. Az egész szovjetország törődik Taskenttal. Szmolenszk, Kujbisev és más városok sátorlakásokat, az Amur-vidék összeszerelhető faházakat, Szemipalatyinszk több vagon húskészítményt küldött a megpróbáltatok városnak... Moszkvából és Leningrádból építőipari szakemberek ér­keztek. A tereken, parkokban, utcákon 600 élelmiszerbódét állí­tottak fel, és bevezették az ipar- és háztartási cikkek ház­hoz szállításit. A közétkeztetési üzemek, hogy könnyítse­nek a háziasszonyokon, a város forgalmas pontjain bevezet­ték a kedvelt nemzeti eledelek — plov, saslik utcai ké­szítését. A várost sokkal több zöldséggel és gyümölccsel látják el, mint máskor. A jó szervezettség és a kollektív segítség eredménye­képpen a városban normális, kiegyensúlyozott élet folyik, Nem ismerem személyesen Aladárt, de elhi­szem, hogy gyanús, mivel a felesége másfél órán át ezt bizonygatta a csallóközi vonaton. A félreértések elkerülése végett megjegyzem, hogy nem nekem bizonygatta, hanem utltárs­­nöjének, akt, ha nem tévedek, a szomszéd­­asszonya volt s egyetlen szó nélkül, mosolyog­va hallgatta, megértőén bólintgatott, mtnt aki régesrég tisztában van a férfiak galádságával. —... meg is mondtam neki a múltkor: Ala­dár, nagyon gyanús vagy te nekem az utóbbi időben, nem szoktál te ennyit kedveskedni még legénykorodban sem, minek összevásárolni annyi holmit húsvét előtt tavaszi kabát, sapka, a következő fizetéskor szllon alsószoknya, fe­szi/ ruhaanyag, kesztyű, táska, nagyon gyanús nekem az ilyesmi, valamiről biztos el akarod terelni a figyelmem, szegény anyám mindig azt mondta, az ember akkor a legkedvesebb a feleségéhez, ha van neki valakije; ha láttad volna milyen méregbe gurult, olyan volt, mint a pulyka, fogta magát, elment a kocsmába, kilenckor mentem utána, mindenáron belém akart erőltetni egy féldect édeset, mondtam, hogy fizessen csak a barátainak, ezzel otthagy­tam őt, gondoltam utánam Jön, vót esztbe, azt hiszed, félegykor vergődött haza, addig az ab­laknál lestem, kíváncsi voltam, nagyon tánto­rog-e, hát bizony elég keskeny volt neki az utca, reggel szó nélkül elment, pénzt sem kért tőlem útra, nagyon felhúzta az orrát, belátha­tod, hogy ez is gyanús dolog, a szomszéd bá­dogos vót ilyen pulyka, amikor beleszeretett a szőke Bartók Icába, az ts akkor kezdte el a kocsmázást; meg hát miért nem vitt magá­val pénzt, kibírja talán egy hétig ftllér nélkül, ördögöt, biztos van valami nője, akt pénzeli őt... Meg ts mondtam neki, amikor a következő szombaton hazajött, igen mérges vótam, mert egy tábla csokoládét sem hozott, nagyon szép, mondtam, hát már azt se érdemiem meg tő­led, hogy egy kis csoktt hozz szombatonként, mikor tudod ts, mennyire szeretem, biztosan van valami cafrád, nyugodtan bevallhatod, ne félj, nem megyek világgá, legalább kipihe­nem egy klcstt magam, éppenséggel szombaton se muszáj hazagyönnöd, nyugodtan cicázhatsz a ligetben, nem irigylem tőled; nevetett rajtam, mint a bolond, hozzá ts vágtam a mosogató­­rongya*, meg ts ijedtem, azt hittem megint megharagszik és futás a kocsmába, de csak nevetett, mint a fakutya, azután meg, anyu­kám így, anyukám úgy, tudod milyen, ha Jó kedve van ... kibékültünk. No, de másnap reggel meg kétszáz koronát kért tőlem, pedig azelőtt mindig elég volt neki száz korona egy hétre, oda adtam neki, persze, hogy odadtam, hiszen ő keresi a pénzt, méghozzá igen Jól keres, három és felet ha­vonta, de ez már meglntcsak gyanús, nem gondolod, csak valami nőre költheti a pénzt, mi másra kéne neki annyi, igaz, hogy aztán május elseje előtt hozott nekem egy pár cipőt meg három pár szllon harisnyát, összesen va­lami háromszáz koronába került, nagyon Jó lenne tudni, hol vett még száz koronát a két­százhoz, meg miből élt egész héten ... Hiába, gyanús nekem Aladár az utóbbi idő­ben, képzelt, ma reggel háromszáz koronát kért tőlem, nyakam teszem le, hogy valami nőre kell neki, de az ts lehet, hogy megint nekem vesz valamit, most Jut eszembe, mond­tam neki tegnap, hogy Jó lenne egy halásznad­rág, hát biztos megveszi. Pedig nekem ne hí­zelegjen, átlátok a szitán, szegény anyám ts mindig mondta ... Gyanús, gyanús nekem Aladár, de ha ma észreveszek valamit, megemlegett. Szerencsére nem ts gyanítja, hogy Jövök .. .1 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom