A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1966-05-29 / 22. szám

rűen küzdöttek, példát mutattak a fiataloknak. Csillognak a labdácskák, az arany és az ezüst is. Mahagóni alapon szín­arany, 10 centiméteres átmérőjű lab­dácskák, belevésve a futballpálya és a díszítő felirat. Négy olyan játékos vitrinjébe kerül, aki valóban kiérde­melte a kitüntetést. Novák a Dukla és válogatott kapitánya, kitűnő hátvéd­je, Masopust és Pluskal, a kiváló fe­dezetpór és Popluhár a nagyszerű kö­zéphátvéd. Ketten közülük, Masopust és Popluhár még mindig tagjai a vá­logatottnak, Masopust most került vissza ismét a válogatott keretbe. Pe­dig már egyszer leköszönt, megírta, hogy átadja a helyét a fiataloknak. Aztán ismét magára öltötte a váloga­tott mezt, mert, mint mondta, úgy ér­zi, szükség van rá ismét. — Mindig a csehszlovák labdarúgás érdekeit tartottam szem előtt — je­lentette ki a kitűnő sportmester — és most is csak azért vállalom a játékot, mert jobb nem akad. A négy játékos a legjobbak között is a legjobb volt mindig, játékával, magatartásával kiérdemelte az elis­merést. Gratulálunk. Az arany és ezüstlabdácska újítás a csehszlovák labdarúgásban. A cseh­szlovák labdarúgó szövetség ugyanis úgy határozott, hogy a tíz válogatott mérkőzésen való szereplésért sport­mesteri, 25 válogatott mérkőzésért a sport érdemes mestere címet adomá­nyozza. Az a játékos, aki a válogatott színeiben több mint 25 mérkőzésen játszott és korábban fejezi be a játé-' kos-pályafutását, még mielőtt 50-szer volt válogatott, szintén az ezüstlabdát kapja. Az első aranylabdácskák jó kezek­be kerültek. De az ezüst is. 1 — mé— Aranylabdás labdarúgók Masopust ismét visszakerült a Popluhár egyelőre az ezüstlab­­válogatottba da tulajdonosa, de majd még az aranylabdát is megkapja FrantiSek Plántéka — bfenovskei villájában. 15 évig volt a cseh­szlovák futball-válogatott kapusa, 74-szer öltötte magára a válo­gatott mezt. Legkedvesebb tartózkodási helye villájában az a szo­ba, amelyben sportemlékeit, a trófeákat, a serlegeket és külön­böző országok ajándékait őrzi. Az emberi test felépítését első­sorban az orvosnak kell Ismernie. Az élettani és vegytani ismeretek hala­dásával kapcsolatban többször felme­rült még a szakkörökben is az a vé­lemény, hogy a bonctani Ismeretek mellett inkább az előbbiekre van az orvosnak. szüksége. A tapasztalat azonban már eldöntötte, hogy bár­mennyire fejlődtek Is az élettani és vegytani tudományok, a betegségek nagy része mégiscsak a bonctani uta­kat követi és ezek ismerete nélkül az orvos sem helyes diagnózist feállíta­­ni, sem pedig megfelelő beavatkozást tenni nem tud. De nem orvosi körökben is nagy ér­deklődés mutatkozik az anatómiai is­meretek és az egészség helyes ápolá­sa iránt. Különösen a sportok na­gyobb elterjedése tette szükségessé az anatómiai ismereteket. De a művelt közönségnek a betegségek megelőzé­sére irányuló érdeklődése, valamint a hosszadalmasabb orvosi kezelések kapcsán is jobban érdeklődik most az emberi test felépítése iránt, mint an­nak előtte. A nagyközönségnek termé­szetesen nincsen szüksége az aprólé­kos részletekre, hanem a szervek és a szervrendszerek felépítése, összefüg­gése és működése érdekli. A sporto­lók különösen a csontok, Ízületek, iz­mok és a vérkeringés szerveit tanul­mányozzák. Valamennyi állati szervezetnél (még a háziállatokénál is) sokkal ponto­sabban van kidolgozva az emberi test szerkezete, ezért összehasonlító bonc­tani tanulmányok valamint élettani és biológiai kutatások kapcsán is legtöbb hasznát lehet venni az emberi test Is­meretének, mert legcélszerűbb ezzel hasonlítani össze a különböző eltérő viszonyokat. Az ember teste a természet leeösz­­szetettebb, legtökéletesebb és a leg­bámulatraméltóbb alkotása. Az élőlé­nyek beláthatatlan hosszú sorának végső remekbe készült láncszeme az ember. A természettudományok, me­lyek az elmúlt száz esztendőkben pél­dátlan sikereket tudtak felmutatni, olyan összefüggéseket derítettek ki az állatok s az ember élete és testük fel­építése között, amelyekről addig sej­telmünk sem volt. A betegségek keze­lésének mai módszerei nagy részt eze­ken a felismeréseken alapulnak. Az emberi test kb. 30 billió sejtből áll, melyek utánozhatatlanul tökéletes szervezetet alkotnak és egyetlen ha­talmas munkaközösségben állnak egy­mással. Minden egyes sejt már a ke­letkezésének pillanatában készen kap­ja azt a feladatot, amelyet az élet fo­lyamán el kell végeznie. Jobban mond­va, a sejtek nagy, egymástól elkülö­nülő csoportjai, a különböző szövetek és a belőlük felépülő szervek végzik el ezeket a feladatokat. De a szervek állandó kölcsönhatást gyakorolnak egymásra és egyik sem tud sokáig dol­gozni a másik ellenőrzése és támoga­tása nélkül. Tulajdonképpen ml az, amit sejtnek nevezünk? Az élő anyag legkisebb egysége, mely a többitől még elkü­löníthető és szaporodásra képes. Min­den élőlény elemi építőköve, mégpe­dig a legkezdetlegesebbé is, hiszen pl. az amőba testje is sejtből áll, ha nem is többől mint egyetlen egyből. Vegyünk szemügyre egy sejtet a mik­roszkóp többszázszorosan nagyító len­cséje alatt. Azt látjuk, hogy lényegi­leg szemcsés vagy habos szerkezetű tömegből áll, — neve: protoplazma —, melybe az úgynevezett sejtmag van beágyazva. A különböző szervek változatos feladataihoz képest a sej­tek Is változatos formájúak és Igen komplikált működésekre is képesek. —Dr. C. F.— Számos nagy mérkőzés, izgalmas pillanatok, a futballjáték minden szépségével. Országok közötti mérkő­zések, világbajnoki selejtezők és döntők. A labdarúgás történetének legszebb, legizgalmasabb fejezetei és a nagy sikerek egyik legjentösebbje, a chilei ezüstérem. Ennek az ezüst­éremnek a csillogása tükröződik visz­­sza a kis arany és ezüstlabdácskák ötvözetében. Három arany, egy ezüst­labdácska. A chilei ezüstérmes csapat négy kiváló labdarúgójának a kitün­tetése. Május 18-a, a Moldva-parti főváros nagy eseményének napja. A gyepsző­nyegen a csehszlovák és szovjet vá­logatottak küzdelme. A lelátókon a szurkolók, a pályán gurul a labda. En­nek a mérkőzésnek a keretében fo­lyik le az ünnepi aktus. Négy labda­rúgó sorakozik fel egymás mellé. Sok nagy csata hőse, Novák, Pluskal, Ma­sopust és Popluhár. A csehszlovák lab­darúgás elit-gárdája. Hárman közü­lük, Novák, Pluskal és Masopust az aranylabdát, Popluhár, Bimbo, a Slo­van és a válogatott középhátvédje az ezüstlabdát kapja. Popluhár 50. váló gatottságát ünnepli, Novák, Pluskal és Masopust az aranylabdát veszi át, mint a második világháború utáni csehszlovák labdarúgás legjobbjai. Ez a négy labdarúgó megjárta az öt vi­lágrész valamennyi nagyobb városát, ismerik nevüket szerte a világon. Jó játékukkal kiérdemelték a helyüket a világválogatottban, egy csapatban ját­szottak Felével, Eusebióval. Sportsze-Pluskal is aranylabdát kapott hét20

Next

/
Oldalképek
Tartalom