A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-01-16 / 3. szám
Ha egybeolvasztanánk mindazt az aranyat, amelyet csnpán az utóbbi ót évazízad alatt bányásztak, SO 000 tonnát nyomna ás egy Iá máteres oldalú kockát képezne. S ba még hozzátennénk az ezt megelfizóen bányászott aranyat is, a kocka oldala még jó néhány méterrel meghosszabbodna. Magától értetűdd, hogy csupán becslésről van szó és a valóban kibányászott arany mennyiségét senki sem számíthatja ki. Ugyanígy nem mérheti fel senki azt a vért, amelyet ezért a fémért kiontottak, kezdve az ókori bányák rabszolgáin, folytatva a fehér aranyásók által meggyilkolt Indiánokon, azokon az aranyásókon, akik a természetnek és a banditák golyóinak estek áldozatul, egészen a mai aranybányákban dolgozó munkásokig: 1911-tól máig csupán Dél-Afrika aranybányáiban 29 59B bantu és 2407 fehér pusztult el. KrOzus találta fel a pénzt és nyomorban halt meg KrOzus a klsázslat Lüdta királya, volt. Országa fővárosában felhalmozott ktncseit fel sem tudta becsülni. Némi képet nyújt gazdagságáról, hogy a Delphoi jóshelynek 3500 kilogramm aranyat küldött ajándékul. Elsőül veretett pénzt: arany lapocskák egyik oldalára oroszlán-, a másikra bika-fejet. Miután a perzsák legyőzték, nyomorban halt meg. Két évszázaddal később Nagy Sándor elfoglalja Perzsia fővárosát, Perszepollszt. A kirabolt városból 20 000 öszvéren és 5000 tevén szállíttatta el a zsákmányt: egymillió kilogramm rúdaranyai és ezüstöt valamint ékszert, ezen kívül 250 000 aranyérmét és megszámlálhatatlan ersiény ezüstöt. Néhány évszázaddal később Róma válik a vtlág urává. A rómaiak azonban az elfoglalt országokban összeharácsolt aranyat nem halmozták fel kincstárakban, hanem fényűzést cikkeket és olyan embereket vásároltak meg rajta, akik aranyért hajlandók voltak elárulni hazájukat. Am Róma sem kerülte él az ókort birodalmak sorsát, áldozatul esett a barbárok rohamának és a volt római provinciákban közkézen forgó arany lassan eltűnt. Az ezt követő századokban az arany olyan ritka és keresett fémmé vált, hogy az egész akkori tudomány figyelme reá összpontosult. Sok ezer alktmtsta próbál aranyat csinálni — eredménytelenül! Azaz mégsem: az alkímia a modern vegyészet bölcsőjévé vált. \ 508 ember elfoglal egy óriási birodalmat Ezerötszázttzenkilenc március 12. reggelén tizenegy hajó vetett horgonyt Mexikó partjai előtt. A hajókon 508 spanyol katona, száz tengerész, tizenhárom 16 és tíz bronzágyú volt. A parancsnok: Hernando Cortez. Partraszállásuk után nyomban ütközetre került sor, amelyben egy spanyolra 300 Indián esett. Az ütközetet a spanyolok javára a „négylábú emberek", a lovak döntötték el. A bennszülöttek megfutamodtak. A négyszáz sértetlen spanyol útnak Indult, hogy meghódítsa az országot. Százezernyi Indián harcos ellenében, Ismeretlen, neDawsonbál, az aranyvárosból csak ez a deszkaház maradt hezen járható terepen haladt előre, míg végre november 3-án a főváros előtt állott. A spa- ' nyolok néhány héten belül elfoglalták az ország fővárosát. Mikor Cortez belépett a kincstárul szolgáló palotába, csodálkozva kiáltott fel: „Micsoda megmérhetetlen kincsl Izek az ékszerek olyan gyönyörűek, hogy sehol sem akad másuk. Ntncs uralkodó, aki csak töredékével is bírna ekkora kincsnek!" Ezzel megindult az arany áradata Európa felé, száz esztendő alatt 325 000 kilogramm aranyat szállítottak át az Atlanti-Óceánon. Ez a kincs azonban nem hozott áldást Európára. Megingott a gazdasági egyensúly, az árak elérhetetlen magasságba szöktek és a dolgozó nép nyomorba süllyedt. Akárcsak Róma, Spanyolország sem őrizte meg ktncseit, rövidesen hanyatlásnak Indult és az európai kontinens egyik legszegényebb országává vált. 100 000 aranyásó indul Kaliforniába Ezernyolcszáznegyvenktlenc februárjának egyik délelőttjén a svájci Luzernból kivándorolt Johann Augustus Suter a Sacramento folyó torkolatánál létesített farmjának szobáidban üldögélt. Váratlanul kivágódott az ajtó, s egyik munkása, fames Marshall esett be rajta. — Valamit mutatnom kell magának, de csak négyszemközt mutathatom meg. Suter bezárta az ajtót és Marshall egy üveget vett elő a zsebéből. Az üvegben sárga fém — nyilvánvalóan arany csillogott. A Colona melletti hegységben találta. — Tömérdek van ott belőle! — tette hozzá feltndultan. A lelet nem maradt titokban. Egy év leforgása alatt 100 000 aranyásó érkezett a hely színére. Ezernyolcszázötvenháromban már 90 000 kilogramm aranyat termeltek Itt. Hihetetlenül megnőtt a banditák száma, akik Irgalmatlanul gyilkolták a szerencsés aranyásókat. Ám megnőtt az ország lakosainak száma Is. Kalifornia, amelynek 1848-ban csupán 20 000 lakosa volt, ma az USA egyik leggazdagabb állama. Csak minden negyedik érkezett meg A következő években még három gazdag aranylelőhelyet fedeztek fel: 1851-ben Ausztráliában, 1886-ban Dél-Afrlkában és 1896-ban Alaszkában. Az utóbbi az arany utáni hajsza történetének legvéresebb állomása. Ebben az évben több mint 200 000 ember vágott neki az észak felé vezető útnak, közülük azonban csak 50 000 érte el a Klondyke folyó völgyét. A többi a járatlan út és a fagy áldozatául esett. A hely színén alapított új városban — Dawson Clty-ben kemény volt a tél és az emberek éheztek. Az árak oly magasra szöktek, hogy egy retek egy dollárba került. A lelőhelyet a tömérdek aranyásó három esztendőn belül kimerítette, Dawson City elnéptelenedett _s ma már csupán egy fából összerótt épülete emlékeztet a múltra... Aranyásók vonulása a prérln 1833-ban
