A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1966-05-29 / 22. szám

Szenei Molnár Albert napok Legjobban annak örülnék, ha évente több ilyen vagy ehhez hasonló rendezvényen vehet­nék részt, ha a szüreti ünnepélyek, dalos és táncos találkozók mellett a kulturális megmoz­dulásoknak ez a (véleményem szerint maga­sabb szintű) formája is hangsúlyt kapna, elő­térbe nyomulna. Az ügyszeretet és lelkesedés mellett egyre gyakrabban szeretnénk megdi­csérni a hozzáértést és az ezen alapuló bátor kezdeményező kedvet, ötletes, célratörő szerve­zést. Ezekkel a tulajdonságokkal rendelkeznek a Szenczi Molnár Albert napok rendezői, ezért jelentett a kétnapos ünnepély komoly élményt valamenyiünk számára. Kezdeményező kedvüket bizonyítja a Nagy János szobrászművész plasztikáiból rendezett kiállítás. A fiatal, de már jelentős eredmények­kel rendelkező mester művei megérdemelt si­kert arattak a szenei közönség körében is. Erőteljes Ady-portréja, a poltári kórház számá­ra készült „Szerelem“ forró lírája, a Péter bá­csi című portré bölcs paraszti derűje s az ár­víz szörnyű élményét megörökítő, megrázó vázlatok Nagy János nem mindennapi tehetsé­gét bizonyítják s megerősítik azt a reményün­ket, hogy alkotóerejének jóvoltából a jövőben is nagyon sok művészi élményben lesz részünk. Az első napon került sor a szenei születésű Farkas Jenő költő szerzői estjére, a magyar iskola egyik tantermében, A tanterem bizony elég szűknek bizonyult, sokan a folyosóra szorultak. Megérdemelten nagy sikere volt a Csendország költőjének Is, fegyelmezett, mély ragyogású sorait szinte áhítatos arccal hallgat­ta a közönség. A műsor után a költő dedikálta műveit, mert hogy el ne felejtsem, a folyosón miniatűr könyvkiállítást rendeztek a szlová­kiai magyar írók műveiből s a műveket a kö­zönség megvásárolhatta. A szerzői estet vita követte, amely nehezen indult, de azután éjfél után fél egyig tartott (igaz, csak a leglelkesebb és legkíváncsibb iro­dalomrajongók részvételével) heves és izgal­mas irodalmi összecsapásokkal, csatározással tarkítva. Másnap délelőtt járási szavalóversenyt ren­deztek a magyar iskolában. A zsűri véleménye szerint a verseny jó színvonalú volt, csupán a harmadik kategóriában nem adhattak első díjat, tme a győztesek: I. kategória : Póda Éva a főrévi iskola tanulója, II. kát.: Kaiser Anna, pozsonypüspöki tanuló, III. kát.: Oros Gyula, a szenei iskola tanulója. IV. kát.: Leffler Kata­lin, a szenei AKI tanítója. Este ünnepi akadémiára került sor a mű­velődési otthonban, ahol felléptek a szavaló­verseny győztesei és helyezettéi, továbbá az Ifjú Szivek két szólistája és a szenei Herdics Éva operett-részletekkel, népdalokkal stb. Az ünnepi akadémiát és egyben a Szenczi Molnár Albert napokat a pozsonyi „Forrás“ irodalmi színpad ragyogó Vörösmarty-műsora zárta le. A Csemadok szenei helyi szervezetének veze­tőit, az ünnepély minden rendezőjét és szerve­zőjét illesse dicséret és elismerés. „Jó mulatság, férfi munka volt)“ Zs. N. L. Nagy János szobrász Ady portréja mellett Szene nagy fiának portréja INagy János műve) Egy kép Farkas Jenő szerzői estijéről Kropacsek Antal felvételei A Csemadok lévai helyi szervezetének színjátszói Min­denki kedvére című műsorukkal nagy sikert értek el mind helyben, mind vidéken. (S. K./ A Csemadok duhamocsí helyt szervezete sikeres kultu­rális tevékenységéről számol be Andriskin József. Szalaí Ernő és Csőri Sándor áldozatkész munkája, a tagság lel­kesedébe és az ifjúság tettvágya a biztosíték arra, hogy a dunamocsi új kultúrház nem marad kihasználatlanul a jövőben sem. A képen egy jelenet' látható a Kakuk Marci c. színdarabból. (A. ]./ Május 8-án a Csemadok helyi szervezete hazánk felszabadulásának 21. évfordulója tiszteletére a Csemadok járási vezetőséggel karöltve Erdőszéli találkozó címen körzeti dal- és táncünnepélyt rendezett a nagydaróci erdőben. A műsorban a füleki Palóc Népi Együttes új mű­sorral mutatkozott be, szerepelt a sávolyiak tánccsoportja, a csákány­házi tánc- és énekkar, a helyt AKI tanulóiból összeállított csoport és a környék legjobb szólistái, zenészei és szavalói. TORPIS JÓZSEF Éber Pálma A bratislavai rádió stúdiójában a napokban fejezték be G. F. Hän­del „Tra le fiamme“ című szóló­­kantátájának felvételét. A szop­rán-hangra és kamarazenekarra írt háromtételes szerzemény Ika­rus legendáját eleveníti fel. A mű Éber Pálma magyar énekesnő tol­mácsolásában került hangszalagra. A bratislavai kamaraegyüttest V. Horák vezényelte. Éber Pálma nem első ízben állt a bratislavai rádió mikrofonja előtt. Évekkel ezelőtt R. M. Glíer koloraturszopránra és nagyzene­karra írt vokális művét énekelte nagy sikerrel. A zenekari részt a bratislavai rádió szlmfónikus ze­nekara játszotta, Ladislav Slovák vezényletével. Annak idején ez volt a mű első külföldi bemuta­tója és a kitűnő művészi teljesít­mény méltán érdemelte ki Glíer forró hangú köszönő levelét. Ezen­kívül Leoncavallo, Thomas és Strauss alkotásaiból interpretált áriákat és dalokat. Éber Pálma lelkes ápolója a szlovák zeneműveknek is. Különö­sen Eugen Suchofi „Ad astra“ cí­mű dalciklusának egyéni előadá­sával keltette fel a magyar hall­gatóság érdeklődését és elismeré­sét. (s) 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom