A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-05-29 / 22. szám
Szenei Molnár Albert napok Legjobban annak örülnék, ha évente több ilyen vagy ehhez hasonló rendezvényen vehetnék részt, ha a szüreti ünnepélyek, dalos és táncos találkozók mellett a kulturális megmozdulásoknak ez a (véleményem szerint magasabb szintű) formája is hangsúlyt kapna, előtérbe nyomulna. Az ügyszeretet és lelkesedés mellett egyre gyakrabban szeretnénk megdicsérni a hozzáértést és az ezen alapuló bátor kezdeményező kedvet, ötletes, célratörő szervezést. Ezekkel a tulajdonságokkal rendelkeznek a Szenczi Molnár Albert napok rendezői, ezért jelentett a kétnapos ünnepély komoly élményt valamenyiünk számára. Kezdeményező kedvüket bizonyítja a Nagy János szobrászművész plasztikáiból rendezett kiállítás. A fiatal, de már jelentős eredményekkel rendelkező mester művei megérdemelt sikert arattak a szenei közönség körében is. Erőteljes Ady-portréja, a poltári kórház számára készült „Szerelem“ forró lírája, a Péter bácsi című portré bölcs paraszti derűje s az árvíz szörnyű élményét megörökítő, megrázó vázlatok Nagy János nem mindennapi tehetségét bizonyítják s megerősítik azt a reményünket, hogy alkotóerejének jóvoltából a jövőben is nagyon sok művészi élményben lesz részünk. Az első napon került sor a szenei születésű Farkas Jenő költő szerzői estjére, a magyar iskola egyik tantermében, A tanterem bizony elég szűknek bizonyult, sokan a folyosóra szorultak. Megérdemelten nagy sikere volt a Csendország költőjének Is, fegyelmezett, mély ragyogású sorait szinte áhítatos arccal hallgatta a közönség. A műsor után a költő dedikálta műveit, mert hogy el ne felejtsem, a folyosón miniatűr könyvkiállítást rendeztek a szlovákiai magyar írók műveiből s a műveket a közönség megvásárolhatta. A szerzői estet vita követte, amely nehezen indult, de azután éjfél után fél egyig tartott (igaz, csak a leglelkesebb és legkíváncsibb irodalomrajongók részvételével) heves és izgalmas irodalmi összecsapásokkal, csatározással tarkítva. Másnap délelőtt járási szavalóversenyt rendeztek a magyar iskolában. A zsűri véleménye szerint a verseny jó színvonalú volt, csupán a harmadik kategóriában nem adhattak első díjat, tme a győztesek: I. kategória : Póda Éva a főrévi iskola tanulója, II. kát.: Kaiser Anna, pozsonypüspöki tanuló, III. kát.: Oros Gyula, a szenei iskola tanulója. IV. kát.: Leffler Katalin, a szenei AKI tanítója. Este ünnepi akadémiára került sor a művelődési otthonban, ahol felléptek a szavalóverseny győztesei és helyezettéi, továbbá az Ifjú Szivek két szólistája és a szenei Herdics Éva operett-részletekkel, népdalokkal stb. Az ünnepi akadémiát és egyben a Szenczi Molnár Albert napokat a pozsonyi „Forrás“ irodalmi színpad ragyogó Vörösmarty-műsora zárta le. A Csemadok szenei helyi szervezetének vezetőit, az ünnepély minden rendezőjét és szervezőjét illesse dicséret és elismerés. „Jó mulatság, férfi munka volt)“ Zs. N. L. Nagy János szobrász Ady portréja mellett Szene nagy fiának portréja INagy János műve) Egy kép Farkas Jenő szerzői estijéről Kropacsek Antal felvételei A Csemadok lévai helyi szervezetének színjátszói Mindenki kedvére című műsorukkal nagy sikert értek el mind helyben, mind vidéken. (S. K./ A Csemadok duhamocsí helyt szervezete sikeres kulturális tevékenységéről számol be Andriskin József. Szalaí Ernő és Csőri Sándor áldozatkész munkája, a tagság lelkesedébe és az ifjúság tettvágya a biztosíték arra, hogy a dunamocsi új kultúrház nem marad kihasználatlanul a jövőben sem. A képen egy jelenet' látható a Kakuk Marci c. színdarabból. (A. ]./ Május 8-án a Csemadok helyi szervezete hazánk felszabadulásának 21. évfordulója tiszteletére a Csemadok járási vezetőséggel karöltve Erdőszéli találkozó címen körzeti dal- és táncünnepélyt rendezett a nagydaróci erdőben. A műsorban a füleki Palóc Népi Együttes új műsorral mutatkozott be, szerepelt a sávolyiak tánccsoportja, a csákányházi tánc- és énekkar, a helyt AKI tanulóiból összeállított csoport és a környék legjobb szólistái, zenészei és szavalói. TORPIS JÓZSEF Éber Pálma A bratislavai rádió stúdiójában a napokban fejezték be G. F. Händel „Tra le fiamme“ című szólókantátájának felvételét. A szoprán-hangra és kamarazenekarra írt háromtételes szerzemény Ikarus legendáját eleveníti fel. A mű Éber Pálma magyar énekesnő tolmácsolásában került hangszalagra. A bratislavai kamaraegyüttest V. Horák vezényelte. Éber Pálma nem első ízben állt a bratislavai rádió mikrofonja előtt. Évekkel ezelőtt R. M. Glíer koloraturszopránra és nagyzenekarra írt vokális művét énekelte nagy sikerrel. A zenekari részt a bratislavai rádió szlmfónikus zenekara játszotta, Ladislav Slovák vezényletével. Annak idején ez volt a mű első külföldi bemutatója és a kitűnő művészi teljesítmény méltán érdemelte ki Glíer forró hangú köszönő levelét. Ezenkívül Leoncavallo, Thomas és Strauss alkotásaiból interpretált áriákat és dalokat. Éber Pálma lelkes ápolója a szlovák zeneműveknek is. Különösen Eugen Suchofi „Ad astra“ című dalciklusának egyéni előadásával keltette fel a magyar hallgatóság érdeklődését és elismerését. (s) 17
