A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1966-05-15 / 20. szám

Tá rla tok Az áprilisi tárlatok gazdag, sok­rétű anyagában — mintegy mág­neses fókuszként — két művészünk neve áll az érdeklődés középpont­jában. Az egyik — a szlavínl em­lékmű szobrának alkotója — Ale­xander T r 1 z u 1 ] a k a másik pe­dig Kveta G a n d 1 o v á, aki több reprezentatív szállodánk belső de­korációjának ismert tervezője. A tartalmi ellentét ellenére tár­latuknak van egy közös vonása: nem összefoglaló Jellegű, csupán az utolsó három — öt év termé­sét mutatja be, mintegy ízelítőt ad­ván azokból a problémákból, me­lyek alkotóikat Jelenleg foglalkoz­tatják. És hogy mennyire többré­tű problémánkéról van szó, azt a Kultúra Házában kiállított Trlzul­­)ak szobrok dokumentálják a leg­jobban Trlzuljak alkotásaiban az utolsó öt év plasztikái két, szinte diametrálisan ellentétes síkon mo­zognak. Az egyiken a hideg ész diktálta konstruktív alkotások so­rozata, míg ezzel ellentétben — helyesebben vele párhuzamosan — a másodikon az érzelem és lírai kifejezést mód is fontos szerepet •kap. Az első Irányzatot a vas és alumínium csövekből geometrikus pontossággal és szinte mérnöki lá­tásmóddal szerkesztett „Rakéta­­gépek“ nyitják meg, melyekhez ké­sőbb a hegesztett lapokból és le­­mezcsíkakból komponált alakzatok csatlakoznak, mintegy a technika századát szimbolizálva. Szinte ezen alkotások reakciójaként a má­sik csoport műveiben a líra és a lélek dominál. Szobor torzóiban a .természet művét ellesve, a víz ős­­erejétől legömbölyített bálványok kifinomult, nemesen egyszerű vo­nalai kelnek életre. A kiállított művek elhelyezése és csoportosí­tása külön dicséretet érdemel. Kveta Gandlová Intímebb han­gulatú festményeinek a Majerník­­terem megfelelő keretet nyújt. Már magában véve ez az Intímebb han­gulat meglepő, hiszen a mű­vésznő főleg monumentális fres­kószerű, nagy termeket díszí­tő kompozícióival tette Ismertté a nevét. Mostani kamarakiállításán bemutatott művel valahol Picasso kublzmusában gyökereznek. A té­ma nagyrészt közös ■<— különböző képzeletbeli és mitikus alakok gaz­dag színkombinációban való felvo­nulása. Figyelemre méltó a fest­mények technikája. Az úgynevezett enkausztika — melyet túlsúlyban alkalmaz — ókori eredetű festői el­járás. A festéket forró viasz se­gítségével rakja fel a vászonra, s ez által érdekes, tompa fényben vlllódző, márvánvszerű hatás ke­letkezik. Kombinált technikával ké­szült képei közül az „Aggastyán“ című alkotása megragadó és szug­­gesztív. Ezek mellett a „befutott“ nevek mellett figyelmet érdemel még a KISZ kiállító helyiségében rende­zett kis tárlat, ahol Is négy Prá­gában végzett fiatal képzőművész­nő mutatja be rajzait ős festménye­it. Jaroslava P e S 1 c o v á, Éva Prokopová, Vera Sedlíko­­v á. és Adela Matasová közül az utóbbi olaj és tollrajz kombi­nációi tetszettek. VARGA JÓZSEF A kürti Csemadok szervezet ak­tív tevékenységet fejt ki és lendü­letes munkáját siker koronázza. A Vörösmarty és Petőfi est után Dornay György rendezésében elő­adták a Jegyürü a mellényzsebben című színmüvet. Tánccsoportjuk és clteraegyüttesük ts szépen szere­pel. Munkájukat Pepes Sándor né­pi zenekara megértéssel és jóin­dulattal támogatja. A tagtoborzást sem hanyagolják el. A Csemadok IX. kongresszusára minden család­ból 1 tagot szeretnének megnyerni a magyar kultúra ügyének. Kovács József • A nyltracseht Csemadok tagok a télen ts kivették részüket a kultu­rális munkából. A tavasz és nyár folyamán a faluszépítést tűzték ki fel­adatul. Szabadtéri előadást is szerveznek majd. Pécsik Emil • A kassal JNB tanácsa kiértékelte a helyi népkönyvtárak múlt évi munkáját. A járás legjobb népkönyvtárai — a színál, aprófalvai, enytckel, kecerpeklént, szövetkezetfalvt és kenyhecl — elnyerték a „Példás nép­könyvtár“ címet. A könyvtárosok 600 korona jutalmat, a könyvtárak pedig 3000 koronát kaptak új könyvek vásárlására. Mato Pál • A szenei Csemadok színjátszói két színtelóadással vendégszerepeitek Nagymagyaron, a ,.Makrancos házasok" és a „Jeggyürü a mellényzseb­ben* — című darabbal. Szép közönségsikert értek el. Dicséretet érdemel minden szereplő. rTT3T7 Trlzuljak: Torsra, alumínium, 1985 Gandlová: Orfous • A nyárasdt Vöröskereszt helyt szervezete Gárdonyi Géza: Fehér Anna című drámáját Esztergályos Gizella tanítónő rendezésében sikerrel adta elő. Belucz János • A vőkí Csemadok tagok Mucska József rendezésében a Bukfenc című háromfelvonásos vígjátékot mutatták be a helyi közönségnek. Dicséretet érdemel minden szereplő a szép munkáért. Szimeth Erzsábet • A somorjat Csemadok tagok Mlskovtcs László rendezésében a Szen­teltvíz és a kokain című színmüvet mutatták be. Szereplői elismerést érdemelnek. A tagok munkájukkal akarják bizonyítani, hogy a szerve­zet több mint 400 tagja nemcsak tagilletékét fizeti, hanem minden téren ápolja is a magyar kultúrát. Presinszky Lajos • Az Ipolysági AMKI második osztályos tanulót már hetek óta a Nevető Mozaik című esztrádmüsorral szórakoztatják a környékbeli falvakat. Mind a tánczenekarok, mind a táncosok szépen szerepelnek. Bőm István • Az oroszkai Csemadok szervezet tánccsoportja Molnár Anna tanítónő vezetésével szorgalmasan készül a zseltzt dal- és táncünnepélyre. A fia­tal tagok körében jó az egyetértés, amit a rendszeres szombati tea estek bizonyítanak. Rafael János • A boldogjai Csemadok tagok hosszú hallgatás után tsmét jelentkeztek Szigligeti Ede: Lelenc cí­mű négyfelvonásos drá­májával. A darab a szom­széd falvakban is érdek­lődést keltett. Dicséretet érdemel mtnden szereplő. További jó munkát kívá­nunk a szereplőknek és a rendezőknek. A hnldnefai azíniátszók Szabó Gyula Pöcz Gyuláné

Next

/
Oldalképek
Tartalom