A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-05-01 / 18. szám
KUPA? A világ legremekebb alkotásaiul sem írnak annyit a lapok, mint a Rímet Kupáról, a labdarúgó világbajnokság trófeájáról. Pedig ennek művészi értéke kicsi. Sokan giccsnek tartják. Viszont színaranyból van, így hát nem csodálkozunk azon, hogy ellopták. A lopás nagy port vert fel. Szerte az egész világon. Angliában, a konzervativizmus hazájában, a lopás mostanában divatba jött, napirenden vannak a vonatrablások, bankbetörések. A Rímet Kupa eltűnése mégis felbolygatta a kedélyeket a ködös Albionban. — Nemzeti büszkeségünk forog kockán! — harsogták a lapok. A Scotland Yard repülő brigádjait vetették be, a világhírű nyomozó osztály azonban a sötétben tapogatódzott, aztán a Spickles kutya (magyarul gazfickót jelent a spickles) jóvoltából megkerült a kupa. A jó szimatú „gazfickó“ előkaparta a föld alól és így július 11 én felharsan a londoni Wembley-stadionban a játékvezető sípszava és megkezdődik a világbajnokság 16-os döntőjének megnyitó mérkőzése, az Anglia—Uruguay találkozó. Az eddigi labdarúgó világbajnokságok során soha ilyen izgalmas előjáték nem volt, érthető tehát, hogy a világ szeme már most Anglián van. A legnépszerűbb sportág sok milliós szurkolótábora lázas izgalommal várja a 16-os döntő mérkőzéseit. Bár ami azt illeti, a selejtezők során is volt izgalom bőven. Pompás labdarúgókból álló együttesek véreztek ei, Svédország, Skócia, NDK, Ausztria, Lengyelország, Írország, Wales, Jugoszlávia, sőt a portugál Eusebio és a románok egy-egy szerencsés gólja következtében Csehszlovákia is. A selejtezők után 14 csapat „maradt állva“. Ezeket a csapatokat a világbajnok brazilokkal és a házigazda angolokkal kiegészítve négy csoportba sorsolták ki. A londoni sorsoláskor a következő csoportbeosztás alakult ki: I. csoport: Anglia, Uruguay, Franciaország, Mexikó II. csoport: Argentína, NSZK, Spanyolország, Svájc III. csoport: Brazília, Magyarország, Portugália, Bulgária IV. csoport: Szovjetfinió, Olaszország, Chile, Koreai NDK. A legerősebb csoport a harmadik. A világbajnok brazilok mellé az európai labdarúgás élvonalának három képviselője került. A IV. csoport sem gyenge, hiszen az olasz és szovjet válogatott a Rímet Kupa megnyerésének egyik esélyese. A legesélyesebb gárda mégis az előző két világbajnokság nyertese: Brazília. Pelének, a Fekete Gyöngyszemnek, a világ legjobb játékosának a csapata. Nem esélytelenek a házigazdák sem, sőt egyre bizakodóbbak a derék ángliusok, csapatuk a felkészülő mérkőzések során formába lendült. Az olaszok olyan labdarúgókat küldenek a küzdelembe, mint amilyen a szélvészgyors Facchettl, a világ leggyorsabb hátvédje, a gólra törő védőjátékos, vagy mint amilyen Mazola, Rivera. A szovjet válogatott egyelőre még nem találta meg góllövöjét, pedig a kitűnő Sztrelcov még ma is nagy bombázó. A portugál „nagymenők“ a Benfica csillagai: Eusebio és társai. Egyelőre halványabb a csillogásuk. A bolgárok a fiatal Aszparuhov góljaiban reménykednek, a magyar válogatott viszont Bene, Albert és a pompásan fejlődő Varga Zoltán gólerősségében bizakodik. Drámai volt a selejtezők lefolyása, drámai volt a kupa eltűnése, drámainak ígérkezik a döntő előcsatározása, a legdrámaibb találkozó azonban július 30-án lesz a Wembley-stadlon gyepszőnyegén. Akkor játsszák a Rímet Kupa nyertesét eldöntő utolsó nagy csatát, a döntők döntőjét. — OS — Jasin, a „Fekete párduc“ még mindig a világ egyik legjobb kapuvédője Eusebio, a Benfica és a portugál válogatott csillaga Az angolok gólzsákja, a kitűnő Greawes Mátrai Sanyi, a magyar válogatott legmegbízhatóbb játékosa Gilmar, a brazil világbajnokok kapusa, a svédországi és chilei remek szereplés után Angliában is szóhoz jut
