A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-05-01 / 18. szám
A középkor utolsó szakaszában bontakozott ki Olaszországban az újkor nagy művészeti stílusa, a reneszánsz. (A szó újjászületést jelent) Az olaszok maguk nevezeték Így ezt a kort, melynek műveltségét magasabb rendűrek tartottak, mint a barbár középkorét. Ez az irányzat napjainkig hatással van az európai művészetre. Több stilus váltotta egymást a reneszánsz óta, de mind szorosan összefügött vele. E stílus nagy alakjai közül elsőként említhetjük Leonardo da Vincit. 1452-ben született Villa Anchianában, Empoli mellett, egy közjegyző törvénytelen fiaként. 14 éves koráig nagyszüleinél nevelkedett, majd Firenzébe ment festészetet tanulni. Nagyon hamar elsajátította mesterei tudását. A mesterek versengései hatással voltak a fiatal müvésztehetségre, főként olyan egyéniségekre, mint Leonardo. Figyelmesen tanulmányozta a világ és a művé-Leonardo da Vinci szét titkait. Megfigyelései alapján páratlan tapasztalatokra tett szert a tudomány terén is. Leonardo da Vinci szerette a társaságot, járatos volt a palotákban s mindenütt örömmel fogadták. Mindenkit elkápráztatott szellemességével, nagy tudásával Értett a zenéhez, amit az is bizonyít, hogy külön lantot szerkesztett magának, s ezzel kísérte verseit éneklés közben. Zenei tehetségének köszönhette szerencséjét. Lorenzo Medici főúr mint kitűnő énekest Milánóba küldte egy dalversenyre. Leonardo elutazott és ott is maradt Lodovico Moro herceg szolgálatában. Levelében, melyben felajánlotta szolgálatait a hercegnek, összefoglalta, hogy mihez ért. Többek között feltüntette a hadászatban való jártasságát, újfajta ostromágyúk, aknák, kőhajító gépek terveit. A levél kővetkező részében az épületek,, vízművek tervezéséről tett említést. írása legvégén jegyezte csak meg, hogy jártas a képzőművészetekben, márványfaragásban, bronzöntésben, valamint a festészetben mindenkivel kiállja a versenyt, bárki legyen is az. Moro palotájában Leonardo feladata az volt, hogy sokoldalú tudásával és szellemességével emelje az udvar fényét. Állandóan jegyzeteket készített. Ezekből a jegyzetekből elénk tárul a művész nagy tudásvágya. Tudomány és filozófia mellett különböző kompozíciós ötleteket is találunk jegyzetfüzetében. Például: a szövőgép, hajócsavar, tengeralattjáró, repülőgép felvázolását. Ezekkel a terveivel Leonardo da Vinci messze megelőzte korát. Benctani rajzai alapján ma is tanítani lehetne a művészi bonctant. Tökéletes fegyelem, tudás és rend hatja át képeinek részleteit is. Emberei hibátlan anatómiai rajzúak. Művei ma is csodálatot keltenek. Legismertebb az Utolsó vacsora, a Mona Lisa, a Sziklás Madonna, Szent Anna harmadmagával. Giorgio, a reneszánsz festők életrajzírója így emlékezik meg a Mona Lisáról: „Ezt a képet úgy alkotta meg, hogy minden kiváló művészt és mindenkit, aki meglátta, remegésbe hozott Mona Lisa igen szép volt. Amíg Leonardo festett, mindig jelen volt valaki, aki énekelt, játszott és tréfálkozott, hogy modellje vidám maradjon és arca ne kapjon szomorú kifejezést. Ezen az arcon olyan bájos mosoly lebeg, hogy inkább égi, mint földi kéztől származónak látMona Lisa szik és csodálatosnak tartották, mivel az életnek teljes mása volt.“ E remekművén mindössze három évig dolgozott és megvalósította az érett reneszánsz arcképtípusát. Akárhogy is készült ez a remekmű, szépsége megragad bennünket. Hasonló nagyvonalúan komponált képe a Szent Anna harmadmagával. Kitűnik a finoman beállított három alak, melyhez a gyermek- és a bárány teste vezet fel. Összefonódik a két asszony tekintete. A fény árnyékában az arcokat a mosoly nemesíti meg. Egybeolvadnak az előtér alakjai, a háttér sziklás környezetével és nyílt egével. Moro herceg bukása után Leonardo da Vinci elvesztette pártfogóját és vándorútra kelt. Élete nagy részét mégis Firenzében és Milánóban töltötte. 1516-ban elfogadta 1. Ferenc meghívását Franciaországba. Ekkor már kora legismertebb művésze volt. 1519-ben Franciaországban halt meg. Leonardo da Vinci az emberiség egyik legnagyobb szelleme, alkotásait mindannyiunk közös kincsének tekintjük. RACSKÚ ZOLTÁN Még nem tudnak róla Az elmúlt napok egyikén Borzován jártam. Hivatalos ügyeimet intéztem és többek között szú esett a község jelenlegi helyzetéről, múltjáról és egyes emberekről is. A történelem nem tanltja, de még ma is könnyen megállapítható, hogy ezt a községet a szétszéledt husziták alapították, amely ténynek a nyomait a templomban található faragványok és díszítések bizonyítják. Szó szót cserélt és ekkor valaki megjegyezte: van itt a községben egy faragó mester, aki fokosokat, pipaszárakat, cigaretta szipkákat és edényeket farag, csak az a helyzet, hogy még nem tudnak róla. Rékai József faragványait meglátva megállapítottam, hogy munkássága érdekes, szép népművészeti alkotás. Ez ideig nem nagyon mutogatta senkinek, de azok akik látták megdicsérték. Rékai bácsi rokkant, nehezebb munkát nem tud végezni, állandó orvosi felügyelet alatt van. Unalmas napjaiban előveszi egyedttli szerszámát a faragó kést és saját fantáziája alapján faragványokat vág a különböző faanyagok felületére. Virágok, különböző erdei termések, levelek jelennek meg kése nyomán a kemény faanyag területén. Türelem és hozzáértés keli ebhez a munkához, amelyért jutalmat nem vár és nem kap. — Miért nem értékesíti ezeket a készítményeket? Járásunkat, Domicát, Gombaszögöt és más részeit Is sok turista látogatja, akik keresik és vásárolják az ilyen érdekességeket. Kérdésemre egyszerű választ adott: — Ha valaki eljönne és kérné szívesen odaadnám, legalább szert tennék egy kis keresetre, de hogy én adjam és vigyem árúba, erre még nem is gondoltam. Az természetes, ha látnám munkám értékét többet foglalkoznék vele és Gömör vidékét ezzel is emlékezetesebbé tenném. GRESÚ BÉLA, Rozsnyó Rékai faragványaiból Rékai József rr 17 k ® A lelkes löki Csemadok tagok előadták Fehér Klára Nem vagyunk angyalok című vígjátékát, Gunyits Lajos rendezésében. Ügy otthon valamint a környéken nagy sikert arattak. (Tóth Hilda) © Jól sikerült Karinthy estet rendezték a fegyvernekl tanítók, a zsúfolt nézőtér vastapssal jutalmazta az író művelnek tolmácsolóit. (Veres Vilmos) ® A beretkei fiatalok lelkesen munkához láttak karöltve a Csemadok szervezettel. Bene István odaadó munkájának köszönhető a jól sikerült színelőadás. Molnár Béla tanító a zenekar szervezésében szép munkát fejtett ki. Kellemes húsvéti programon Ragály Jolán óvónő tánccsoportjával szintén bemutatkozott. További jó munkát kívánunk a beretkei fiataloknak. (Bene Istvánná) ® A füzesgyarmati Csemadok színjátszói Lovlcsek Béla Ezüst lakodalom című drámáját a környék számos községében sikerrel mutatták be. (Kucs Gyula) _ © Megindult a kultúráiét Farkasdon is. Márciusban megalakult a tánccsoport és az énekkar. Jól sikerült Arany János esten több mint 217-en vettek részt s nagy figyelemmel hal gatták az előadást. A kultúrműsorokat Szabó, Narancsik, Pecena, Krommelné tanítók szorgalmasan készítik, segítségükre lehetnének azonban a többi pedagógusok is a farkasdi kultúr élet szervezésében. (Rostár János)
