A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-05-01 / 18. szám
hát a csallóközi nádnak nincs párja... A diákok tanulmányi eredménye lényegesen jobb mint odahaza volt. Ez a közösségi élettel magyarázható, azzal, hogy a gyermekek rendszeresen készülnek tanítói felügyelet alatj^ A gyengébb diákok számára külön tanulási órák is vannak. Belátogatunk a VII. osztályba, éppen földrajzóra volt. Amíg Jezsó Lászlóné a névsorban böngészett, a diákok arcán nem láttam az ilyenkor szokásos feszültséget. A karok kószált erdeje emelkedett a magasba, a gyerekek valamennyien felelni szerettek volna. Megtudtuk azt is, hogy hasonló az érdeklődés más órákon is. Jezsóné a végén Nagy Lacit szólította a táblához. Tanúi voltunk annak, hogyan lehet kapni egyest, amelyhez nem fér kétség. Szép környezetben, bőséges ellátásban részesülnek a gútai gyerekek, mégsem feledkezhetünk meg arról, hogy szüleiktől, rokonaiktól, az ismerős hazai tájtól több mint 300 km-nyire élnek. A honvágy nagyon erős érzés, előle nem szabadul a leggondatlanabb gyermek sem. Am a kis „hajótöröttek“ tudják, hogy otthon szüleik már új házat építenek és a nyári szünidőt a hosszú „kirándulás“ után otthon tölthetik már. PETRlK JÖZSEF általában a közösségi élet hat kedvezően a diákok előmenetelére, hangulatára, sőt olyan képességek kibontakozását is elősegíti, amelyek otthon a falusi élet adta környezetben talán meg sem nyilvánulnának. Ezzel itt elsősorban azokra a kézimunkákra gondolok, amelyek a gyerekek ügyességéről és találékonyságáról tanúskodnak. A gyerekek, akik azelőtt csak kivételesen vetődtek el a hegyvidékre, fénjtőfák árnyékába, az új környezetben mindent a kívülálló szemével értékelne. Számukra a fenyőtoboz nem egyszerű fatermés, de új tárgy, nem mindennapi forma is. A táj, a tárgyak alakja és szíAzt hiszem, nem árt ha mindjárt az elején tisztázom: a Paradicsom, amelyről szó van nem a bibliai. Annyi azonban tény, hegy a kettő között lehetne találni némi rokonságot. Amaz az elrugaszkodott képzelődés szépségekben és javakban bővelkedő, megfoghatatlan terméke, ez pedig, amelyet meglátogattam, szerényebb ugyan, de valóságos, elérhető hely; a Magas-Tátra gyermekparadicsoma. Fennállása óta sokezer külföldi és hazai gyermek töltött benne „paradicsomi“ napokat. Ebben az iskolai évben a gyermekparadicsom nem az eredeti célját szolgálja. A korszerűen berendezett és a legújabb oktatási és nevelési módszereket alkalmazó intézet folyosóit és termeit magyar beszélgetés, a magyar szó zenéje tölti be. Gútai árvízkárosultak gyermekeit helyezték el benne, a fiúk és lányok itt találtak ideiglenes otthont, iskolát, a felnőttek figyelmességét és szeretetét, — mindent, amitől megfosztotta őket a pusztító árvíz. A gyermekparadicsom egyike annak a kilenc központnak a Magas- Tátra vidékén, amelyekben együttvéve 450 gútai tanulót helyeztek el. Bátrán állíthatjuk, hogy a gyerekek is olyan gondoskodásban részesülnek, amilyent otthon a szülők legjobb akaratuk mellett sem tudnának jelenleg biztosítani. A közös készülés a leckéből, a szabadidő szervezett kihasználása s ne nem csupán értelmükre, a képzeletükre is erősen hat a kirándulások alkalmából összegyűjtött ágacskákból, tobozpikkelyekből, színes szikladarabokból fényképtartókat, menedékházikókat, kilátótornyokat és más érdekes tárgyakat komponálnak. Egy dologban azonban pótolhatatlan volt a szülőfalu. A házikók falához szükséges nádat otthonról kértek — mert látogatás a paradicsomban Falu végén kurta kocsma „Falu végén kurta kucsma ...“ Ha valaki manapság így jelölné meg a különböző vendéglőket, büféket, sőt talán az eszpresszókat is, nyugodtan vádolhatnánk anakronizmussal, esetleg hitelrontással. Lehet az Is, hogy a vállalat egyszerűen becsületsértésért perelné be az illetőt, mert a kocsma elnevezés alett a legtöbben valami rosszhírű lebujt képzelnek el. Pedig a kocsma létezik, hívják azt akárhogy, s hangos ma is, bár a népzenét sok helyen felváltotta a wurlitzer, esetleg a környék zenekedvelő Ifjúságából összetákolt big-beat csoport, s az lváazat tovább folyik, s a verekedés úgyszintén. Tanú rá Bratislava több vendéglője, büféje, sőt mulatóhelye Is, de elsősorban a bírósági irattár, ahol a múlt évben az összes bűnügy 14 százalékát tették ki az alkohol hatása alatt elkövetett verekedések, késelések stb. Barátunk — nevezzük Erős Pistának — előtt nem volt titok, hogy milyen hatással van rá az alkohol. Hiszen 1963 óta háromszor volt büntetve. Két ízben részegeskedésért, egyszer pedig garázdaságért és könnyű testi sértésért. Ez a 32 éves — egyébként kiváló munkás — minimális alkoholfagyasztás után is elveszíti a fejét, s ilyen állapotban Ilegalább is Toldi Miklósnak képzeli magét, aki buzogány helyett, no . .. de kezdjük az elején. Minden iszákosnak megvan a törzshelye, ahol otthon érzi magát. Ha esik, ha fúj, akkor la felkeresi, hogy magához hasonlókkal mulatozzék. Pista barátunk se sajnálta a fáradságot, s mukahelyéről egyenesen a jó messze lévő kedvenc kocsmája felé vette útját, anélkül, hogy akár egy szóra Is megállt volna idős szüleinél, akik Ismerve fiúk „hősies" természetét, naponta szivszorongva várták hazatértét. Pista már régen kiitta első korsó sörét, persze egy kupica erőssel, amikor sógornője, Olga állt meg asztala mellett. — Most jövök tőletek, azt üzeni anyád, hogy gyere rögtön haza, mert... Pistának esze ágában sem volt abbahagyni a szórakozást, márcsak azért sem, hogy a társaságában lévő úr és hölgy ne gondolják róla, hogy szopós gyerek, akit anyja hozzáköthet az asztal lábához. Inkább még a sógornőjét is rábeszélte, hogy igyon meg velük egy féldecit. Így aztán a társaság négyesben maradt. „Te, Böske...“ állt meg az asztaluk előtt egy jóképű fiatalember. S mielőtt még tovább folytathatta volna a megkezdett mondatot, barátságosan rátette kezét a két egymás mellett ülő nő vállára. Erős Pistának se kelett több! Mint bősz Othelló ugrott fel, s támadt az ismeretlenre. — „Veszed le azonnal a kezedet a sógornőm válláról!" — kiáltotta és ütni akart. De a fiatalember rögtön bocsánatot kért, mire kézfogással azon nyomban megpecsételték a békét. Csakhogy Pista alkoholtól elhomályosult agya nem tudta elfelejteni a „sértést". Egy óvatlan pillanatban otthagyta az asztalt és odaállt a mit sem sejtő „ellenfele“ elé. — Na gyere, gyere, te szoknyavadász, most megmutatom, hogy ki az az Erős Pista! . ..“ S mielőtt valaki is közbeléphetett volna, a két ember a körülállók legnagyobb szórakozására, már egymásnak is esett. — Pali, Pali. . . ! — szólongatta valaki a megtámadottat. Az jobbra fordult, de abban a pillanatban Erős Pista már le Is harapott bal fülkagylójából egy jó darabot. A fájdalomtól elkábulva, Pali elengedte Pistát, aki kihasználva a pillanatnyi zavart, úgy efutott, hogy bottal üthették nyomát. Vallka, Pali asztaltársnője egyszerre csak lehajtott. Valami rózsaszínű fénylett a sötétre olajozott padlón. Mint akit vipera mart meg, dobta le ismét. — A fül... A füled darabját találtam a földön! — sikoltotta s miközben a rémült lányt barátnői igyekeztek megnyugtatni, a főpincér elegáns fehér szalvétába burkolva, átnyújtotta a károsultnak az apró csomagocskát... ■ Hála a bratislaval plasztikai sebészet Dgyeskezfi orvosainak, Pall a tárgyaláson teljesen ép füllel jelent meg. Viszont Pista hősiessége a bírói emelvény előtt teljesen elpárolgott. Azzal védekezett, hogy csak a fivére családi nyugalmát akarta védeni, mert bizony olyan hirek is keringtek a környéken, hogy a sógorasszony ltt-ott szívesen lép félre... Ami pedig a fület illeti, nem érzi magát bűnösnek, mert műfogsora nem olyan érzékeny, mint eredeti fogai voltak, viszont úgy látszik, hogy erősebb. Erős volt az ítélet is. Letöltése után Erős Pista még hónapokig rágódhat ostoba kiállásán, mely* a károsultnak nem kis fájdalmába és 21 napos munkaképtelenségébe került. A bíróság ugyanis mindezt koronára átszámítva „számlázta" ki Pistának. Ami pedig „törzskocsmáját" Illeti, azt azóta Is messzire elkerüli, nehogy az ő fülét rágja most ott a gúny vagy káröröm. DR. STARX LÁSZLÓ rrm 18
