A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-05-01 / 18. szám
dag szegények“ című színmüvek következtek — nem egyszeri, hanem többszöri előadásban és mindig nagy sikerrel. Ha csak a fenti színdarabokat említeném meg cikkemben, bizonyára elmarasztaló levelek érkeznének szerkesztőségünkbe amiért a legutóbb bemutatott „Ludas Matyi“ című színmüvet kifelejtette a riporter. Az utóbbi darabot szándékosan hagytam ki, mert érdekesek színrevitelének körülményei. A „Ludas Matyit“ ugyanis a plakátok szerint — a helyi sportszervezet adta elő. Am a szereplók — kevés kivétellel — a korábban felsorolt darabokban rendszeresen játszottak, sőt vannak köztük olyanok is, akik az ötvenes évek elején indult színjátszó mozgalom veteránjai. így például Páldy Jenő, Tóth Lajos és felesége, Kocsis Je nő, Varga Tibor, RaJJ Ambrus — a rendező — Kovács Károly, Papp Ferenc és felesége, aki a műkedvelő színpadnál Igényesebb feladatok megoldására képes. Az eddig elmondottakból ú.gy tűnhet, mintha a Csemadok csoportjának tagjai átpártoltak volna a sportszervezethez. Nem így áll a dolog. Amint már említettem, a Csemadok legutóbb — alig pár héttel a Ludas Matyi bemutatása előtt — a Gazdag szegényeket adta elő, több új szereplő bevonásával. A sportszervezet akkor már tanulta a Ludas Matyit a Csemadok több veteránja közreműködésével, no meg olyan új tagokkal Is, akik nem szerepeltek szíupadon. Ennek az volt az oka, hogy a sportegyesület szilárdan elhatározta a darab bemutatását, csakhogy nem volt el£g embere. A falu egy külön kis világ, ahol az Ilyen problémákat is meg tudják oldani. Meg Is oldották. Mégpedig a következő érveléssel: , Hát miért ne segítenénk, adunk mi nektek embereket, elmegyünk a sportszervezetbe is Játszani, hiszen nem arról van szó, hogy ki adja elő, hanem arról, hogy mit, hogyan és mennyit adunk a közönségnek, mennyire fejlesztjük a falu kulturális életét.“ Helyes, dicséretes álláspont. Mert valóban arról van Itt szó, hogy mit kap a közönség ős ezzel mennyiben mozdítják elő a szocialista falu kulturális fejlődését, ős nem arról, hogy melyik szervezet és'kik Játsszák a darabot. Azt mondják a konkurrencla többre, Jobbra ösztöuzl az embert. Elfogadom ezt a megállapítást, de a fenti példa mást Igazol. Az összefogást, a közös cél érdekében folytatott munka helyességét. Mert azt mondták a vágkirályfalak: „Miért ne kapjon a falu két előadást, miért ne szórakozzon többet a közönség, miért ne öregbítsék a vágklrályfal színjátszó mozgalom jó hírét, miért ne tartson össze és pártolja ejjymást a két szervezet?“ Biztos vagyok benne, hogy a legközelebbi színdarab szereplőit is, „vágklrályfaiasan“, ilyen elv alapján fogják megválogatni: Arról van szó, hogy erre, vej?y arra a szerepre ki felel meg a legjobban és nem arról, hogy a sportegyesület, Csemadok, Vöröskereszt tag Ja-e az Illető — hangzik majd a falas! ember becsületét Igazoló vélemény. Készéit Ferenc Hárman a veteránok kőiül: Kováoe Károly, Papp Ferenc ás Raj] Ambrus „Arról van szó.. Vágklrályfa csaknem háromezer lakosú falu. Ezt azért említem meg, hogy párhuzamot vonjak a falu lakosságának száma, valamint a kultúrház befogadóképessége között. Háromezer és ötszáz. Ez annyit jelent, hogy a kultúrházban sorra kerülő előadásokon minden hatodik vágklrályfal részt vesz, mert a filmvetítésen kívül bármilyen más alkalommal rendszerint megtelik a kultúrház. A filmek gyér látogatottságának okáról nem kívánok részletesen szólni, mert hisz ezzel úgy sem oldom meg azt a kérdést, hogy a vágklrályfal kultúrházban megfelelő — nem pedig háromnégyéves, raktárakban porosodó filmeket vetítsenek. Hogy a kép teljes legyen megjegyzem azt Is, hogy a faluban sok televíziós készülék van. A minden hatodik lakos által látogatott előadások elsősorban a Komáromi Magyar Területi Színház vendégszereplései, valamint a vágklrályfal tömegszervezetek — főleg a Csemadok rendezvényei. A rendszere: műkedvelői színjátszás már az ötvenes évek elején meg kezdődött, de főleg azóta lendült fel, amióta 1962-ben átadták a kétmillió korona költséggel épült kultúrházat, melynek ünnepélyes megnyitóján a „Dankó Pista muzsikája“ című színmüvet mutatta be a Csemadok helyi szervezete. Utána a „Számadó felesége“, majd a „Nem élhetek muzsikaszó nélkül“, valamint a „Gazlelenetak a Ludas Matyiből Tóth Gyula felvételei „A fiam legyen ai igazság védelmezője. 8 bátorsága ne osupán a sslvában lakjon, hanem as Oklében Is.“ fecui flaut flietmanda Mozgása hanyag és lezser. Arcjátéka unott ás cinikus. Azt Írják róla, hogy ugyancsak jól nézünk ki, ha a „majomember" lett a fárflldeál. A valóság psrsse egészen más. A férfildeált inkább bontltársai; Alain Delon, Jean 8orel, Jean Marais vagy as olasz Mastrolanni képviselik. Belmondo méz. Mondhatnánk azt Is tóbb. Tompa orrával, szabálytalan aroéval és fólag színészi egyéniségével egy batérosott kortlpust, a modern nyugati fiatalt testesíti meg. Jean Claude Brlaly mellett ó lett a francia „új hullám" fllmlrénysaténak eszményi hőstípusa. Oodard „Kifulladásig“ c. filmjének csavargó-gyilkosában sikerfiit élő szobrot állítania a divatos kortllosóflának. Játékára mindenütt felfigyeltek. Sokhelyfitt hnllgánnek bélyegezték. Szó sml szó, nyerseségével, természetességével és cinizmuséval sokat ktfejasett a huligánok magatartásából Is, persze a hasonlat így Is tólsás. Balmonda népszerűségéhez és sikeréhez mindez elég Is lett volna, ö azonban ennél főbb akart lannl. gslnéasegyánlaég — ellentétes áa sok-, rétül A „Cartouche“ kalandor szerepében és az „Asszony meg a lánya" félszeg, suta tanítójában bebizonyította, hogy nem lehet őt beskatulyésnl. Tudatáben van tehetségének és est nem hajlandó aprópénzre váltani. A televízióban nem lép fel. „Ast akarom, hogy a nézőnek ne legyek keseOgyében. Ha látni akar, jOJjdn el hazulról és nézzen meg a moziban.“ 1833. április 9-én Párizsban született. Szülei jómódúak voltak, ógyhoev gyermekkorában nem kellett nélkülöznie. Nyughatatlan és eléggé rakoncátlan volt. Ennek tudható be, hogy nem volt valami jó tanuló. Sok minden szeretett volna lenül, tanító, erdész, paraszt, vagy kalandor. Egyik sem lett és mégis mind. egyik. Elhatározta, hogy színész less. Apja uem ellenezte és elvitte egy pszichológushoz, hogy megvizsgáltassa képességeit. Az orvos habozás nélkül megállapította a diagnózist: „Uram, az fin fia bolond." Ezekután a Thertre Francain egyik híres mO vészéhez mentek, aki „szintén" szépen biztatta a nagyreményű IIjut. Kijelentette, hogy abzzolfit tehetség télén és jobb lenne valami méz foglalkozás után néznie. IBSB-ban mégis — nagy sikerrel végezte el a Filmművészeti Főiskolát. Kfizben vidékre járt, — barátaival összetákolt csoportot alakítva — játszani. Erkölcsi sikerei voltak, anyagilag azonban rosszul állt. Boszszantotta csénya külseje. Mégis nekifogott a munkának. Tanult és képezte magét. Magánélete énpen az ellenkezőjéről tanózkodlk, mint amire filmhősei, megjelenése és Játéka predisztlnálja. Falasége, Elodle nem féltékeny rá. 0 a feleségére annál Inkább. Gyermekeit zzlgorflan becsületre és Igazságra neveli. Kijelentette, hogyha nagyobbak lesznek, elküldi őket vidékre, falusi munkára, hadd tudják meg, mi az élet és a munka. A példaképe, Jean Gabln, hosszá ignorálás után azt mondta neki: „Jól van flü, te nagyobb leszel, mint én". VAVRECZKY GÉZA
