A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1966-04-10 / 15. szám

ók és költó'k Komáromban

Komáromról önkéntelenül is Jókai neve jut az olvasó eszébe. A komáromi Írók közül valóban a világszerte ismert Jókai a legjelentősebb. De nemcsak 02 ö neve fűződik Komárom kultúrtörténetéhez. Cikkünkben szó esik majd olyan Írókról is, akik nem komáromi születésűek, csak Komáromban laktak egy ideig, de olyanokról is, akik nem voltak komáromi lakosok, csak valamilyen kapcsolatuk volt a várossal.

■ JíiAXHÁX.I,

p i y h yt. s ’s fay it * Vf VA (

f +*#**.<**<»"* *«\

í

Simái Kristóf egyik munkájának címlapja

SIMÁI KRISTÓF (1742- 1833) piarista szerzetes, szótárira, Komáromban született. Tanárként működött Kanizsán, Pesten, Kassán é* Körmöcbányán. Kassán barátságot kötött Bacsányi Jánossal, Baráti Szabó Dáviddal és Kazinczy Ferenccel. Valamennyien célul tűzték ki a magyar nyelv fejlesztését és művelését. Ennek érdekében Simái Kristóf számos színművet is írt: Mesterséges ravaszság, A váratlan vendég, Zsugori, Házi orvosság, Igazházi stb. 1790-ben a budai játékszínben az „Igazhá zi" val kezdődött az előadások sorozata.

Körmöcbányán a szótárítás területén végzett jelentős munkát. 1809-ben adta ki a „Végtagokra szedett szótára" című művét. Másik nagy munkáját .Szótárnak" nevezte, ez azonban csak az N betűiq készült el, az Akadémia tulajdonába került.

BENYÁK BERNAT JÓZSEF (1745-1829) Ko-, móromban született, író, filozófus és nyelvész. Piarista tanár volt. Nyitrán, Pesten és Selmecbányán tanított. A pesti líceumban ő tanította először magyar nyelven a filozófiát. Magyarsága és felvilágosodott gondolkodása miatt felettesei nem szerették. Kétszáznál több munkát írt, de ezeknek nagyobb részét szegénysége miatt nem tudta kiadatni.

Főbb művei: Grammatika Hungarica, Opuscula poétika, Magyar versei,

KULTSÁR ISTVÁN

(1760-1828) író és lapszerkesztő. Bencés papnak készült, s a komáromi bencés gimnáziumban működött mint tanár. Jelentősebb alkotásai nincsenek, inkább irodalomszervező tevékenysége révén vájt nevezetessé. Nagyobb szabású eredeti műve:

>,B. Laudonnak nándorfejérvári győzelme" című dicsőítő költeménye. 1794-ben -szombathelyi működése idején - adta ki Mikes Kelemen Törökországi leveleit. A Görög Demetertől kapta. 1806-ban Pesten megalapította a Hazai Tudósítások című újságot.

Nem sajnált anyagi áldozatokat hozni a magyar nyelv és a kultúra fejlesztéséért. Tízezer forintot hagyományozott a „valaha felállítandó Magyar Tudós Társaságnak" (MTA elődje). Részt vett az Akadémia alapszabályait előkészítő bizottság munkájá ban.

Komárom kulturális életének fejlődését azzal is elősegítette, hogy 4000 kötetből álló könyvtárát

üdvösséges énekei stb.

1827-ben Komárom vármegyének ajándékozta. Ezzel letette az alapját a vármegyei, később pedig Jókai egyesületi nagy könyvtárnak.

ID. PÉCZELY JÓZSEF

(1750-1792) nem Komáromban született, de itt tartózkodása idején jelentős irodalmi tevékenységet fejtett ki. Nagyműveltségű ember volt, egyetemi tanulmányait Lipcsében, Jénában, Bemben, Genfbén és Utrechtben végezte. Szónoklataival is elismerést vívott ki magának. 1783-ban a komáromi gyülekezet hívta meg lelkésznek. Itt működött 1792-ig, haláláig.

Életcéljául a nemzeti nyelv és irodalom művelését tűzte ki. Ez a tevékenység emelte őt a XVIII. század íróinak első sorába. Bessenyei franciás irányának híveként a francia irodalom számos jelentős alkotását fordította magyar nyelvre.

Lelkes buzdítója volt írótársainak, s közülük egy kis csoportot gyűjtött maga köré. Munkatársainak körét Komáromi Tudós Társaságnak nevezték az egész országban. 1789-ben megindítja az első magyar folyóiratot, a Mindenes Gyűjteményt, s haláláig szerkeszti is.

IFJ. PÉCZELY JÓZSEFF (1789-1849). Édesapja korai halála után Debrecenbe költöztek. Itt végezte el iskoláit. 1813- ban külföldre ment egyetemi tanulmányi folytatására. Bécsben és Göttingában tanult. 1815-ben tért vissza, s a debreceni főiskolán kapott tanári állást, ott működött élete végéigí 1837-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választotta. Ezenkívül tagja volt még a Kisfaludy társaságnak is. 500 forinttal gyarapította Akadémia aiaptőkéjét.

FÁBIÁN JULIANNA

(1765-1810) Komáromi születésű költőnő, Bédi János komáromi csizmadiamester felesége. Tagja volt Péczely József Komáromi Tudós Társaságának. Első versét Gvadányi Józsefhez írta. Gvadányi buzdította őt a versírásra, s ki is adta verses leveleit. (Verses levelezés,

Pozsony 1798).

Ö ismertette meg Csokonait Vajda Júliával. Ebből az ismeretségből szerelem lett, s ennek a szerelemnek köszönheti a magyar irodalom Csokonai legszebb szerelmes verseit, a híres Lilla dalokat.

Ily módon a debreceni születésű Csokonai Vitéz Mihály (1773—1805) is jelentős személyiség Komáromban, mert Vajda Júlia iránt érzett szerelme, majd később csalódása olyan nagy hatás-Csokonai Lillájának szülőháza Dunaalmáson

sál volt szerelmi költészetére, hogy az örökre emlékezetes marad irodalmunk történetében.

1797 áprilisában jött Komáromba azzal a reménnyel, hogy itt új folyóiratot adhat ki Nyájas Múzsa címmel, Péczely József 1792-ben megszűnt Mindenes Gyűjteményének folytatásaként. Ez a terve nem sikerült, de megismerkedése Vajda Júliával új fordulatot adott költészetének. Ekkor írja szerelmi költészetének legszebb verseit.

Ez a szerelem azonban csalódással végződött, bár megígérték Csokonainak, hogy Júliát hozzáadják, de olyan feltételt szabtak neki, hogy szerezzen magának állandó állást. A költő útra kelt. Csurgón kapott ideiglenes állást. Visszatérte után szomorúan kellett tapasztalnia, hogy Lillát az édesapja már feleségül adta egy kereskedőhöz, Lévai Istvánhoz.

ID. SZINNYEI JÓZSEF

(1830), szintén komáromi születésű. Alapfokú iskoláit szülővárosában és Nyitrán végezte. Pesten és Győrött folytatta jogi és bölcseleti tanulmányait. ügyvéd akart lenni, de félbeszakította tanulmányait, és részt vett a 48-as forradalomban. 1849 augusztusában már főhadnagy. A szabadságharc eseményeit Komáromból figyeli, s napról-napra feljegyzi minden mozzanatát. Ezek a feljegyzések elsőrangú forrásmunkái a szabadságharc történetének. Komárom kapitulációja után sógorához, Beöthy Zsjgmondhoz állt be ügyvédnek. Innen Pozsonyba került Samarjay Károly ügyvédhez. Itt kezdte irodalomtörténeti kutatásait és adatgyűjtését. 1888-ban a Magyar Nemzeti Múzeum hírlaptárának a szervezésével bízták meg. Nem sokknj ezután szerkeszteni kezdte a bibliográfiai szempontból nagy jelentőségű füzeteit: Magyar írók élete és munkái címmel. Ezért és előbbi munkásságáért a Magyar Tudományos Akadémia 1899-ben levelező tagjául választotta. 1905-ben a Komárom-vármegyei Múzeum Egyesület választotta tiszteletbeli tagjául azokért az érdemekért, amelyeket Komárom múltjának ismertetésével és művelődéstörténeti adatainak feldolgozásával szerzett.

Jelentősebb művei: Hazai külföldi folyóiratok magyar tudományos repertóriuma, Magyarország természettudományi és matematikai könyvészete,' A komáromi magyar színészet története stb.

12