A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-04-10 / 15. szám
a XVIII. száladban épült. A községhez tartozik Vldlnl (Violin) puszta Is. Nji^ykeszi Kis és Nagykeszl falvakból alakult község a csallóközi síkságon, a Duna közelében. 1268-ban Kezű néven Fuss helység szomszédjaként említik. Nagykeszl határában van a Csatahegy nevű düló, ahol sok embercsontot találtak, valószínűleg, hogy a török dúlások emlékeként. Tany A csallóközi síkságon fekszik. Nevét feltehetőleg a halásztanyáról kapta. Első telepesei valószínűleg halászok voltak, hiszen a hajdan mocsarakkal, erekkel és állóvizekkel körülvett terület, földművelésre nem volt alkalmas. Nomcsmisii Határában 6 sm agyar temető van, ami igen régi településre mutat. 1260—1270 között Oucha néven szerepel. Református temploma 1786-ban épült, ahol egy 1527- ból való szlnarany kelyhet őriznek, mely brassói ötvösmunka. Pusztalögör és Marokháza puszta tartozik hozzá. O^yall.i Első írott nyomait 1357-ben, possessio Gylla alakban talátjuk. Konkoly Thege Miklós európai hírű csillagász ógyallal birtokát a csillagvizsgálójával együtt az államnak adományozta. A múlt század elején szlvargyára Is volt. A községhez tartozik: Alomszeg, Ghyczi, Ham, Kis ős Nagybalázstag, Kis és Nagykonkoly, Kovács, Kis, Puszta-Vék, Rővay, Szeszélyes, Tokaji és Zöldszállás puszta. Perbeli! A régi hajcsárét mentén fekszik. 1312-ban Csák Máté hadai foglalták el. 1337-ben Perbethe alakban szerepel. A török hódoltság alatt szintén elpusztult. Később újra betelepült. 1487-ben említik meg a várat. Emlékét a Mlhályvára nevű domb tartja fenn. A XVII. században az egyházi okiratok szerint a perbetel erdőben remeték laktak. Régi történelmi korra emlékeztet a Pusztatemplom és Faluhely nevű dűlő. K o mám in szeri t páter A nagysallól csata után Klapka és Damjanich itt szálltak meg. 1649-ben kórházat rendeztek be a szabadságharc sebesülteinek. Szilas A csallóközi síkságon fekvő község, melyet már IV. László említ egyik oklevelében. Az érsekiéit nemesi székhez tartozott és a török világban pusztult el. Lakosai Apácaszakállasról és Lakszakállásról telepedtek Ide. 1875 elótt szolgámról székhely volt. Laks/.okállus — Turlsztikállas Elsó okleveles említésével 1221- ben találkozunk. 1287-ben komáromi várbirtok volt, amelyet Erzsébet királynő a nyúlszigetl apácáknak adományozott. Turlszakállast IV. Béla 1268-1 oklevele várföldnek mondja és már ekkor említi a Szt. Mihály tiszteletére épült templomát. Református temploma a török világban erősen megrongálódott. A községhez tartozik még Amadérét puszta. R/itorkeszi A községre vonatkozó legrégibb adataink 1263-ból származnak. 1311-ben Csák Máté hívei elpusztították a községet A XVI. század elején egyike volt a környék legnagyobb helységeinek. 1732-ben már Páltfy Miklós nádor örököseinek a birtoka. Taplómét Is ök építették 1720—28 között. A katolikus templom ösl Időkben épült, a XVII. sz. elején a reformátusok elfoglalták, de utóbb mégis a katolikusok kezére került és 1735-ben tornyot építettek hozzá. Református temploma a XVII. sz. végén épült. Határában a következő puszták vannak: Antalház, Eredmény, Felsőmajor, Makfal, MUklósházo, Úriás, Rilot és Somlyó. Bties 1208-ban már önálló helység volt. Az esztergomi érsek ősi birtoka. A XIV. század elején sokat szenvedett Csák Máté híveinek támadásaitól. 1332-töl 1647-ljg Bulcbu néven az esztergomi érsek birtoka volt. Határában van Búcsl és Bucsperes puszta. Diiiunnocs Eredetileg királyi várbirtok, a komáromi yár tartozéka. A Nagyduna partján terül el. 1208-ban mint önálló helység szerepel. Plébániája is volt. 1764-ben katolikus templom, 1801-ben iskola, 1860-A komáromi gépipari technikum ban pedig a református templom épült fel a (aluban. Knrvu A Duna bal partján fekvó község. A Tardos nemzetség ősi birtoka. Első ízben 1245-ben említik. A mohácsi vész után az egész környék elpusztult. Az 1698-1 összeírás lakatlannak mondja. Még az 1755. évi egyházlátogatásl jegyzőkönyv szerint Is puszta volt. A XIX. század első telében újra hamarosan betelepült. Szent Löricz tiszteletére épült temploma román stílusú. A templomnak egy értékes kétszáz éves szent9égtartója van. f. /• A komáromi „örtgvár“ tornyos bástyáján még ma fi áll a Komé romi Készfiz A kuli ura munkásai Komáromi születésű Beraoz Gyula szobrász, a Jókal-szobor és a sok hősi emlékmű alkotója. Művel közé tartozik a ma is meglévő Udvardy és Keszegfalvy szobor. Reliefeket Is alkotott és számos síremlék maradt tőle, pl. az édesanyja síremléke Komáromban. Legnevezetesebb alkotása mégis a Jókai Mórt ábrázoló szobor. * Kacs Endre 1880. Június 9-én született Komáromban. Tanulmányait Budapesten végezte és Münchenben, Hollósynál folytatta. Hollandiában Is hosszabb Időt töltött és Benczúr Gyula Iskolájába Is Járt. Főleg csendéletfestéssel foglalkozott. Barátságot tartott fenn Konkoly Thegével, az ógyallal cslllagászszal. A távcsövön keresztül megfigyelt égitesteket lerajzolta, amiért 1910-ben a Magyar Tudományos Akadémia elismerését fejezte ki. Felesége, szül. Kiss Sarolta szintén mint festő említhető, akvarelllsta volt. * Harmos Károly 1879. november 28-én Somogybán született. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult és tanulmányait Münchenben fejezte be. 1910- ben Komáromba került rajztanárként, és a Jókat Egyesületben működött. 0 « Jókai Egyesület Szépművészeti Osztályénak megteremtője, és egészen megszűntéig fáradhatatlan elnöke. Kiváló mester volt, harminc év alatt szinte Iskolát teremtett. Mint grafikus Is nemzetközi hírnévre tett szert. Illusztrációt belföldön és külföldön is ismertekké váltak. * Jelenleg Komáromban élő képzőművészek között említésre méltó Mester Pál (1914-ben született). Komáromban számos müve közismert, mint hajógyári tervező sokszor ábrázolta müveiben a hajó gyártáséval összefüggő munkákat. Ismert alkotása a forrasztó csoport vltrézaa. Foglalkozik grafikával, olajfastéssel, akvarellet és metszetszerü munkákkal. Müveivel több kiállításon is részt vett, nemcsak Idehaza, hanem külföldón Is. ★ Lehár Ferenc zeneszerző 1870. április 30-én Komáromban született. Tanulmányait Prágában Bennevltz (hegedű) és Foerster (zeneszerzés) vezetése alatt fejezte be. Dvofék és Brahms elismeréssel nyilatkoztak tehetségéről A nagy operett szerző emlékét tábla őrzi szülővároséban. * Komáromban szobrászművészként tartjuk számon a fiatal Nagy Jánost, oki 1965-ben rekonstruálta Klapka György szobrát. Még komáromi diákkoréban több munkával vonta magára a figyelmet, pl. a Jaroi-kapltány utcai Magyar Középfokú Általános Iskola előtti „alma mater“ szoborral. Wm
