A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-02-27 / 9. szám
amotoriMUß .« a bratislavai Autóiskola vezetője Porlasztó fej Izzó fej Kipufogó csatorna Kétütemű Hoffher-motor A Diesel-motor A jármüvek meghajtására használt Dieselmotor ugyancsak dugattyús robbanómotor, vagyis az üzemanyagot egyenesen a munkahengerbe juttatjuk. Lehet két. vagy négy ütemés. Miután azonban nehéz fűtőolajok (nafta) felhasználására van tervezve, melyeket nem lehet a könnyű és könnyen párolgó üzemanyagok (benzin) mintájára közvetlenül a motorban égőkeverékké átalakítani, ezért munkamenete lényegesen eltér a benzinmotorokétól. A különbség nyilvánvaló, ha megvizsgáljuk a Diesel-motor egyes ütemeit: Szívás. A Diesel-motor a szívó ütem alatt csupán tiszta levegőt szív be a hengerbe. Sűrítés. A dugattyú összenyomja a levegőt a hengerben, mintegy 30—36 atmoszférára, miközben a levegő mintegy 600 fokra hévül. A kompresszlós viszony 1:18. Robbanás. A sűrítő löket végén az üzemanyag szivattyú pontos adag finoman szétporlasztott üzemanyagot fecskendez a hengerbe. A nafta a forró levegőtől meggyullad és elég. A keletkezett meleggel a hengerben 65—80 atmoszférára nő a nyomás. A naftát vagy a hengerfejbe, egy speciális kamrácskába spricceljük, ahol meggyullad és finoman szétporladva a henger munkaterébe áramlik, vagy közvetlenül a hengerbe. Kipufogóé. Az üzemanyag bejutása ás elégése után a forró gázok expandálnak, munkát végeznek és az égéstermékek kiáramlanak a kipufogó csatornán. A Diesel-motor tehát a szívó- és kompreszszlós löket lefolyásában és az üzemanyag gyújtásában különbözik a benzinmotortól. Ezért nincs porlasztója és elektromos gyújtó berendezése, ezek helyett azonban a következő alkatrészei vannak: Befecskendező szivattyú, mely az egyes hengerekbe nyomja a megfelelő adag üzemanyagot, pontosan a kompresszlós löket befejezése előtt. Gázolaj-csövek, melyek a szivattyútól a befecskendező fúvókéhoz vezetik az üzemanyagot. Befecskendező fűvóka, a tűszelepekkel, mely a hengerfejbe van beépítve és az a feladata, hogy az üzemanyagot finoman szétporlassza s így megkönnyítse a levegővel való keveredését és tökéletes elégését. A Diesel-motor szerkezete Alapvető elemeiben és alkatrészeiben a Diesel-motor nem különbözik a benzinmotortól, bár forgórésze és szilárd részel (hengerek, olajteknő, vagy forgattyúház) erősebbek és az összes sűrlódó felülete nagyobb. A vezérlő- és szelep berendezése ugyancsak hasonló elemekből áll, minden hengernek van egy szívó és egy kipufogó szelepe. Az üzemanyag befecskendezését és porlasztását, ami a kompresszlós tér alakját, elhelyezését Illeti, különféle módon oldották meg. Például: 1. A hengerfejben apró kamra (előkamra) van, melyet a tulajdonképpeni kompresszlós térrel egy vagy több nyílás köt össze. Az előkamrába az üzemanyagot a kompresszlós ütem végén spriccelik be a fúvókák 80—130 atmoszférás nyomással. Az előkamrába a hengerekből forró levegő kerül. A nafta az előkamrában meggyullad, az égés következtében nagy erővel „kirobban“ a kompresszlós térbe s így finoman szétporlasztva és elosztódva az égőtérbe kerül és tökéletesen elég. Az Ilyen fajta motoroknál az Indítást az előkamrák előmelegítése könnyíti meg. 2. Az üzemanyagot egyenesen a kompresszlós tőr összenyomott levegőjébe spricceljük. A kompresszlós tér a hengerfej és a dugattyú felső széle között, vagy egyenesen a dugattyúban van kiképezve. Ennél a megoldásnál szükséges, hogy az üzemanyagot tökéletesen porlasztva és nagy erővel nyomjuk (300 atmoszféra) a hengerbe, hogy minél mélyebbre jusson az összenyomott levegőben. A Diesel-motor és a tüzelőanyag tulajdonságai A Diesel-motorok első előnyös tulajdonsága, hogy hasonló teljesítmény mellett kevesebb üzemanyagra van szükségük, mint a benzinmotoroknak. Ennek az az oka, hogy a nagyobb kompresszlós viszony mellett gazdaságosabban dolgoznak. S emellett üzemanyaguk Is olcsóbb a benzintől, ami azt eredményezi, hogy egyre nagyobb méretekben használják őket közlekedési eszközök (különösen teherkocsik, autóbuszok és legújabban motoros mozdonyok) meghajtására. Hasonló teljesítmény mellett a Diesel-motor nehezebb és drágább, mint a benzinmotor, mert hengerel űrtartalmát nem lehet ügy kihasználni, mint amannál. A Diesel-motornak mindig bizonyos levegőfelesleggel kell dolgoznia, hogy az üzemanyag tökéletes elégéséhez biztosítva legyen a szükséges levegőmenynyiség. Tűzbiztonság szempontjából a Diesel-motorok előnyösebbek, mint a benzinmotorok, mert a nafta nem képez robbanó gőzöket, mint a benzin. A naftának azonban megvan az a rossz tulajdonsága, hogy a porózus anyagokba belészlvódik, nem párolog el belőlük és így tűz esetén veszélyes. Austin Mini Londonban ez év Január 19-én verienygépkocai kiállítást nyitottak meg. A kocsikat azonban csak olyan érdeklfidőknek adják el, akik bebizonyítják, hogy 22S kilométeres óránkénti sebesség mellett is nral a gépüknek. A kiállított kocsik között a népszerű Austin Mini is láthatö, mégpedig verseny- és sport kivitelben. A sportkocsit Broadspeed Mlnl-nek hívják (képünkön) és 200 kilométeres óránkénti sebességet érhet el. Motoros szánok 1. ANDREJ BLAGOVISZTNIJ (SZOVJETUNIÓ) érdekes szánt áUitott össze. Öreg alkatrészekből 10 léerős, kéthengeres motort szerkesztett, kemény fából légcsavart készített, alumíniumból kabint és mindezt három sllécen futó, könnyű alvázra szerelte. Blagovisztnl] zzenvedélyes vadász és ötven kilométeres sebességgel sikló „szánjával“ most már messzire is elmehet otthonról. 2. TUPOLEV repülőgép tervezd műhelyéből került ki a képen látható, havon sikló motoros Jármű.
