A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1966-02-20 / 8. szám

n/n Valence A lagúnák városa, az Adriai tenger ktrály­­nője, Igazi meseváros, amelyet a természet erői hoztak létre. Az Alpesek gleccser törme­lékeit a folyamok a tenger felé sodorták, a kék Adria hullámai viszont a part előtt ezeket a törmelékeket elteregették, így keletkeztek a szigetek. Ezekre a védcölöpökre épült ez a csodaváros. Velence volt a 18. század fényes nemzetközt szórakozóhelye, ahol világhírű kaszinók, Játék­barlangok vendéget a pazar és végnélküll far­sangi mulatságokkal töltötték Idejüket, szórták a pénzüket. Igazt Casanova-vtlág volt Itt, amelynek hangulatát és életét ma már csak a Goldoni darabok tdéztk. A Santa Lucia pályaudvar egészen a Canale Grande (Velence „vlzlkörútja“) partján épült, amely 50—70 m széles és vagy 5 méter mély. Itt megszűnik a gépkocsik világa és csak ha­jókon, gondolákon vagy gyalog lehet közle­kedni tovább. Az érkezést oldalon vagy 20 szállodai hordár sötétkék vagy fehér unifor­misban várja az utasokat, felkínálva szolgá­latait. Van-Itt azonban Óriást tájékoztató auto­mata ts, amely színesen tünteti fel árosztályok szerint a szállókat és penziókat. Itt vettem ész­re, hogy Budapest nevű penzió ts van e város­ban. Tulajdonosa már 45 éve Tóth Gyula bácsi, aki Igen büszke 7 gyerekére, no meg arra, hogy mind a heten tökéletesen bírják szóban V ■ és írásban a magyar nyelvet ebben az idegen környezetben! Felkerestem az öreget, akt szí­vesen Idézte vissza első világháborús emlékeit, kassat tartózkodását. Minden olasz városban ingyen lehet kapni várostérképet, amely 4 nyelven Ismerteti a lát­nivalókat, nevezetességeket. Sn először a hí­res Rtaltó hidat keresem meg először a térké­pen, maid a valóságban ts. Ez a legnagyobb és legforgalmasabb hídja Velencének; 28 m széles és a Canale Grandét íveli át. 12,000 cölöpfán épült a XVI. században. Maga a híd számta­lan boltjával valóságos kis üzleti negyed, szí­nes ptact forgalom színhelye. Érdekes, hogy a rlókon Is van forgalmi Rendőrség, sőt még üveg-kabinjaik- Is vannak, persze a parton, s Innen színes szemafórjelzésekkel Irányítják a csatornák forgalmát. A rend őreinek Itt alig­hanem kevesebb a dolguk, csak azt nem tu­dom vajon beugranak-e a vízbe, ha szabálysér­tőt kell me gbüntet ntök? ... A Szent Márk tér Velence legforgalmasabb helye — központja. Bizonyára sokan Ismerik Jellegzetes képét, telt galambokkal, amelyek tényleg kézből eszik az Itt kapható kukorica­szemeket, amit az élelmes üzletemberek a helyszínen árulnak, sőt pléhskatulya-zörgéssel még a galambokat Is odacsábítják, amit aztán a fényképészek hirtelen megörökítenek. különben Itt éjfélig vannak nyitva az üz­letek, meg a sátrak, bódék, ahol emléktárgya­kat, képeslapokat, de sok minden mást ts le­het kapni. A Szent Márk templomot, Jobban mondva ba­zilikát a 9. században kezdték építeni és a 12. század elején fejezték be. Már messziről tarkán pompázik a Doge-palota szomszédságában. Ma­ga a baztllka olaszba oltott bizánci stílust, Iga­zi velencei stílust képvisel. Gyönyörűen mutat­nak a fehér márvány alapon a színes aranyo­zott mozaikok. Igazi velencei épület, minden díszt és pompát rá akartak rakni, hogy ezzel Is kifejezzék Velence hatalmát és gazdagságát. Érdekes a története a bazilika homlokzatán elhelyezett 4 aranyozott, életnagyságú bronz lónak. 1204-ben kerültek Velencébe Konstanti­nápolyból, majd Napóleon Párizsba vitette őket, de 1815-ben megint visszakerültek Velencébe. Maga a templom belseje tele van világhírű fest­ményekkel, szobrokkal és egyéb értékkel, olyan mint egy nagy ékszerdoboz, a bejáratot alkalmazottak őrzik, nehogy véletlenül a fér­fiak rövid nadrágban Jussanak be, vagy pedig a nők fedetlen karral Ingereljék az áhltatos turistákat vagy a helyt honpolgárokat. A Do­ge palota gyönyörű árkádsora káprázatos ha­tással van a szemlélőre, a belső díszudvaron pedig, mely a városi élet központja volt va­lamikor, két díszes bronzkút áll. A Doge-pálo­­tát a „Sóhajok hídja“ kött össze a régi bör­tönökkel,, amelyet Byron és Victor Hugo írá­sát tettek világhírűvé, habár a leírt kínval­latásokat már 1660-ban, az elsők között éppen Velence szüntette meg. Néhányórás sétálás után a prágaira emlékez­tető macskaköveken bizony elfárad az ember, és hogy egy kicsit megpihenhessen, be kell ülni egy kiskocsmába, amtt Itten trattórtának neveznek, vagy pedig egy btrrerlába, ami sö­rözőt lelent. Itt említem meg, hogy van Velen­cében Manln-Pllsen nevű szálló, étteremmel és sörözővel, ahol pllzenl sört mérnek, de bi­zony elég drágán, habár másodosztályú hely­nek számít. A város vízibuszai, a vaporettók éjjel-nappal közlekednek. Este a kellemes hűsítő hatású rlókon előbukkannak a lamplónos gondolák turista-utasaikkal, valamint szerenádos gitá­rosaikkal és harmontkásalkkal, úgyhogy Innen­­onnan visszhangzik a híres „Sorrentót emlék“ meg a „Santa Lucia“ refrénje. — Nem akarom elvenni senkinek az Illú­zióit, de bizony Velence büdös. Ugyanis a víz­be dobálnak ttt mindenféle hulladékot, Ide torkollnak a szennycsatornák ts. Ez nagy pro­blémája a városnak, még szerencse, hogy a víz­vezeték nagyszerűen működik. Rengeteg a kó­bor macska Velencében. Az emberek kidobál­ják az utcára a cstrkebeleket, meg a halak és más tengeri állatok maradványait. Vagyis a macskák köztisztasági szolgálatot végeznek .. Láttam egy temetést — halotti menetet — ts, amit ttt igazán érdekesen oldanak meg. A város egyetlen temetője a San Michele szigeten van. Ide szállítják motoros gondolán a koporsót a koszorúkkal együtt, a következő gondolán utazik a pap meg a kísérete, majd a következő gondolákon utazik a „gyászme­net“, a hozzátartozók. A vtlághlrü Lldó sziget tulajdonképpen Ve­lencét védi a tenger felől. Ez már Igazán nagyforgalmú sztget, ahol személyautók, kon­flisok, troltbuszok és autóbuszok ts közleked­nek, mintha teljesen más világba került volna az ember. Itt tartják kétévenként a modern művészet nemzetközt kiállítását a Btennálét, valamint évenklnt a híres filmfesztivált ts. A sztget fövenypartján van a híres, előkelő nemzetközi fürdőhely, a kapitalista világ felső tízezrei számára. Ami az éghajlatot Illeti a Lldón, augusztus közepén Jártam ott, Igaz, hogy déltájt, s sá­pon 40C°-t mutatott a hőmérő, de a víz, ttt már a kék Adria (mert a lagúnák vize ktssé feketés) hőfoka 24, a levegőé pedig „csak“ 23 fok volt. A világhírű Ltdo szigeten kívül meg kell még okvetlenül tekinteni a Murano szigetet, amely a világhírű velencei üvegipar évszáza­dos középpontja. Bnnek gyártmányait ma ts mindenfelé kínálják az emléktárgyak árusítót. Végül még egy érdekesség a magyarok szá­mára, akik eljutnak Velencébe: Szent Márk terét, valamint a környező épületeket magyar nyelven ts méltatják, szóval van magyar kí­sérő, ezt hirdetik legalábbis a tájékoztató táblák, melyeken a világnyelvek mellett az Is ott díszeleg, hogy: „naponként vezetés magya­rul“. TATAY ZOLTÁN 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom