A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-02-06 / 6. szám
á község azonos az 1138-ban említett Villa Quosuttal. Később Kusatld, Kusond és Kusovath néven Is emlegetik. Régen a Kusodl Mohoíl Écs család, majd Kozma, Hegyi, Vlzkeletl, török, később pedig Ábrahámffy, Fekete és Kiss családok birtokolták. Kosét község újkori történetünkben vélt Igazán nevezetessé az 1931-es földmunkás sztrájkokkal, majd ezt követő „kosúti sortűz“ következtében, melynek 3 halálos áldozata: Thurzó István, Zsabka Sándor és Gyevát János és több sebesültje volt. , A Galánta környéki munkások sztrájkmozgalmát Major István kommunista képviselő vezette. Most szép új iskolája és kultúrháza van a községnek. Diószeg Nevét a határban álló hajdani diófaerdőtől kapta, melyet IV. Béla király 1252-ből származó oklevele említ. A XIV. században a Dudwagy család tulajdona Dyozegl néven, majd Dyoslc néven szerepel a község. Később az Erdödy, Eszterházy és Zichy családok birtokolják. 1885-ben a Zichy grófok bérlője a „diószegi cukorgyár R. T.“ cukorgyárat és kastélyt építtetett a községben. Jelenleg a cukorgyáron kívül, melyet alaposan felújítottak, konzervgyára, egészen új kendergyára és malma nevezetes. Olószeg az első Csehszlovák Köztársaság idején jelentős szerepet Játszott a Járás munkásmozgalmában. Nagyfödémes A pozsonyi vár birtoka volt hajdan. A XV. században Fedemus néven Ismeretes., A Temesközl, Bakay, Bessenyei és később a Csorda, majd Vass, Földes és Pálffy családok birtokolják. A török dúlás Idején a község elpusztult. Temploma régi, 1019-ben épült, tornya azonban csak 1710-ben. A község ma szépen kiépült, új, modern kultúrháza van. Nagymócsód Először 1390-ben Mahld néven Ismeretes a község. Temploma 1783- ban épült. A XVI. században a Báthorl, majd később az Eszterházy család, utánuk pedig a Alsasse d’Hennln család tulajdona. 1679-ben a községben a pestis pusztított. Nebajsza Ma Galántához tartozó kis község. Hajdan királyi birtok volt. Ma Is álló, de omladozó kastélyát állítólag Zslgmond király építette várkastélynak. Nyék (Feketenyék) Régen Csák Máté birtoka volt. A XVI. században a Báthorlak, majd később az Eszterházyak tulajdona. A község régi pecsétje „Pagus Nelk 1688 -feliratot viselte. Pered Legrégebben az 1138-as oklevélben Beregheg, majd Beruczegy, Bruscug, Beregsceg néven Ismeretes. Egyike a járás legősibb településeinek, állítólag ősi kun település. A XVII. században halászatáról nevezetes. A magyar történelemben az 1849 júniusi peredi csatával Irta be nevét a község. A csata emlékét a ma is álló emlékmű jelzi. Pusztafödémes 1221-ben Villa Fudemus, majd Nyfedemes néven Ismeretes. A hegyi templom harangláb)! A deákl templom — elölrftl Ax Árpád — korabeli kápolna freskói A galántai templom barokk ffioltára jv^w. ML 1
