A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-02-06 / 6. szám
* V | ■ ni m ii iíIh B A tallós! Eszterházy kastély A XVII. században németeket telepítettek a községbe (akárcsak Diószegre Is) ekkor Német Födémesnek nevezték. Itt született 1764. jún. 4-én Lavotta János híres magyar zeneszerző és muzsikus. Rété 1256-ban Petrus de Rethe nevében találkozunk először a községgel. 1310-ben Terra Rethe néven említik mint lakott területet. A község határában azonban több pogánykorl őr és slrhalom van. A község hatőréban lévő Zöldhalomról a lakósok azt állítják, hogy a törökök süvegeikben hordták össze. A község dűlőinek egyikét Melénte néven emlegetik, mely egy elpusztult község emlékét őrzi. (1309-ben Mllenthe) Szered Hajdan a semtel vár őrei lakták. A mai kastély helyén állt az ősi semtei vőr. Anonymus Is említi mér a semtel várat, mely a Vág bal oldalán feküdt. Később a Vág üj medret vájt magának és ezzel kettészakította a helységet. Szered mint önálló helység a XV. században már fennállót. 1419- ben a Végi hídról Is tesz említést a krónika. Ekkor a bazinl és szentgyörgyl grófok birtoka volt, A XVI. században a Bőthoriak majd az Eszterházyak uralják. Utánuk az Alsasse d’Hennln csalód tulajdona volt. A múlt században nagy árvizek pusztították a vöröst és környékét. 1848-ban Guyon visszavonuló honvédéi felgyújtották a Vőghldat. Ma Szered a galánta! járás egyik legfontosabb Ipari központja: Nikkelkohója a legmodernebb egész Közép- Európéban, de hfres pótkávé, sütemény, ős pezsgő, valamint cukorgyára Is. Taksony Ősidők óta lakott hely. Határéban pogánykorl sírok s a legújabb feltárások alapján bronzkorszakbell slrök találhatók. A hagyomány szerint Taksony vezér Is Ide temetkezett. 1138-han Togsun, majd Tohcsun és Tekspe néven említik a régi okiratok. A XV. században a Taksonyi, majd a Rozgonyl, Báthori, T'hurzó és Eszterházy családok birtokolják. Régi templomét lebontották 1784-ben s helyére épült a mai templom. 1863-ban majdnem az egész község leégett. Ma lakói főleg Gálámén dolgoznak. Szép új modern kultúrház épült a községben. Tallós HH Ősidők óta meglévő település a község határa őrzi ezek emlékét. A XVII. században az Eszterhézyak és Thurzók tulajdona. 1760-ban épült a község ma Is fennálló kastélya, melyben a Mária Terézia szolgálatában elesett nemesek gyermekeit nevelték. Később íegyencház lett, amely 1785-ben szűnt meg. A múlt században ló és Juhtenyésztéséről volt híres. Hajdan Tallós a Zslgárdon őt Pest felé vezető út fontos állomása volt. Ma modern új iskolája, lakásai és egészségügyi állomása van a községnek. Tósnyárasd Már az 1193-1 határjárő okiratban megtalálható a község neve. ősrégi eredetét Igazolja, hogy 1307-ben már volt plébániája a községnek. Balassi, Baranyai, Batthányi és az Eszterházy család birtokához tartozott. 1313-ban ős 1894-ben árvíz pusztította a községet. Vágszerdahély 1355-ben az esztergomi érsek birtokaként említik az okiratok. Pusztította a községet a török, osztrák és a Vág áradásai. A község temploma ősrégi, bár sok átalakítás kiforgatta eredeti formájából. Lakói régen szék, kosár, és kocslkas-fonást űztek, ma főleg Szereden dolgoznak. Vezekény Legldőslbb elnevezésével a pápai tlzedszedők jegyzékében találkozunk Vesequeuh. A Bőthoriak, Thurzók és Eszterházlak birtoka. Temploma 1718-ban épült. Ma szép új kultúrházzal dicsekedhet Vízkelet Legősibb elnevezésével Vyzkeleth már 1297-ben találkozunk III. Endre oklevelében, Később Vízquelt nevét használták. Gergelyfi, Kürti, Thurzó és Eszterházy családok tulajdona volt. 1763-ban földrengés, 1832-ben pedig tűzvész pusztította a falut. Zsigórd A község régen másutt volt, de a török elpusztította s azután építették fel a mai helyén. A Zsigárdy család ősi fészke. Később a Szalayak, Eszterházyak birtokába tartozott. Kát. temploma régi, 1728-ban épült. Többször pusztította árvíz. 1849 nyarán a községben dúlt a nevezetes zsigárdi csata. Vágsellye Az egykori parasztközséget hosszú ideig csak háziparáról, gazdag mezőgazdasági termeléséről ismerték. Ez adta patináját, ez fejezte ki a vágparti település jellegét. A feljegyzések nem mondanak sokat a múltjáról. Annyi azonban bizonyos, hogy a kelták időszámításunk előtt kb. a IV. században alapították. Sok érdekes emlék, lelet bizonyltja, hogy Közép-Európa civilizált városaihoz tartozott. A régi település ereiban ma már új vér kering. A felszabadulás után épült Duslo vegyikomblnát nem csak a város, de az egész környék arculatát Is megváltoztatta. Z. L. A nebojszal vadászkastély főbejárata Kolera-emlékoszlop Tornóci manifesztáció 1338. szeptember 4-én Szlovákia dolgozó népe Tornócon sereglett egybe, hogy tüntessen a Csehszlovák Köztársaság feldarabolása ellen. Kb. húszezer főnyi tömeg érkezett vonaton, hajóval és gyalog a tornóci manifesztációra. A dolgozók a községháza elé vonultak és meghallgatták a szónokokat, dementis Vladimir iskolaügyi minisztert, Major István és Lörincz Gyula elvtársakat. A tüntetők között volt Steiner Gábor is. A manifesztádót az akkori tornóci kommunista bfró Pospii fózsef elvtárs szervezte és vezette. A felvonulás és a beszédek elhangzása után a hatalmas tömeg fegyelmezetten a Vig partjára vonult, ahol a komáromi dalárda, a ligetfalusi knltűrcsoport és a diószegi színjátszócsoport műsort mutatott be. A különvonatok este tízkor szállították haza a manifesztáció résztvevőit, KF a
