A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-10-17 / 42. szám
Névadóünnepély Szímőn A szlmői HNB polgári ügyekkel foglalkozó bizottsága a közelmúltban meghitt ünnepséget rendezett. Ezt megelőzően pionírok hívták meg a vendégeket: a kismamákat és rokonaikat. A huszonkilenc meghívott között cigányszármazású szülőt Is találtunk. Az Ilyen zártkörű kedves ünnepségeknek Szlmőn már hagyományai vannak. 1960 márciusától kezdve minden harmadik hónapban rendeznek egyet. Hogy milyen visszhangra talált, azt a vendégkönyvbe Irt bejegyzések bizonyítják a legjobban. Felvételünkön Magyarl elvtérs ajándékot nyújt ét az egyik házaspárnak. Schmidt László, Szlmő Egy kultúrház ügyében Ez év szeptemberében Úbéstban voltam vendégségben. Napközben Ismerkedtem a falovai, a lakossággal, de ffileg a fiatalsággal kerestem az Ismeretséget. Rájöttem, hogy a falut vendégszerető nép lakja. A lakosság többsége Petőfi és jőkai mellett elég jől Ismeri a ml Duba Gyulánkat és Szőke Józsefünket is. Bármennyire Is csodálkoztam, mégis Így van. De szeretnék arra a tárgyra térni, amely miatt tollat ragadtam kezembe. Oj barátaim nagyon kedvesen meghívtak, tartsak velük a kultúrhézba. Amikor megérkeztünk s megláttam az épületet, meglepődésemben csak annyit tudtam szólni, hogy „borzasztó“. S valóban az volt a legmegfelelőbb sző arra a látványra, ami fogadott. Repedezett falak, siralmas tető, korhadt ablakok, beázott falak, lahnllott vakolat, korhadt padlózat. Sokan nem fértek be a terembe, ezért kint az udvaron várakoztak, hogy birtokba vehessék az eltávozők helyét. Amikor barátaim látták csodálkozásomat, létrehívtak s elmondták, hogy az utolsó tíz évben mit tettek egy éj kultúrház felépítésének az ügyében. Eddig panaszaikat nem akarták meghallgatni, s ha meg Is hallgatták őket, sohasem tettek megfelelő Intézkedéseket. Körülbelül három évvel ezelőtt kaptak hétezer blokkot (téglát), ám ebből nem kultúrterem lett, hanem EFSZ istálló. Igaz, az Istállóra Is szükség van, de hogyan vehették el a fiatalok jogos tulajdonát, minden ellenérték nélkül? Most az utóbbi Időben már úgy látszott, hogy vágyuk teljesül, mivel az elvett téglákért és egyes más dolgokért a fiatalok egymillió koronát kaptak. Ebből bizonyos összeget az árvízkárosultak megsegítésére adtak, ám a többit ezután sem kapták kézhez s Így elkallódott „erre arra“. A fiatalok elmondották, hogy szeretnének táncegyüttest létesíteni, színdarabot tanulni, sajnos, nem tehetik. A jelenlegi kultúrházban még a villanyt sem használhatják, mivel állítólag tűzveszélyes. A végtelenül rossz állapotban lévő kultúrhézat még a falujéró színtársulatok la elkerülik, s ez bizony rosszul esik a falu lakóinak. Ezeken kívül Is akad még számtalan dolog, amely hátráltatja az óbéstl fiatalok kulturális életének a fellendülését. Ezekről úgy nyilatkoznak, hogy kár beszélni, úgysem hallgatnak meg minket. Az óbástl fiatalok Is eljárnak más falvakba és ilyenkor a szivük sajog, ha meglátnak valahol egy új kultúrházat. Tudjuk, nem lehet egyszerre elintézni, de hogy mér ilyen bosszú Idő alatt az Illetékesek nem tudtak legalább egy-két-három helyiségből álló kultúrhézat felépíteni, az lehetetlen. Ez az ügy elsősorban a HNB-ra tartozna, de úgy látszik, Itt mér rég megfeledkeztek arról, hogy a faluban fiatalok is vannak s velük is törődni kellene. Éppen ezért e lapon keresztül szeretnénk felhívni az illetékeseket az óbástl fiatalok knltúrháza ügyében, ne hanyagolják el enynyíre ezt a kérdést s tegyenek meg mindent az új kultúrház felépítésének az érdekében. Az óbéstl fiatalság nevében: TORPIS JÖZSEF Rimaszombati hírek — A Csemadok rimaszombati helyi szervezetének színjátszó együttese, a helyi konzervgyárral együttműködve, felújította Lovlcsek Béla: „Húsz év után“ című színmüvét, mellyel öt év előtt huszonnyolcszor léptek nagy sikerrel színpadra. Jelenleg nem kisebb sikerrel látogatják a Járás egyes községeit. Jó volna azonban, ha a járási vezetőség nagyobb segítséget nyújtana részükre a vendégszereplősek megszervezésénél. Követésre méltó kezdeményezéssel lépett fel Veres János költő, a járási elnökség tagja. Elkészítette a város és a járás történelmi és kulturális műemlékeinek térképét és megírta azok történetét. A füzet nagy körültekintéssel és objektív tárgyilagossággal készült. Nem dőlt el azonban még az a kérdés, hogy melyik szerv vállalja a kiadását másán készül az őszi bemutatóra. Legújabb műsoruk címe i,A csodapók“ — összeállítás Karinthy humoros IrásalbóL Ajnácskőn „József Attila Kör“ néven, irodalmi kör alakult. Az ajnácskői fiatalok kezdeményezését a Csemadok Járási Bizottsága örömmel fogadta. A Fáklya Irodalmi Színpad védnökséget vállalt felettük és minden segítséget megad a kör sikeres munkájához. A Csemadok Járási Bizottságához a rimaszombati járásban 75 helyi szervezet tartozik, amelynek 4327 tagja van. Ez a szám azonban a járás magyar dolgozóinak számához viszonyítva nem kielégítő. Jó lenne, ha a Járási vezetőség és a helyi szervezetek vezetőségei szélesebb körű tagtoborzást indítanának, hogy legalább az ötezres taglétszámot elérjék. A közismert és a komáromi Jókai Napokon is nagy sikerrel szerepelt rimaszombati Fáklya Irodalmi Színpad szorgal-A Járási Bizottság azt tervezi, hogy az ősz folyamán megrendezi a gömörl képzőművészek kiállítását. H K Egy nap a „gépcsodák" birodalmában A brnói nemzetközi árumintavásár évről évre nagy érdeklődést vált ki a technika sikereit számontartók népes táboréban. Munkások, diákok ezrei özönlik el ilyenkor szeptemberben hazánk egyik legnagyobb gépipari központját. Az idei kiállítás gazdag anyagát a dunaszerdahelyl magyar tannyelvű általános középiskola utolsó évfolyamú diákjai is megtekintették. A kiállítás nyolcadik napján két autóbusz szállította a három harmadik osztályt Brnóba, ahol 39 ország csaknem 1000 vállalatának szebbnél szebb termékeit láthattuk. Az NDK mérőműszerei, optikai gyártmányai valamint a szovjet, magyar, svéd ipari újdonságok hozzájárultak látókörünk szélesítéséhez. ÖLLÖS MÄRTA Szép élményekkel tértek haza A Csemadok szécsénkei helyi peltek. A bevételből a közelszervezetének színjátszói a tél múltban háromnapos magyaror- és a tavasz folyamán színre szágl társasutazáson vettek vitték Felföldi László: Hazaté- részt. Felvételünkön a budapesrés című háromfelvonásos drá- ,ti Gellérthegyen láthatjuk a máját, mellyel a környező fal- szécsénkei műkedvelőket, vakban is sikerrel vendégszere- Major Lajos, Szécsénke
