A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-10-17 / 42. szám
iskolája 6.x ^ Vezeti: Milan Chodás, a bratislaval Autöiikola vesetája A robbanómotor A robbanómotornál az üzemanyag — legyen az folyékony, vagy gáznemű — közvetlenül a munkahengerben ég el. Minden üzemanyag bizonyos mennyiségű hőt tartalmaz, amely az égésnél felszabadul. A felszabadult meleg az elégett gázok magas hőfokában jelentkezik. Ha az üzemanyag zárt térben ég el, a keletkező gázok hőfokával egyldőben nyomásuk Is növekszik. Ezt a nyomást dugattyú mozgatására használva fel, munkát végeztethetünk vele. Az automobil robbanómotorjának hengereiben üzemanyag és levegő keverékét égetjük el robbanásszerűen. Az üzemanyag keveréket gáznemű (vllágltógáz, tgenerátorgéz), vagy folyékony és könnyen párolgó üzemanyagból állítjuk elő. Benzin, benzol és szesz, valamint keverékeik alkalmasak motor üzemeltetésére, esetleg a motor célszerű átalakítása után a nyersolaj. Az autómöbll-motor dugattyús gép, mely az üzemanyag robbanása nyomén, a dugattyúra ható nyomást, az egyenes vonalú mozgás forgó mozgásra való átalakításával munkavégzésre teszi alkalmassá. A motor működésének elvét az alábbi ábrán követhetjük. A felső végén hengerfejjel elzárt hengerben (1.) mozog a dugattyú (2.), melynek felső része ugyancsak zárt. A dugatytyút a dugattyúkar (3.) köti össze a könyök- vagy főtengellyel (4.) A hengerben fel-le mozgó dugattyú mozgását a dugatytyúkar a főtengelyre viszi át. és így forgó mozgássá alakítja. A dugattyú, a dugatyúkar és a főtengely egy egészet alkot, melyet hajtóműnek nevezünk. A dugattyú mozgása és a könyöktengely A dugattyú szélső helyzeteit a hengerben holpontoknak nevezzük. A dugattyú mozgásának tehát van alsó és felső holtpontja. A két holtpont közötti távolságát löketnek nevezzük és ,mlU lm éterekben adjuk meg. A henger átmérőjét furatnak hívjuk és ugyancsak milliméterekben Jelöljük meg. A kört, melyet a főtengely könyökcsapjának középpontja ír le, főtengely-körnek nevezzük. Képzeljük el, hogy ezt a kört 360 szakaszra osztottuk, erre a felosztásra támaszkodik aztán a motor sebességberendezéseinek működése (gyújtás, szelepek mozgása). A két holtpont közötti teret a henger köbtartalmának hívjuk, méretét literben, vagy köbcentiméterben adjuk meg. A henger azon részét, mely a dugattyú felső holtponthelyzetében felette marad, kompresszlós térnek nevezzük. Hogyan dolgozik a robbanómotor Amikor a dugattyú felfelé mozog, összenyomja a keveréket, melyet előbbi lefelé mozgása alkalmával leszívott. A dugattyú felső holtpontba érése előtt a kompreszszlós térben lévő, összenyomott keverék egy elektromos szikrától meggyullad. Az égéssel hő keletkezik, melynek következtében a kompresszlós tér nyomása néhányszorosára emelkedik, és a' dugattyút a nyomás ereje lefelé nyomja. A dugattyú nyomja a sebességkart, mely elfordítja a főtengelyt, Innen a tengelykapcsoló és sebességváltó szekrény viszi át a kerekekre a hajtóerőt. A négyütemű robbanómotor munkamenete négy munka-ütemre van osztva, melyből mindegyik megfelel a dugattyú egy löketének. A munkaütemek a következők: 1. Szívás. Ebben a helyzetben a szívószelep nyitott. A dugattyú lefelé haladása során a hengerben alacsony, atmoszférán aluli nyomás keletkezik, melynek hatására a külső levegő a karburátorba kezd áramlanl. Itt összekeveredik az üzemanyaggal, melyet a porlasztók előzőleg finoman szétporlasztanak, s az így keletkezett keverék a szívónylláson a hengerbe áramlik. A szívólöket befejeződése után, ahogy a dugattyú áthaladt az alsó holtponton, bezárul a szívószelep és a szívás befejeződött. Autórodeo A autórodeó elnevezésű eseményeket, melyeket Nyugat-Európában gyakran rendeznek, ezzel a jelszóval lehetne jellemezni: „Pusztíts, amt tudsz, vagy, aki tovább kitart — nyer!“ Néhány üzletember öreg autókat vásárol, melyek ott 4—5 év után értéküket vesztik, befestik őket és kezdődhet a verseny. Az esemény .rr*ndlg elég nézőt vonz, mert az emberek Izgalmas látnivalóra áhítoznak. Az egyik autó aztán elég, a másik összetörik, de ez nem számít. Másikat vásárolnak és az autorodeőnak nevezett cirkusz folytatódik tovább. Kép a világítótesten A stuttgarti rádió és televíziós technika kiállításon egy új .típusú televíziós készüléket mutattak be. A képernyő külön áll a készüléktől, világító testként a falra van függesztve. A képernyő két oldalára hangszórókat lehet akasztani, hogy sztereóién hangot kapjunk. A készülékhez elektromos gramofon Is tartozik. 2. Sűrítés. E löket mellett mindkét szelep zárva van és a dugattyú összenyomja a keveréket. A legnagyobb nyomás akkor keletkezik, amikor a dugattyú felső holtpont helyzetébe jut. A nyomás fokozza az üzemanyag elpárolgását és elősegíti a levegővel való keveredését. Minél homogénebb a keverék, annál jobban ég és annál jobban kihasználódik a benne lévő hőenergia. 3. Robbanás. A dugattyú felső holtpont előtti helyzetében az elektródák között elektromos szikra ugrik át, a kompresszlós térben meggyujtja a keveréket, mely gyorsan elég. A robbanásnak pontosan a felső holtpont helyzet előtt kell bekövetkeznie, hogy a keverék legnagyobb része elégjen a kompresszlós löket befejeződése előtt, mert így az expanziós löket kezdetére növekszik a hengerben a nyomás. Azt az Idő értéket, mellyel a gyújtás hamarább következik be a dugattyú felső holtponthelyzeténél, elúgyújtásnak nevezzük. 4. Kipufogás. Az expanziós löket befejeződése előtt, még az alsó holtpont előtt kinyílik a kipufogószelep és az égéstermékek a kipufogó nyíláson át a szabadba tódulnak. A gázok nagy sebességgel áramlanak a szabadba, mert ekkor a hengerben még elég nagy a nyomás. A gázoknak a csöveken való áramlása során robbanásszerű hangok keletkeznek, melyeket tompítani kell. Ez a gépkocsi alatt elhelyezett klpufogó-tompítóval történik, melyben a gázok le Is hűlnek. 8
