A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-10-17 / 42. szám
szempontból valami értéke az olyan aszszony hűségének, aki csupán félelemből nem csalja meg a férjét, nehogy az tudomást szerezzen róla, vagy azért, mert gyengén fejlett a nemi ösztöne, vagy egyszerűen csak a botránytól tél? Valaki azt mondhatná, az nem számit, miért hű, az a fontos, hogy hűséges. De valóban „HÜSÉG“-e az ilyen hűség? Ebben az esetben csak szűkkeblűén értelmezett fizikbH'texuálls hűségről beszélnek, melynél sokkal szélesebb fogalmat fed a szerelmi és házastársi hűség. Az etikusok és lélekbúvárok hangsúlyozzák, hogy a szerelmi hűség magába foglalja a „közös élethez és a közös sorshoz“ Is a hűséget. Az angolszász vidékeken a hivatalos formula következőképpen fejezi ki ezt a gondolatot: — jóban ős rosszban — míg a halál el nem választ bennünket egymástól... A hűségben nem azt csodáljuk, ha valaki testileg nem adja magát oda másnak, hanem azt, hogy a hűsége önkéntes érzéséből nem cselekedett Így. Ezért azután sok ember elképzelése szerint, ha valaki „egy pillanatra megfeledkezik magáról“ még nem lett hűtlen, hta az, aki ezt megtette, ezt erkölcsi kisiklásnak tekinti, melyért szégyell! magát és soha többé nem teszi meg. Ennek viszont az ellenkezője érvényes. Sok esetben hűtlenséggel vádolhatnak olyan embereket, akiknek soha eszükbe sem Jutott, hogy testi hűtlenséget kövessenek el, de ennek ellenére az önzésükkel vagy könnyelműségükkel szegték meg az adott szavukat. Gondolják csak meg, „hű férjnek“ lehet-e nevezni az olyan férfit, akinek testi értelemben véve ugyan csak a saját felesége kell, tehát nem csalja meg őt, de megveri, gyötri és az ágyon kívül egyáltalán nem teljesíti férjl kötelességeit? A mai etika elítéli a hűséggel kapcsolatos fetlslsta viszonyt testi értelemben véve és a hűség fogalmát kiterjeszti a lelki és erkölcsi kapcsolatok összességére. A hűség megőrzése csaknem mindig bizonyos erkölcsi erőfészítőst követel meg, néhány kínálkozó helyzet önálló megoldását. A legtöbb Ilyesfajta kísértésnek azok az emberek vannak kitéve, akik az átlagon felüli temperamentummal rendelkeznek. Ezeknél az embereknél a szexualitás túlsúlyban van a magasabbrendű agyműködés fékező hatásához viszonyítva. Amelyik embernél ilyen szélsőséges esetek nem fordulnak elő, a hűséget 'megkönnyíti a lelki tulajdonságok egész sora. Így például a fokozatos megszokás Is komoly segítséget jelenthet. Vannak olyan emberek, akik az életük teljességét csak jóllsmert és megszokott élettárssal való együttélésben találják meg. A nyugalom és a biztonság érzése elsőrendű feltételei az együttélésnek nálunk, tehát ök tulajdonképpen megszokásból hűek. Mások viszont nem szívesen vesznek nyakukba -felesleges gondot, hogy megszerezzék egy másnemű lény szerelmét és bizalmát. Az Ilyen emberek azt szeretik, ami a „kezük ügyében“ van és az ő hűségük tulajdonképpen csak kényelmi kérdés. Meg kell még említenünk azokat az embereket, akiknek kikristályosodott monogám meggyőződésük van. Az ilyen emberek hűsége magától értetődő, mivel egyszerűen nem érdekli őket a változatosság. Nehezen találnak élettársra, de ha aztán mégis rátalálnak, szexuális értelemben véve soha nem kívánnak senki mást, nem érdeklődnek más lránt és nem csábítanak el senkit. Leggyakoribb azonban a „kötelességérzetből fakadó hűség“, melyet a házastársi esküvel vagy a szerelmi vallomással vállaltak magukra. A hűségnek ez a fajtája nem véd ugyan meg a botlásoktól, de átéli a válságot, mely Időről-Időre, okvetlenül Jelentkezik minden szerelmi kapcsolat folyamán. S ha már a hűségről beszélünk, okvetlenül meg kell említenünk a rossz és az oktalan hűséget is, melyet méltatlan személyek lránt érzünk. Ha a sorsunkat hozzákötöttük egy olyan emberhez, aki a későbbiek során gonosztevőnek, lelkibetegnek, alkoholistának vagy szadistának bizonyult — az Ilyen esetben a hűség az öngyilkossággal egyenlő — és a gyermekkel kapcsolatban pedig a bűnténnyel. Az ilyen esetekben viszont a civilizált országok törvényhozása megteremtette 'a szükséges klutakat. Azt ugyan megkívánhatja a társadalom az egyénektől, hogy uralkodjanak érzéseiken és hűek maradjanak, de azt már nem, hogy valaki tönkretegye a saját, esetleg gyermekei életét Is. Bár az ember boldogsága — amint ezt Sartre írja „az ember mennyországa a földön“, nagy mértékben egy másik embertől függő ez a boldogság. És az Is Igaz, hogy a szerencsétlenség okozója a legtöbb esetben, azaz „az ember pokla a földön“ szintén egy másik ember... Tapasztalt szem Alekszandr Afanaszjevlcs Dorohov, a jakutal Aldan járás idős bányásza Lebegyinyij falucskában vendégeskedett Ismerőseinél. A hazafelé vezető úton megállt az Őrt Szál híd előtt. Az arra haladó útgyalu követ fordított ki a földből. Ügy tűnt, hogy csak közönséges kő, de az idős bányász tapasztalt szeme másként látta. A „kő“ 1100 grammos aranyrögnek bizonyult. Egzotikus kiállítás tárgy A Belorusz Állami Egyetem Álattani Múzeumában kiállítottak egy nagy kitömött tigrist. Ismeretes, hogy Minszk környékén nem élnek tigrisek, ám a csíkos ragadozó teljes joggal pompázik a többi kiállítási tárgy között. Az történt ugyanis, hogy egy alkalommal, amikor cirkusztársulat utazott Belorusszián keresztül, az őrök figyelmetlensége miatt az egyik állomáson a tigris kitört a peronra és közel sem cirkuszba illő mutatványba kezdett. A vasúti pályőr kénytelen volt agyonlőni a dühöngő vadállatot majd az állat bőrét kitömték és kiállították. , A gömbvillám titka A kazahsztáni Terszek határrész egyik dombja tetején néhány évtizede csaknem minden éjjel sárgáspiros tűzgömbök jelennek meg és elhaladnak a dombhát mentén. A Kazah Tudományos Akadémia Asztrofizikai Intézete nemrég expedíciót küldött ki, amelynek feladata, hogy felderítésre a „bolygó tüzek“, a gömbvillámok titkát. E jelenségek tanulmányozására Terszekben különösen kedvezőek a feltételek: sehol a világon nem keletkeznek Ilyen gyakran gömbvillámok. Két Egyenlítő — kerékpáron A Csernlgor megyei Hotyejevka falu tanítója, P. V. Buhrejev nemrég kerékpártúrára indult a Kaukázus Irányába. Mire az út végére ér, 80 000 kilométerre nő az a távolság, amit az utolsó tíz évben tett meg. Más szóval, akkora utat tett meg a tanító, mintha kétszer körülutazta volna a földgömböt az Egyenlítőnél. Ezzel a számmal bizonyára nem ejti csodálatba a világot. A másik szám azonban Igazán csodálatra méltó: Buhrejev ugyanis útközben ünnepli 79. születésnapját. A csehszlovák posta szeptember 20-án új madár-sorozatot adott ki, amely ezúttal a Tátra és az öriás-hegység madárvilágát örökíti meg. A bélyeghez elsőnapi borítékot Is kiadtak, amely külön bérmentesítés nélkül 14 napig érvényes. Mint Ismeretes, a múlt év végén már kiadott a posta egy madársorozatot, amely annak Idején az egész világ bélyeggyűjtőinek érdeklődését felkeltette. Nem kétséges, hogy ez az új sorozat is tetszeni fog, annál is Inkább, mert mind kivitel, mind színek tekintetében Igen Jól sikerült. A madár különben Is hálás motívum, miután a világ bélyeggyűjtőinek többsége ezt a motívumot gyűjti. Nemrégen Mauritius Is kiadott egy nagyon szép madársorozatot, amely nemcsak azért aratott nagy sikert, mert az ábrák nagyon szépek, hanem azért Is, mert a Mauritius név a bélyeggyűjtők körében annyit Jelent, mint mondjuk a műgyűjtőknél egy valódi Rembrandt. Mint ismeretes az 1840-ben kiadott kék Mauritius a világ legdrágább bélyegeinek egyike, jelenleg Erzsébet angol királynő tulajdonában van és a legutóbbi bécsi nemzetközi bélyegkiállításon Is szerepelt. Értékére jellemző, hogy állandóan két titkosrendőr őrizte az üveglap alatt elhelyezett bélyeget, nehogy ugyanarra a sorsra Jusson, mint a híres Mona Lisa, melyet mint Ismeretes kétszer Is elloptak a párizsi Louvre múzeumból. Nagyon szép madár-motlvumú sort bocsátott ki az Indonéz posta Is; a sorhoz blokkot Is kiadtak. —bj— Bélyegsarok