A Hét 1965/2 (10. évfolyam, 27-52. szám)
1965-08-22 / 34. szám
Dr. Havas Imre A Szlovák Tanítók Énekkara negyvennégy éves múltra tekinthet vissza. Működését már államdíjjal is jutalmazták és többször kitüntették. Hazánknak csaknem minden városában hangversenyezett már és sikeresen szerepelt a Szovjetunióban, Angliában, Ausztriában, Görög-, Lengyel- és Magyarországon, meg Bulgáriában is. Világsikert aratott doc. dr. Juraj Haluzicky vezénylete és prof. Ján Strelec vezetése alatt. Első ízben az 1961-ben megtartott debreceni nemzetközi Bartók Béla dalnokversenyen aratott sikert. A negyedik díjat’ szerezte meg. Először az elmúlt évben vett nászt a llangolleni versenyen és akkor a harmadik hellyel jött haza. Ez évben ismét ez az énekkar képviselte Szlovákiát' és a világ tizenhat legjobb férfi énekkarával kiérte össze tudását. Nem csalódtunk benne, a második díjat szerezte meg. Pedig igen komoly ellenfelei voltak, a szófiai Kaval, azután három amerikai énekkar, melyek egyike már kétszer került ki győztesként a llangolleni dalnokversenyből. A verseny győztese a bulgár Kaval énekkar lett. A pilzeni ,,Ceská písen‘‘ a hatodik helyen végzett. A Szlovák Tanítók Énekkarának hetvenkét tagja van. Műsorukban szerepel a szlovák és cseh zeneszerzők művein kívül Bartók és Kodály több müve is. Szükségesnek tartom, hogy a llangolleni dalverseny megszervezéséről is beszéljek. A verseny minden évben egy hatalmas sátorban zajlik le, melyben a modern technika minden szükséges vívmánya megtalálható. A sátor befogadóképessége tízezer fő és /még többen nézik végig a versenyt a sátor körül felállított televíziós készülékek képernyőiről. A BBC csaknem egész héten közvetíti a verseny műsorát (VII. 5. —11.) Tavaly végignézte a versenyt Margaréta hercegnő, a fesztivál díszelnőke pedig maga a miniszterelnök volt. A tiszteletbeli alelnökök évente minden benevezett ország nagykövetei. Az ez évi fesztiválra körülbelül 200 000 ember érkezett a világ minden részéből. Márcsak azért is figyelemreméltó ez a nagy szám, mivel Llangollen kis városka, alig 3000 lakosa van. Mégsem okozott gondot a száznyolcvan együttes elszállásolása. Pedig ez körülbelül 8000 személyt jelent. A vendégek a szállodákban kaptak helyet, de a város polgárainak segítsége nélkül, bizony sokan te£fil nélkül maradnak volna. Llangollenben és a környékén csaknem minden család vendégül látott néhány versenyzőt. A dalverseny szervezését a fesztivál rendezősége és több albizottsága irányítja, melynek szívesen és díjgnentesen segít a városka és a környék minden polgája. Minden résztvevő útján Londonból Llangollenbe (ez körülbelül 190 kilométeres távolság), továbbá az étkezésüket A walesi bárdok földjén... és elszállásolásukat is három napon keresztül a rendezőség fizette. M|ág így is marad annyi a befolyt összegből, hogy évről-évre szépíthessék városukat és közvetlen környékét. Az elszállásoláson kívül még a versenyzők közös déli étkezését is meg kellett szervezniük. Ez szintén sátorokban zajlott le. (Reggelit és vacsorát mindenki a szállásadójánál kapott.) Egyszóval minden a lehető legnagyobb rendben menj. A llangolleni dalnokverseny már nagyon régi hagyomány. Régesrégen is itt találkoztak minden évben Wales legjobb népi énekesei, hogy összemérjék tudásukat. Ezért aztán bányász és munkás, hivatalnok és kereskedő, orvos és lord egyaránt lelkes híve az évente megismétlődő énekfesztiváloknak. És »most még elmondanék egyet-mást vendéglátóinkról. Például nagyon meglepett bennünket az ottaniak bizalma. Nyitva hagyták előttünk egrász lakásukat, nem zárták el a pénzüket, de még az ékszereiket sem. Ebben az országban (a hivatásos nagy tolvajokon kívül) senki nem lop. Az itteni étlap kitűnő, bár az angolok sokkal kevesebbet esznek, mint mi. Nagyon finom vajat ettünk és tejet ittunk. Kövér embert/ ritkán láttunk, meg ízléstelenül öltözött' embereket is. De valahogy kevés itt a szép nő. Igaz, hogy a szépek, azok nagyon szépek. Nem fáradtunk hiába, hazánknak dicsőséget (és sok önzetlen jó barátot szereztünk. Reméljük, hogy jövőre a Szlovák Tanítók Énekkara ismét megállja helyét az erős mezőnyben. f Táborozó ifjúság Július 25-től augusztus 1-ig szokatlan forgalom uralkodott a Rozsnyó melletti kőröst hegyoldalban. A bratislaval József Attila Ifjúsági Klub kezdeményezésére kb. 100 fiatal főiskolás táborozott le az Egres-tisztáson, hogy a nyári szünidő egy hetét hagyományaink jegyében töltse el. A prágai Ady Endre Diák- Klub, a kassai Dj Nemzedék és a nyitrai Diák-Klub tagjai estérőlestére a tábortűz körül vitatkoztak korunk problémáiról. A mai fiatal értelmiség feladatairól Gyurcsó István költő tartott beszámolót. A tábor kolozsvári vendége, a magyar szakos Szabó Zsolt a romániai fiatalság életléről beszélt, Kardos István a Nyitrai Pedagógiai Főiskola marxista tanszékének adjunktusa pedig szociológiai előadást tartott. Érdekes volt Tőzsér Árpád beszámolója a környék etnográfiai, történeti és kultúrpolitikai múltjáról 4 és jelenéről, valamint Duray Miklós előadása a környék geológiai és földrajzi jellegéről. A fiatalok kirándulásokat szerveztek a pelsőci és szilicei fennsíkra, megnézték Krasznahorka várát, a betléri kastélyt s ellátogatták Jászéra. A legnagyobb és a legmaradandóbb élményt a stószi kirándulás nyújtotta: Fabry Zoltán fogadta a fiatalokat, s hosszasan és szívélyesen elbeszélgetett velük. A tábor vezetősége és Kőrös lakossága mindené megtett, bogy a fiatalok jól érezzék magukat. Az esti tábortüzhöz gyakran ellátogatták a faluból is, a tábor lakói pedig kis kultúrműsort állítottak össze a községbelieknek „ki mit tud" alapon. A nyári táborozás egyik legfontosabb pontja a csallóközi árvízkárosultak megsegítése. A csehszlovákiai magyar főiskolásak 70%-a vesz rjészt a József A. Klub által szervezett egyhónapos csallóközi társadalmi munkában. Néhány kilométernyire Kőröstől fekszik egy völgy — ismeri mindek!; itt tartja meg a Csemadok évente az Országos Dal- és Táncünnepélyt. Igen, Gombaszög! De Gombaszög nemcsak a Csemadoknapokról híres, hanem arról is, hogy innen, ebből a völgyből indult útjára az első Csehszlovák Köztársaság magyar haladó szellemű mozgalma, a Sarló. E mozgalom tagjai széleskörű politikai és kulturális munkát fejtettek ki. Nem véletlen hát, hogy a fiatalok ezen a környéken táboroztak le. Tisztelik a hagyományokat, — megbecsülik a múltlat. Az egyhetes táborozás idején megtartott kirándulások, sportrendezvények az egész évi munka után felüdülést, kikapcsolódást jelentettek a tábor résztvevőinek, akik elhatározták, hogy a jövőben is szerveznek hasonló találkozásokat. Természetesen, mindig más helyen, mert hiszen a kirándulások egyik fő célja: hazánk megismerése. —df— Fábry Zoltán a fiatalok körében