A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1965-04-25 / 17. szám

Ősbemutató Rozsnyón Figyelemre méltó eseményben ré­szesült március 28-án a színházláto­gató közönség Rozsnyón, ahol bemu­tatták Lackóné, dr. Kiss Ibolya „Erzsi tekintetes asszony“ című re­gényének színpadi változatát. Dr. Kiss Ibolya ebben a müvében tiszteletreméltó igyekezettel kívánja Fráter Erzsit, Madách Imre halhatat­lan művének az „Ember tragédiának“ „múzsáját" rehabilitálni az utókor előtt. Emiatt jelkereste annak Idején — a még életben lévő Madách, Frá­ter és Szontágh családok leszárma­zottjait, akiktől értékes felvilágosí­tásokat kapott, s ezek alapján kibon­takozott előtte a szerencsétlen asz­­szony élete. Így született a regény, illetve később a színdarab. A rozsnyóiak művészi áhítattól és felelősségtudattól átfűtött előadást nyújtották. A címszerepet megjelení­tő Mihályi Mária — akinek nevéhez a komáromi Területi Színházban való működése idejéből sok szép teljesít­mény emléke fűződik — színpadi rutinja most is segíti hitelessé tenni a hősnő kissé vázlatosan megrajzolt alakját. A szerző — ugyanis — gyak­ran hagyja magukra figuráit, s a szí­nészekre bízza, keressék meg az utat szerepük „leikéig“. Mihály Mária megkísérli ezt, s hogy nem mindig sikerül neki, nem egészen az ő hi­bája. Szabó Oszkár Madách-a dicséretes, de még elmélyítésre szoruló alakítás. Majtényt Anna kissé egysíkú figurájá­ban kimagasló teljesítményt nyújtott Stiglítz Arpádné. Szívesen láttuk vol­na őt többet a színpadon. Misovszky Dezső, Szontágh Pált formálta meg. Misovszky nagyon tehetséges, ösztö­nös, de fejlőd&képés műkedvelő. Han­­zély és Mesko megszemélyesítésében, Erlich Gyula és Pólyák Aladár nyúj­tottak figyelemreméltó teljesítményt. Örömünkre szolgáltak, mert friss színt hozták a színpadra pár szavas szerepükkel ErUchrüé, Maxin M, Tá trat Nándor, Bodrogi Tibor és Dren­­ko István. Az elért eredmények a darab társ­szerzőjének, Hegedűs Tibornak nagy színpadismeretét és színpadérzékét is dicsérik. A művet műkedvelő-szín­padra Kozma Zoltán rendező alkal­mazta hozzáértéssel. Bár az előadá­son még érzékelhető volt némi lám­paláz és kezdeti kiforratlanság, min­den reményünk meg van arra, hogy a rozsnyői színjátszókat Komárom­ban egy emlékezetes előadással vi­szontlássuk. A bemutató előadáson megjelent szerzőt a közönség s a színjátszók szíves fogadtatásban részesítették. Dr. Kiss Ibolya kedves szavakkal megköszönte a közreműködők lelkes fáradozását, akik kevés szabad idejü­ket áldozták fel, hogy az „Erzsi te­kintetes asszony“ közönség elé kerül­hessen. A felvetődő problémákat, előadás után színvonalas vita keretében kö­zösen oldották meg. —réz— Az emberiségnek vannak nagy és kts találmányai. Feltalálta a gombot is, hogy kinyissa, bekapcsolja ruháját az időjá­rás szerint, vagy aszerint, hogy vetkő­zik-e, öltözik-e. Hogy hogy nem történt, de végülis a kis gomb a szerencse egyik eszköze lett. Az emberi ujjak megragad-KéMcel fonják a divatos gombokat ták S fogvatartották, ha kéményseprővel találkoztak és azt várták tőle, hogy le­galább valami kis sikert hozzon mielőtt még kihűl. Ki tudja Táborban hisznek-e a kémény­seprőknek, de itt a gombok kéménysep­rő nélkül is örömet, megelégedést jelen­tenek. Azaz munkát, megélhetést. Az egyedüli hely a köztársaságban, ahol bőr­gombokat gyártanak, amely nagyon ke­resett cikk sok-solk országban. Egy év alatt több mint öt millió ilyen gomb kerül ki hetven munkás szorgos keze alól, akik megíonják a bőrt és további negyven pár kéz végzi a beíejezömunkát. Együk gomb a másik után születik, mégpedik maradék bőrdarabkákból, száz darab gombhoz 8 kg maradékbőrt hasz­nálnak fel. Készítik marhabőrből, de bor­júbőrből is. összevissza harminc fajta bőr­gomb készül itt. A külföldi megrendelők mindig előre kérik a munkát, úgyhogy a mintázó terem­ben is állandó a sürgés-forgás. A tizen­négy alapszínből új árnyalatokat kever­nek. Változnak a divatszinek, a gombok­nak is alkalmazkodnia kell hozzájuk. Nemcsak színben, de formában is, hiszen sokszor megkötött szalagot, vagy virágot formáznak. Ezek mellett a mindig újabb és újabb divat után készült gombok mel­lett állandó keresetnek örvendenek a régi, megszokott gömbölyű forrnák. Az angolok ezt laposabb kivitelben szeretik, a kana­daiak magasat, szinte gömbformájút ren­delnek. Minden megrendelő kívánságának eleget tesznek és 1957 óta, ami az üze­meknél ritkán fordul elő, egy megrendelő sem reklamált. Nem minden gomb vándorol persze külföldre, sok utazik a prostéjovi Ruha­készítő Üzembe is. Itt aztán gyerekru­hára kerülve sokszor hoz valóban örömet, hiszen amióta gomb van, a leszakadt, le­tépett gombok mindig kedves játékszerei voltak a gyerekeknek. —OK— 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom