A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1965-05-30 / 22. szám

Jólsikerült vendégjátékok Egy hónapja, hogy a roxsnyól hirdetőtáblákon megjelentek ax első plakátok, melyek ax „Erxsl tekintetes asszony" bemutatójára hívták a közönséget. Ex alatt ax idő alatt nagy munkát fejtett ki a rozanyöl műkedvelő színjátszó csoport, Rozsnyón, idáig bárom előadást tartott, nem kis sikerrel, valamint Körtvélyes, Hárskút közönsége tapsolt a Jól sike­rült előadásnak. Április 25—28-én egy kétnapos túrán vett részt a lelkes csoport, éspedig az irány Rimaszombat és Fülek, ahol a csoportot megfelelő vendégszeretettel fogadták, és a szépszámú közönség tapsot nem sajnálva elégedetten búcsúzott vendégeitől. 26-án kezdődött a tú­ra második része, a rimaszombati Pihenés Parkban, a csoport ne­vében a legidősebb tag, Traugos Nándor virágot helyezett el Tompa Mihály szobrának lábánál. Mivel a következő előadást Füleken tartották, nem maradhatott el nagy költőnk Madách Imre emlékművének és kastélyénak a meg­tekintése. A csoport nagy érdeklődéssel szemlélte végig a sokat emlegetett személyek képmásait, és az összegyűjtött dokumentumo­kat. Ezek megtekintése után ax emlékműnél gyűlt össze a csoport és Drenko István Az ember tragédlájábúl idézett, majd Mihályi Mária Erzsi megszemélyesítője és Szabö Oszkár Madách lormálúja virágot helyeztek el a csoport nevében a hála Jeléül. Elmondhatják, hogy mindketten művészi szintű Játékot nyújtottak, aki ifitta maradandó élményként emlékezik rá. Kozma Zoltán, a rendező nagy felelősségérzettel és szakértelemmel nyúlt a darabhoz, ötletes díszletekkel és megoldásokkal vitte szín­re. Dicséretet érdemel a csoport minden tagja, akik nagy lelkesedés­sel dolgoztak, hogy méltóan Ünnepelhessük meg nagy költünk, Ma­dách Imre halálénak századik évfordulóját. KOVÁCS JEiNŰ, ROZSNYÓ Levelezőink irfák A néző véleménye a MATESZ-ról Manapság sok szú esik a színházak és mo­zik látogatottságáról. Vannak, akik kizárólag a televízió konkurrenclájának tulajdonítják, hogy állandóan csökken a színházak látoga­tottsága. Ez a tény valóban fennáll. A te­levízió valóban erős versenytársa a színház­nak, nagy előnye, hogy nem kell menni se­hova, otthon kényelmesen lehet élvezni az előadást. Ezt azonban a színház ellensúlyoz­hatja azzal, hogy ott a néző áttekinthetőb­ben láthatja az előadás minden mozzanatát, amit esetleg a kamera nem képes mutatni. Az utóbbi időben sokat hallunk arröl, hogy a színházak sokszor hasonló témájú darabot adnak elő. Ez részben meg 1« feleli a való­ságnak. A közönség a színházban szórakozni akar, tehát változatos műsort kíván. Ogy lát­szik ezt a tényt (elismerték a komáromi ma­gyar terllleti színháznál is, ezt igazolja a párkányi bemutató előadás, ahol Móricz Zsig­­mond „Kismadár" című darabját adták elő, és mindjárt hozzá tehetjük azt is, hogy Igen szép sikerrel. Legyen ez s siker útmutató a komáromi magyar területi színháznak amely hivatva van a magyar kultúra ápolására. Vojtek Károly Petőfi-estet rendeztek Farksadon, melyen föleievonedett az izgal­mas múlt és Petőfi élete. A költő szavainak idézését, verseinek dal­lamos ritmusát áhítattal hallgatta a szép szám­ban összegyűlt közönség ás hosszan tartó tapssal köszönte meg a szereplők sikeres fellépését. Farkasdon ex nem megszokott je­lenség, melyért dicséret jár a helyi CSEMA­­DOK vezetőségének, főleg Szabó Géza tanító­nak, ki az est szervezője volt s bebizonyítot­ta, hogy a közönség összejön a költői estre. Csak ne soké késsen a folytatás! N. Gy. Népi akadémia Zalabán A CSEMADOK zalabal csoportja nagy sikerű népi akadémiát rendezett 1989. április 28-án. A tett kultúrtház közönségének Kristóf Jó­zsef tanító tartott értékes előadást, a Cseh­szlovákiai magyarság hüss éve címmel. Sze­melvényeket Idézve Turczel Lajos és Zvara Inra] az Irodalmi Szemle Januári száméban megjelent cikkeikből. A jő könyv lelkes propagátora Régen Ismertem, de Ismeri őt az egész vá­ros. Hogyne ismernék, hiszen nemcsak, hogy városunk szöiötte, hanem egy közismert régi losonci munkás-család sarja Höfer Tibor, a Béke nemzeti vállalat, losonci bútorgyárának minőségi ellenőre. Ismerjük, a mégis csak igen kevesen tud­ják róla, begy — van egy nagy szenvedélye: a könyv. Nehéz volna őt szöra bírni, mivel annyira szerény, hogy nem szeret a nyilvánosság előtt szerepelni. — Hogyan lett könyvárusitó? — Hét éve, hogy ezzel foglalkozom — mondja szerényen. Az özem és üzemi tanács vezető­sége bízott meg ezzel a munkakörrel. A szak­szervezetben üléseztünk, amikor egyszer be­állítottak hozzánk és felkértek, rendezzünk könyvklálllt&st, s árusítsünjk az üzemen belül is könyveket. Ekkor bíztak meg a khnyvkiál­­lftáa megrendezésével és a kiállított köny­vek árusításával. Azóta iz végzem ezt a munkát. Klubhelyiségünkben minden évben kétszer — márciusban a könyvhónap és novem­berben a csehszlovák-szovjet barátsági hónap alkalmából — rendezünk künyvkiállitfist. jó­magam azonban egész éven át árusítom a könyveket. Mint megtudtam, tavaly pontosan 34 755,55 koronáért adott el agymaga könyveiket, s ami ritkaság, nem az üzem tisztviselőkarénak (azoknak egyetlen könyvet sem adott el), hanem amint az informátorok mondották, a „melótoknak." Höfer Tiber közszeretetnek örvend az üzemben. — Ma mér annyira kiépítettem könyvhé­­lózatomat aa Üzemben, hogy pl. ma már 85 állandó és nyilvántartót! vevőm van — fűzi tovább a szót, minden fajta könyv után érdek­lődnek a dolgozók, s a keresett könyvet, én ha csak tehetem beszerzőm. — Eleinte nehezen ment a munka, de nem vesztettem el a kedvemet. Littam, tapasz­taltam, hogy sok egyszerű embernél gátlások mutatkoznak, fél a könyvtől. Rájöttem arra, hogy rengeteg ember van, aki tőlem megvá­sárolja a könyvet, de különben soha be nem menne az üzletbe könyvel vásárolni. Most hogy megismertek, a dolgozók maguk jönnek hozzám tanácsokat kárai Az Idei hónap al­kalmából Íz nem egy dolgozó kérte, ajánljak neki könyveket, hogy szeretteit megajándé­kozhassa. Sok-sok érdekes delgot tudok meg tőle. Volt olyan Idős dolgozója, is az üzemnek, aki egyszerű meséskönyvet vett meg először ét 7 év alatt annyira fejlődött, hogy ma már politikai és szakkönyvet is olvas. Könyvvá­sárlót között több cigámy-sxármaxásű Is van, akiket 6 tanított meg a könyv szerétére. Leginkább a szépirodalmi könyvek fogynak, de sok ax ótlelráa, a szakkönyvek és poli­tikai köpyvek iránt érdeklődő dolgozó is. Még lexikonokat Is vesznek az egyszerű mun­kások, de vannak, akik csak Jókaira specia­lizálják magukat A legjobb könyvvásárlé ax üzemen pl. Mar­ci Lajos, egyszerű munkás, aki még nincs 40 éves, de a könyv Tágl igaz barátja, a szép könyvtárral rendelkezik már. De itt van pl. Zagyi Etel munkásnfi, Malatlnec Gynla, Trahanovlcs Mária, Sípot Irén, Babarlk Kata­lin, Stefkóné, Séndarné, Hazat Erzsébet, Pál István. Ezek mind-mind egyszerű „melósok", ahogy az üzemben mondották. De mind szere­ti a könyvet, s legtöbbjükkel éppen. HÖIer Tibor Ismertette és szerettette meg a fcöny-Sélyom László vet. A Vöröskereszt szerve­zet 54 tagú somorjai szín­játszó csoportja a közel­múltban „Kisfiú nagy cipőben" címmel júl si­került kabaréműsorral lépett a közönség elé. JNémeh Erzsébet, Som or Ja) ■fl** «TU«

Next

/
Oldalképek
Tartalom