A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-03 / 1. szám

SZIROTYÄK DEZSŐ RAJZA A nap felé Fut az ösvény a lábam alatt, sziklába botlik, tovább szalad, verették a csúcs és meredek. lavina a lejtő; megered, mint a hőié csurran lejeié, kolduskalapot von a Föld köré .,, >.. Messze a csúcs, a köd ragyog, köröttem sziklák, szivek és fagyok, ősérőt visznek a szelek, örvényre hullnak morcos fellegek, nehéz a láb, a cipő kopog; belénk botlanak. balga csillagok. Az ösvény visz, liheg, szalad s valahol, messze a Nap ránk kacag* FEQSQ. FÁI Karinthy Frigyes: Az asszony és az Igazság Az asszony elment az igazsághoz és így szélt: — Nem szeretem a férjemet, el aka­rok tőle válni, kérem, válasszanak el. Az Igazság a döntvénytár kiadványá­ban lapozgatott és gépiesen válaszolt: — Kérem szépen, az nagyon egyszerű. Beadja a válőkeresetet. mire felszólítjuk a férjet, hajlandó-e elválni, és ha haj­landó, rendben van a dolog, elválaszt­juk. — Csakhogy a férjem nem hajlandó elválni, mivel erre semmi oka, csak ne­kem van rá okom, mivel ném szeretem őt. — Ez kérem, nem ok. Miért nem sze­reti őt? — Azt én nem tudom, hogy miért nem szeretem, valószínűleg azért, mert utá­lom. — Az Igazság a döntvénytárt nézeget­te, de nem talált erre vonatkozó utasí­tást. — Hát kérem, az nem úgy van. Ebben az esetben nem választjuk el. Csak két eshetőség lehet — vagy az, hogy a férj hajlandó elválni, vagy pedig a másik, hogy kegyed olyan okot tud felhozni, melyet a törvény válóoknak elfogad. Iszákos az ön férje, azért nem szereti? — Nem iszákos. Mégse szeretem. Ta­lán ha iszákos lenne, szeretném. — Veri nagyságodat a férje? — Nem ver. Mégse szeretem. Talán éppen akkor szeretném, — Nem tudja eltartani, ezért nem szereti? — El tud tartani, mégse szeretem. — Hát akkor itt van ez az utolsó és legfőbb argumentum: nem férfiú-e ke­gyedhez a férje? Mert ha be tudja bi­zonyítani, hogy kedves férje nem férfiú, abban az esetben a törvény elismeri, hogyha nem férfiú, akkor nem is férj, és elválasztja önöket. — De bizony férfiú, hiszen éppen azt nem szeretem benne, hogy mégis férfiú akar lenni hozzám, mikor nem szere­tem. Ha nem akarna hozzám férfiú len­ni, akkor tudnék mellette élni, még ha nem is szeretem. Hiszen éppen azért jöttem a törvényhez, hogy akadályozza meg a férjemet abban, hogy hozzám férfiú lehessen. — Hja, kérem erre nincs törvény. Ha kegyed azt tudná állítani, hogy a ke­gyed férje nem férfiú, akkor esetleg le­hetne valamit csinálni. — Csak akkor. — Csak. Az asszony gondolkodott. — Hát tudja mit? — mondta aztán. — Most jut eszembe, nem férfiú. Ezen­nel beadom férjem ellen a válókerese­tet, azzal az indokolással, hogy nem férfiú, tehát nem is lehet férj. Az Igazság jegyzőkönyvet vett fel. Tudomásul vesszük, hogy az ennyi és ennyedik törvénycikkre hivatkozva, beadta férje ellen a válókeresetet. Meg­indítjuk a vizsgálatot, és az eredmény­ről értesíteni fogjuk. Az asszony hazament és várt. Az Igaz­ság pedig elment a férjhez, és így szólt hozzá: — Az ön felesége azt állítja, hogy ön nem férfiú és ezen az alapon el akar válni öntől. Mit tud felhozni vé­delmére? — Micsoda beszéd az, hogy én nem vagyok férfiú? — Bizonyítsa be! — Hogy bizonyítsam be, mikor a fe­leségem nem hagyja bebizonyítani? Be­zárja az ajtót. Az Igazság egy percig gondolkodott. — Orvosszakértőt fogunk megkérdez­ni. Az orvosszakértö úgy nyilatkozott, hogy az ember férfiúi mivoltát csak nővel szemben bizonyíthatja Viszont az asz­­szony nem hajlandó arra, hogy a bizo­nyítás céljából kísérleti anyagul szolgál­jon, s erre a törvény nem is kötelez­heti. Mi itt a teendő? Az Igazság három napig gondolkodott, aztán rájött, hogy ezt csak úgy lehet elintézni, ha a törvény egyenesen kiren­del egy nőt, akivel szemben a féri be­bizonyíthatja. hogy ártatlan a vádban foglalt gyanúsítással szemben, mely sze­rint ő ártatlan. Bizonyítani kell és más mód nincsen rá. Kirendelt a törvény egy nőt, aki ef­fajta tudományos és szakértői kísérle­teknél félhivatalos megbízatás révén hi­­vatásszerűleg asszisztálni szokott, és kiküldött bizottság előtt a férj bebizo­nyította ártatlanságát. Jegyzőkönyvet vettek fel, mely a csatolt orvosi látle­letre hivatkozva megállapítja, hogy a felesége által emelt vád alaptalan, mi­vel a férj igenis férfiú, minek követ­keztében az egyetlen felhozott válóok elesvén, a válókereset visszautasítása a megfelelő törvénycikk értelmében indo­­koltatik. Erről értesíttetik az asszony. Az asszony a haját tépte, aztán fel­vette kalapját és elindult a Duna-partra, hogy a vízbe vesse magát. A Kossuth Lajos utcában találkozott egy ügyvéd­del, akinek elpanaszolta, hogy bánt el vele az Igazság. Az ügyvéd egy pillanatig gondolko­dott, aztán így szólt: —• Várjunk egy kicsit azzal a vizbe­­ugrással. Be fogjuk adni még egyszer a válókeresetet. — Hogy adjam be? A férjem nem iszik, nem ver. el tud tartani és férfiú. Más okot nem fogad el az Igazság. — Dehogynem. A házasságtörést. A kegyed férje házasságot tört és erről a törvény maga vett fel bizonyító jegy­zőkönyvet. Hoci csak ide azt a kis ok­mányt. • Rögtön megcsinálták a válókeresetet — és az Igazság a megfelelő törvény­cikkre hivatkozva, házasságtörés címén elválasztotta az asszonyt a férjétől. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom