A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-06-20 / 25. szám
Elsősorban ezekbe a járásokba kerülnek a Nyitrán végzett magyar tanítók re TANÍTÓ£_ __ «» KÉPZÉSÜNKRŐL A termelőerők fejlődése, szocialista társadalmunk növekvő szellemi színvonala egyre nagyobb igényeket támaszt az iskolák végzős növendékei elé. A CSKP és az SZKP KB tavaly októberi, ill. márciusi plenáris ülésének határozata ezért helyezett különös hangsúlyt az iskolaügy további fejlesztésére. Az SZKP KB plenáris ülésén Bífak elvtárs elmondotta, azért nem foglalkozik külön a magyar és ukrán nyelvű iskolák problémáival, mivel ezekre az iskolákra ugyanúgy vonatkozik a párt Központi Bizottságának határozata és következtetése, mint a szlovák és a cseh iskolákra. 1960 októbere óta folyik Nyitrán a magyar tanítók képzése. Eleinte igen nagy nehézségeket kellett leküzdeniük. 213 hallgató jött át hozzánk Bratislaváből, 170 hallgatót vettünk föl, ám mindössze nyolc tanerővel kezdtük. Kénytelenek voltunk új középiskolai tanárokat alkalmazni. Nem válik a bratislavai magyar tanítók, tanárok dicséretére, hogy amikor komoly szükség volt rájuk, a magyar pedagógusok képzésénél egyéni érdekeiket helyezték előtérbe. Eddig hatvankét tanítót képesítettünk az 1—5 és 248-at a 6—9. évfolyam szmára. 124 tanító munkája mellett szerezte meg nálunk a szükséges képesítést. Magyar részlegünkön végzett íiövendékeink túlnyomó többsége jól megállja helyét a gyakorlatban, ezt bizonyítják az iskolák és a járási nemzeti bizottságok jelentései. A magyar részlegre minden évben szép számmal jelentkeznek. Az idén például kilencven hallgatót vehetünk fel, holott már a mai napig 290-en jelentkeztek. Magyar nemzetiségű diákjaink 99%-a internátusbán lakik, jó körülmények között. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy az iskola anyagi és egyéb lehetőségeit nem használjuk ki teljes mértékben s ezt elsősorban a tanárok számlájára kell írnunk. Leginkább szombat-vasárnaponként nyilvánul meg a nevelő-szervező munka hiánya. Ezzel magyarázható, hogy hallgatóink zöme szombatonként hazautazik. Ezeket a problémákat azért említem, hogy lássuk: főiskoláinkon nincs minden a legnagyobb rendben. Egy égető problémával azonban szeretnék alaposabban foglalkozni. Míg mi terv szerint képesítjük pedagógusainkat, addig úgyN tűnik, a végzett tanítók elhelyezése nagyon tervszerűtlen, íme néhány példa: Annak ellenére, hogy a múlt évben a losonci, rozsnyói és kassai járásból megkaptuk az irnáyszámokat, az említett járások nem biztosítottak helyet a végzett növendékeiknek. A losonci járásban elutasítottak egy matematika-földrajz, egy matematika-fizika és egy magyar-szlovák szakos tanítót. A rozsnyói járásban nem kapott helyett egy matematika-földrajz, egy vegytanszakos, a rozsnyói járásban egy magyar-szlovák, egy természetrajzföldrajz, egy természetrajz-testnevelés és egy vegytanszakos tanító. Hosszabb utánjárás után sikerült ezeket a tanítókat elhelyeznünk a dunaszerdahelyi, 111. tőketerebesi járásban. A múlt évi tapasztalatok alapján az idén bizonyos intézkedéseket tettünk, hogy a jövőben hasonló esetek ne fordulhassanak elő. “ Átnéztük a magyar iskolák nem képesített tanítóinak statisztikáját s kiderült, hogy járásaink ahelyett, hogy visszaautasítják, inkább harcolhatnának a képesített pedagógusokért. Megemlítettem ezt a problémát a párt szlovákiai Központi Bizottságának márciusi fúénumán, ezenkívül levéllel fordultam Mózsi Ferenc központi tanfelügyelőhöz s kértem, segítsen végezett növendékeink elhelyezésében. Álig kezdtük el járni az egyes járási nemzeti bizottságok iskolaügyi osztályait, máris rengeteg probléma merült fel. A komáromi járásban visszautasítottak egy természetrajz-földrajz és egy természetrajz-vegytanszakos tanítót. A lévai járásban egy természetrajz-vegytan, egy természetrajz-földrajz és egy vegytanszakos tanítót, annak ellenére, hogy Kmet elvtárs lévai járási tanfelügyelő komolyan igyekezett elhelyezni a járásában kinevezett tanítókat. Véleményünk szerint iskola-gyünk vezető szerveinek komolyabban kellene gondolkozniok a felvetett kérdésen, igyekezniök kellene a tanítói állásokat képesített pedagójelenkezők kérvényei azt bizonyítják, gusokkal betölteni, hiszen a távtanulásra hogy még szép számmal található képesítéssel nem rendelkező tanító Doc. Juzef Sastier CSc., a nyitrai Pedagógiai fakultás dékánja CSONTOS VILMOS: P # h rw e n o Ütvenen túl hatvan előtt, Szavaim a faiak értik, Tartok fél perces pihenőt. Nemcsak értik — visszazengik, Egész percre ma sem telik, S nem fél percig — egész percig, Fut az idő, esteledik, Amíg a pihenőt tartom, Es a tyúklépésnyi napon — A szót míg dallá olvasztom. Bizony nem iustálkodhatom. — Ma fél perces — holnap egész. — Tavaszt várok — kikeletre Holnap után a pihenés Készülődve, korán kelve, Félórás lesz, aztán órás. Lábam, karom mozdul — mozgat, Hatvanon túl — tán csalódás. S a gondolat se nyugodhat: Vagy megnyugvás — nem tudom Duruzsol csont rejtekében, Felbuzog toliam hegyébe S nyomát hagyja á papíron, Ahová versemet írom. még: Vissza kurjantom majd onnét, Akár öröm, akár bánat S dallá olvad, hanggá válik, Veti meg a nyoszolyámat, Szobám falára világít . .. Amely hosszú pihenőre És a négy fal — íme, fénylik, Vár — s hiába félek tőle! 10
