A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-03 / 1. szám
Németi Ilona harmadeves színművész-növendék: „Legyen végre valóban béke, s ne csak „békeharc“. Duray Miklós a természettudományi kar másodéves geológus hallgatója: „Életcélom: minél többet elsajátítani a tudományokból, s bebizonyítani, hogy kis nemzet fia is sokra képes“. Hirt Sarolta, a természettudományi kar ötödéves hallgatója: „Az ember célja: lelki egyensúly, anyagi biztosítottság és szellemi felszabadulás." E gyík folyóiratunk cikkírója szerint a tudományok — elsősorban a természettudományok — az utolsó húsz évben annyit fejlődtek, mint az egész előző korszakban (tehát a kezdettől 1945-ig) együttvéve. Ez elképesztő, de nagyon valószínű, csakhogy engem sokkal jobban érdekelne, hogy menynyit fejlődött ebben az utolsó húsz évben az ember? S itt nem az anyagi körülményeire, életszínvonalára, hanem erkölcseire, öntudatára, világszemléletére gondolok. S mivel ezeknek a kategóriáknak csak akkor vau értelmük, ha az emberi boldogságot szolgálják, feltehetjük a kérdést úgy is: mennyivel boldogabb az ember most, mint húsz évvel vagy mondjuk kétezer évvel ezelőtt? Azt hiszem, a válasz itt máir távolról sem lenne olyan egyértelmű, mint a természettudományok esetében. S ennek nem utolsósorban ott kell az okát keresnünk, hogy a tudományok túlnyomó része mindmáig a természetet vizsgálja, s csak kisebb része foglalkozik az emberekkel. Az utóbbi években a szociológia az a tudományág, amely a figyelmet egyre inkább az emberre, a társadalomban elfoglalt helyére, egymáshoz s a társadalomhoz való viszonyukra, erkölcsükre igyekszik irányítani. Érdeklődésének előterében áll a fiatalság is, amely érdeklődés érthető, ha a fiatalokra úgy nézünk, mint a jövő’ társadalmának formálóira. Csakhogy a szociológia számára .ez csak indíték, serkentés a munkához, s nem séma. Nem a megkonstruált jövő-társadalom normáihoz méri s ítéli el, vagy menti fel a fiatalokat, hanem úgy vizsgálja őket, mint a ma társadalmának formánjait. S így jutnak pl. a lengyelek arra a következtetésre (733 főiskolásnak feltett kérdések alapján), hogy a fiatalok vizsgált része nagyrészt közönyös ugyan a nyilvános szereplés, a politika s az ideológiák iránt, de a politikai és ökonómiai stabilizálódás politikai stabilizálódást is jelent a körükben. Hogy a megkérdezetteknek ugyan csak 13*/o-a vallotta magái marxistának, de ugyanakkor fogynak az elégedetlenség tünetei, nő az optimizmus az érvényesülést s az életfeltételeket illetően. S Szabó Pál a Magyar Ifjúságban közölt emlékezetes cikkében („Nyugtalanít az ifjúság“), azért nem jut tovább a vádaktól, („...hihetetlenül alásüllyedt az ifjúság. Ökölvívás, futballmérkőzés, motorbicikli, autó, twist és a kapcsolt részek, mint életcél s az élet értelme,“) mert nem ilyen módszerekkel közeledik a fiatalokhoz. Ha a problémából csak annyit látunk, hogy „Az érzelmi életnek soha nem élt nemessége és gazdagsága kell“, ebben a követelt fényben mindenki koromsötétnek tűnik, aki ma fiatal. Tárgyilagos, józan következtetésekre van szükség, s ezekre kell építeni a jövő társadalmát. Nagyképű bevezető egy szerény cikkhez. De mentségünkre szolgáljon, hogy mi nem elkezdeni akartuk ezt a józan felmérést, hanem csak felvetni a problémát az új év legelején. „Fiatalok — 1935“ — szól a cím. Üj évet kezdünk, most mindenre úgy nézünk egy kicsit, mintha először látnánk. Vessünk egy pillantást a szóban forgó fiatalokra, nevezetesen tizenkét értelmiségi pályára készülő fiúra, lányra. Kérdéseket tettünk fel nekik: milyenek, mit várhatunk tőlük 1985-ben? 1. Mi volt rád a legnagyobb hatással a politika, kultúra és tudomány terén az 1984-es évben? 2. Mi szerinted az ember célja, s mi a te egyéni célod? 3. Ki az ideálod? 4. Ki szerinted a modern ember? 5. Mit kívánnál az Cseh Lufza, másodéves jogászhallgató: „Mit kívánok az új évben? Több megértést a nemzetiségek együttélésében.“ Merva Lóránt, negyedéves műszaki főiskolai hallgató: „Szeretném^ ha az üj évben a Józsel Attila Klub helyiséget és patrónust találna.“ Cseh Zsuzsa, az Ökonómiai Főiskola elsőéves hallgatója: „Tanulmányaim befejezése után nyelveket szeretnék tanulni. Sokat utazni és a történelemmel Ismerkedni.“
