A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1965-04-11 / 15. szám

Felvételeink ex ipoljrxégt Irodal­mi ixlnpad eléadáaáröl képxxfll­­tek. (Prandl Sándor 1*1 vételei) Ipolyság Komáromba készül! Irodalmi színpadjaink vezetői az elmúlt na­pokban Bratlslavában tanácskoztak műsorter­veikről, a mozgalom problémáiról s a Jőkal-na­­pok előkészületeiről. Csoportjaink már Komárom jegyében dolgoznak. Folyik a kiválasztás is: mely csoportok vesznek majd részt az országos szemlén. Ezúttal az Ipolyságiak eredményes bemutató­járól adunk hírt. A középiskola felsős növendé­kei a tanárok segítségével figyelemre méltó egy Órás műsort állítottak össze. Az első részben Vihar Béla: Katona a hóban c. művét, a második részben Jan Rltszosz: Alfa, béta, gammá-ját vit­ték színpadra. Az első rész felfigyeltető érdekes­sége, hogy a rendezője, Zalabay Zslgmond, maga Is diák. A nagy hatású második rész Vass Ottó munkája. A Rltszosz-vers nagyon hálás Irodalmi színpad-műnek bizonyult. A papíron, olvasás Után kevésbé jelentősnek tűnő vers az együttes előadásában és színpadi újrakomppnálásában meghökkentő erővel hatott, A kis együttes ezzel a műsorral bebizonyította, hogy az irodalmi színpad, ha nem Illusztrálja, hanem más eszközökkel tovább fejleszti a ver­set, külön műfajjá képes válni. Ezek alatt az „eszközök“ alatt az előadók (Vass Ottó, Mits Klára, Polónyl Ágnes, Szalay Tibor, Pereszlényi Irén, Bobor József, Zalabay Zslgmond) hangján kívül főleg a kórust, s a fényhatásokat kell ér­teni. És sajnos, csak ezt, mert egyébként a szín­pad kicsit puritánnak, eszközökben szegényes­nek hatott. Nem dlszletzsúfoltságot követelünk (gondoljunk a tavalyi jókal-napok vitáira, ahol a komáromiakat éppen ezért bírálták Igen erő­sen), hanem a színpad lehetőségeinek bátrabb kihasználását. Végső érvényű ítélet persze még most nem születhet, a kiválasztás még folyik, de én szíve­sen látnám viszont az Ipolyságiakat Komárom­ban, —tőr— Megnyitották a II. zenei tavaszt Komáromban Újjászületett Komáromban az „Egyetértés“ munkásdalárda. Az újjászületés tulajdonképpen már 1964. áprilisában, Bilkó Gyula, volt dalárdlsta temeté­sén elkezdődött. Ott vetődött fel a gondolat, hogy már Itt vol­na az Ideje, a régi énekkarok újjászervezésének. Először csak tlzen-tizenöten, később már hú­­szan-harmlncan jöttek össze a próbákra. A Járási Építkezési Vállalat szakszervezete adott nekik otthont, s azóta Schmidt Viktor zenetanár vezetésével már közönség elé is léptek. Hangversenyüket március 7-én tartották a munkásotthon zsú­folásig megtelt nagytermében. Az énekkari számok mellett a közönség hallhatta két ked­venc szólóénekesét: Magyarics Rudolfnőt és Lónernét Is. A mű­sor értékét emelte özv. Molnár Mlhályné, zeneiskolai tanárnő zongora, valamint Doby Géza zeneiskolai tanító hegedűjáté­ka. 4 Sikerült Indulás volt, most már csak az kell, hogy a fia­talok soraiból sokan kövessék az öregek s fiatalok: Pálfy An­tal, S_zabó István, Kis Peti Sán­dor, Lovász E. és Hajmássyék példáját, hogy az idősebb da­­lárdlsták tudják majd kinek átadni a hagyományokban gaz­dag magyar énekkari kultúra fáklyáját. így kezdődött Komáromban az Idei zenei tavasz, s úgy folytatódott, hogy Gabos Gá­bor magyar zongoraművész Bratlslavából Budapestre me­net, útját megszakítva megállt városunkban s fellépett közön­ségünk előtt. Fellépése előtt annyit tudtunk róla, hogy pár évvel ezelőtt Budapesten a Liszt zongorahangverseny eu­rópai győztese volt, majd ké­sőbb Londonban nemzetközi zongoraversenyen első dijat nyert Erzsébet királynő verse­nyén és még jóegynéhány nem­zetközi sikerrel dicsekedhet. Komáromban ő nyitotta meg hangversenyével a II. zenei ta­vaszt. A közönséget sikerült mindjárt az első harmadban megnyernie. Műsorát Beetho­ven szonátákkal kezdte. A szü­net után Liszt Ferenctől és vé­gül Frederic Chopintől játszott. Játékával egyszer templomi áhítatot, máskor végtelen jó­kedvet varázsolt a hallgatóság szivébe. Az életben kicsit zár­kózott, csendes ember Játék közben kicserélődik. A hang­verseny befejezése után a tom­boló, szűnni nem akaró taps­nak engedve háromszor toldot­ta meg műsorát jutalomszá­mokkal. Ilyen nyitás után a rendező­bizottság élén Öváryné zeneis­kolai tanítónővel, bízhat a II. zenei tavasz sikerében, s Ko­márom újra példát mutat. CSÉPLŐ LASZLŐ Az „Új Nemzedék11 még mindig pártfogó nélküi! Az elmúlt év folyamán kritikus helyzetbe került a kassai Of Nemzedék népi együttes. A közel 100 tagú csoport ugyanis a múlt év­hez hasonlóan, támogató nélkül kezdte ezt az eszten­dőt ts. Sokszor harcolnunk kellett a termekért ts, hogy legyen hol próbát tartanunk. Nehézségeink a csoport fel­ruházása terén még szintén tartanak. S biztosat a leen­dő pártfogónkról még min­dig nem tudtunk. S a csoport még ezek kö­zött a nehéz körülmények között is sikerrel megállta a helyét Gombaszögön, a ko­máromi Jókatmapokoh, s a ktsgérest szüreti ünnepsége­ken. S ez évben is nagy szorgalommal készülünk az országos rendezvényekre, s azt megelőzően két vidéki és egy kassai egész estét betöltő fellépést akarunk szervezni. SZAKÁL LÁSZLÓ, Kassa

Next

/
Oldalképek
Tartalom