A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-04-11 / 15. szám
A háremek életét még ma is titokzatosság borítja. Időnként ugyan a sajtó nyilvánossága emelgeti ezt a fátyolt, de ez legtöbbnyíre komolytalan kis pletykák erejéig sikerül csak. Egy amerikai írónőnek jane Dolíngernek valóban sikerült belátni a fátyol mögé, hiszen maga is néhány hetet töltött egy háremben. Tapasztalatairól a fenti cím alatt könyvet is írt, eből közlünk néhány részletet: — Mikor az egyik amerikai hetilappal szerződést kötöttem, hogy riportot írok a hárem titkairól, kétségtelenül nagyon alábecsültem a rám váró nehézségeket Ugyanis Marokkóban, ahová elmentem, egyre kevesebb a hárem. Sok pénzbe kerül és azonkívül, akik háremet tartanak nem szívesen beszélnek róla, mert ez egyben magas adót is jelent. A modern élet hatására már az elnevezés sem kedvelt, a háremet szemérmesen inkább csak „nagy családként“ emlegetik. — Bizonyára találni itt néhány ilyen nagy családot — fordultam Colette barátnömhöz, akinek, marokkói lévén, jó kapcsolatai voltak a helyi előkelőségekkel. Később elárulta nekem, hogy Ahmad al Jaman fényűző háreméből ismer egy leányt, aki néha bejön Tangerbe, persze inkognitóban, mert szerelmes Hafidba, egy fiatal táncművészbe. Mindig abban a hitben éltem, hogy a háremet éjjel-nappal szigorúan őrzik és nem tudtam elrejteni csodálkozásomat. — igen, felelte Colette — de Ahmad idejének legnagyobb részét a szaharai naftafúrásoknál tölti s ezért Aziza némelykor kíosonhat a háremből. Azizáról tudják, hogy európai vér is folyik ereiben, ezért könnyen úgy mutathat be engem, mint távoli rokonát, aki látogatóba jött hozzá. De hogy bejussak, ahhoz Ahmad első feleségének Rarlának engedélyére Is szükség van, mert Aziza csak második feleség. Raria beleegyezését adta. Megtudtam, hogy az első asszony a kairói egyetem archeológia professzorának lánya. Huszonhét éves, egy leánykája és egy fia van. Rajta és a második aszszonyon kívül még létezik egy harmadik feleség is, a mohamedánoknál engedélyezett negyedik feleség helye még nincs betöltve, de talán egy tucat ágyas él még rajtuk kívül a háremben. Ahmad palotája a hatalmas kertben oly benyomást tett rám, mint az Ezeregy éjszaka egy illusztrációja. Mindenfelé márvány, a kertben szökőkútak és árnyas fák, amelyek alatt csupa gyönyörű nővel találkoztam. Mielőtt bemutatott volna Rarlának és a többi asszonyoknak, Aziza a ruhatárba vitt, ahol selyem kaftánt, és aranyozott szandált öltöttem. Raria udvariasan fogadott, de nem túl szívélyesen, angol kiejtése hibátlan volt. Megismerkedtem Hourival, a harmadik feleséggel is s aztán Omajával, Ajsival, Malikével, Rebekával és a többiekkel. Később Azlza zavartan mondta: — Bizonyára elítél Hafid miatt... de ezt maga nem értheti. Ahmad oly ritkán jön haza és sosem hosszabb időre mint három hónap. Előfordul, hogy ezalatt az idő alatt sem hív meg hálószobájába. — És a többiek? — kérdeztem. — A többiek... — vont vállat. — Raria olyan mint egy darab Jég, s azonkívül neki gyermekei vannak. Némelyek egymás között szeretkeznek, de én csak férfiak iránt érdeklődöm. Gongütés jelezte, hogy itt az ebédidő. Én Zeinab, egy élveteg arcú etiópiai lány mellé kerültem, akinek teste olyan volt, mint egy görög istennőé s mozdulatai a nőstény tigris kecses mozgására emlékeztettek. Nem messze tőlem egy intelligens szépség ült, egy fiatal szírlai festőművésznő, akinek képeit, röviddel ezelőtt csodáltam meg. Néhány nap múlva Aziza figyelmeztetett: — Vigyázzon, úgy látom némely leánynak útjában van. Attól félnek, hogy Ahmad negyedik feleségének helyére pályázik és féltékenyek. Minden ágyas vágyik erre a helyre, hiszen a feleségek sokkal több ajándékot, drágaságot kapnak. A következő napokban kezdtem megszokni a hárem életének ritmusát. Tíztől tizenkettőig Rebekának ültem modellt, délután pedig gyakran jártunk a közeli faluba. A valóságban a hárem nem volt olyan kolostorian elzárt, mint ahogyan elképzeltem Ha Raria megengedte, a két ragyogó Mercédesz egyenruhás sofőréi szolgálatára álltak a sétára vagy bevásárlásra Induló asszonyoknak, akik persze ilyenkor szigorúan el voltak fátyolozva. Egy idő után különös Jelenségre lettem figyelmes. Hol halott madarat találtam reggel a párnám mellett, hol pedig azt vettem észre, hogy éjjel, valaki jobb lábam hüvelyujját öreg piros ronggyal kötötte át. Azt hittem tréfáról van szó, de mikor ezt elmondtam Azizának, sápadt lett, mint a fal. — Ez nagyon komoly dolog, valaki gonosz varázslattal romlására tör. Elnevettem magam. Később azonban az ismétlődő estek nyugtalanítani kezdtek. Egy éjjel észrevettem, hogy valaki az ágyamhoz lopakodik. Abban a pillanatban, mikor kezét nyújtotta felém, felkiáltottam és vállánál fogva megragadtam a látogatót. Kiáltásomra felébredtek a többi nők is. Mikor világosságot gyújtottunk Thoria gyűlölködő arcát láttam, a Rífanik vad törzsének lánya kígyót tartott a kezében, amelyet a takaróm alá készült dugni. Ezután az eset után néhány nappal Raria hívott meg magéhoz, aki azzal a „jó hírrel“ fogadott, hogy Ahmad a Jövő héten visszatér. — Figyeljen rám jól, Jane. Egyik ágyas sem méltó ara, hogy Ahmad negyedik felesége legyen. Csábító szépségű, de primitív teremtések. Ha mi ketten összefogunk, könnyen befolyásolhatjuk Ahmadot. Nagyon gazdag. Annyi pénzt ad majd nekünk, amennyit csak kívánunk. Miért töltsem időmet a palota vezetésével, mikor ő maga hónapokig úton van. Hiszen még fatal vagyok, utazni szeretnék, látni s megismerni a világot. — Jane, — a hűvös és méltóságteljes asszony szinte könyörgött — Jane nagyon kérem segítsen, segítsen, hogy végre élhessek ... Torkom elszorult az együttérzéstől, de semmit sem tehettem érte. Még aznap éjjel poggyászom nélkül csak a rajtam lévő kaftánban megszöktem Ahmad palotájából. Azt hittem, az életben többé nem találkozom senkivel, aki erre a kalandomra emlékeztetne. Mégis, mikor néhány hónappal később férjemmel együtt visszatértem kis ültetvényükre, a házhoz vezető úton női alakot vettem észre. — Jane, Jane! — hallottam nevemet, és megismertem Rebekát. Örömtől és boldogságtól ragyogva vetette magát karjaimba: — Ah, Jane biztosan tudom, hogy a maga otthonában és ezen a szép környéken boldogabb leszek majd. összeállította: OK.
