A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-03-28 / 13. szám
A Hét zenei rovata. Vezeti: Ág Tibor A ének-zene tanításéval kapcsolatos cikksorozatunkban eddig már beszéltünk az eredményes tanítás alapfeltételeiről. Foglalkoztunk a fejletlen hallásúak kérdésével, a pontos és szép éneklés elsajátításával, pedagógusaink zenei felkészültségének fontosságával. Az említetteken kívül még két fontos tényezőre szeretnénk felhívni a figyelmet: a játékosságra és az osztály aktivizálására. Ez a két tényező tulajdonképpen szorosan összefügg. A játékkal, játékossággal már voltaképpen aktivizáljuk az osztályt. A tanító ötletességén és ügyességén múlik, hogy a tananyagot hogyan tudja játékos formába önteni. A testnevelésen kívül aligha van még egy olyan tantárgy, ahol olyan lehetőség nyílna a játékosságra mint az ének-zene tanításánál. Különösen az alsóbb osztályokban, ahol a gyermekjátékok dallamaihoz mindenütt megtalálhatjuk magát a játékot. Továbbá a ritmusérzék, a zenei emlékezőtehetség, az általános muzikalitás kifejlesztése Is könnyebben érhető el játékos módon, mint spekulatív elméleti magyarázatokkal, vagy puszta szabályok ismertetésével. A játék egy formája pl. a ritmus és dallam-visszhang. Kettős célt szolgál: egyrészt a hallott ritmus- vagy dallamrészlet reprodukálását, másrészt a halk és szép éneklést. A pedagógus egy-két ütemnyl egyszerű és könnyű ritmust tapsol, melyet az osztály először megfigyel, majd vlsszatapsol* «I ja. A dallamnál a tanító forte éneklését piano utánozzák. Lehet egyénenként, csoportokban és az egész osztállyal egyszerre foglalkozni versenyszerűen is egymás között. Ezzel egyúttal a gyerekek zenei emlékezőtehetségét is fejlesztjük. Amennyiben tudatosítjuk a hallott ritmus vagy dallamrészlet értékelt vagy hangjait s ez kottaképpel párosul, a felismert és reprodukált részletet már könnyű leírni. Az I—II. osztályokban a gyerek már meg tudja különböztetni a hosszú és rövid hangokat (negyed, nyolcad). Ha az értékeket még „ta“ és „ti“ szőtagokkal párosítjuk, gyermekdalok szövegének és dallamainak játékos ritmlzálásán keresztül hamarosan elérkezhetünk a ritmus és dallam-visszhang játékos gyakorlásáig. Szabad egy szóra? A szlovákiai amatőrénekesek Bratislavában megrendezett 1. Fesztiválján a dzsessz kateaóriáiában Gerba Katalin került az első helyre. Szlovákia legkeletibb részében, KtrályheJgnecen lakik. A Slovan kávéházban énekel. Már szolid megjelenésével fel figyeltet magára. Előadásmódja egyszerű, természetes, kerül minden olcsó hatáskeltést. — Hogyan lett belőled énekesnő? — Már kisiskolás koromban nagy kedvvel táncoltam, énekeltem. Középiskolás ko. romban tanítóim különféle ünnepélyeken minden alkalommal szerepeltettek. Egyszer azt mondta édesanyám: „Ha ez a lány megnő, biztosan artista lesz belőle.“ Komolyan tizenhét éves koromtól foglalkozom énekléssel. Nyilvánosság előtt Nagymlhályöan szerepeltem először teadélutánokon. Egy évig egy ritmikus együttesben énekeltem a bánfai fürdőben. A következő állomás a csernői „Osvtt Hotel“, s jelenleg a királyhelmeci „Slovan“ kávéházban énekelek a „Kvartét AVION“ együttesben., melynek a férjem a vezet0- le— Példaképed? — Ella Fitzgerald, a hazaiakat is sokra tartom. — Milyen utat tettél meg a sikerig? — Sajnos, olyan helyen lakom, ahol az ember csak a saját akaraterejére vasn utalva, mert semmilyen más támogatást és segítséget nem várhat senkitől. A versenyre készülés közben nagyon sokat foglalkozott velem a férjem. Valóban minden tőlünk telhetőt megtettünk a jó eredmény elérésének az érdekében — a siker nem maradhatott el. — Milyen élményeket szereztél Bratlslavában? — Ez volt életem első komolyabb fellépése. Amikor megtudtam, hogy a dzsess" kategóriában első lettem, nagyon boldog voltam. A sok igyekvés, szurkolás nem volt .hiábavaló. Örömmel gondolok vissza a bratislavaí szereplésre azért is, mert alkalmam volt megismerkedni Szlovákia legjobb amatőrénekesetvel. Legközelebbi terveid, elképzeléseid, kívánságaid? — A bratislavaí döntő után ajánlatot kaptam az ottani és a kassai rádiótól is. Sajnos lakásprobléma miatt leszerződni nem sikerült. Továbbá jó lenne, ha nemcsak a nagyobb városokban, hanem Ktrályhelmechez hasonló kisebb városokban és falvakban is megfelelő fejlődést lehetőségeket biztosítanának azoknak a tehetségeknek, akik azt valóban megérdemlik. Ml, akik távol vagyunk a központtól — ebből a szempontból — mostohagyerekek vagyunk. Szeretnék elkerülni egy nagyobb együttesbe. S végül a férjemnek továbbra is türelmet kívánok, hogy olyan hathatósan és kitartóan segítsen a tudásom csiszolásában, mint eddig tette. Szeretném, ha még kritikusabb szemmel bírálná a munkámat. Képeik és szöveg: TÖTH GYULA
