A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-03-28 / 13. szám
■V'V Próbál az iskola tánccsoportja. Az ügyesen Hanzélik Kálmán, a honismereti kör vezető- Polgár Vince HNB elnök mozgó fiúkból, lányokból nemsokára Cse- )« klsfllmeí vetít a kör tagjai számára madok tagok és a Csemadok tánccsoportjának tagjai lesznek. Az utánpótlás tehát Az érsekújvári Járásbeli Naszvad történetében február 27, az új művelődésház felavatásának napja minden bizonnyal határkő lesz: ezt az eseményt a község szelleml-kultnrálls életének fellendülése követi majd. De én olyankor jártam Naszvadon, amikor a régi kultúrházat már nem, s az új kultúrházat még nem használták. Naszvadnak 5678 lakosa és csak három vegyeskereskedése van. Az asszonyoknak még az élesztőért is sorba kell állnlok; nem ezért persze, mintha az hiánycikk lenne, hanem azért, mert a három kis üzletecske nem bírja a forgalmat. A HNB tanácsa úgy határozott hát, hogy mivel az új kultűrház épülete már úgyis befejezés előtt ál), a régiét át kell adni a fogyasztási szövetkezetnek. S ez meg is történt Időben, de sajnos, az új kultúrház átadása nem történt meg időben, s Így történt, hogy a naszvadi kultúra egy ideig szentély nélköl maradt. Illetve méltó szentély nélkül, mert azért volt és van itt szellemi zajlás a „már" és „még“ között is, csak a helyszín lett egyenlő erre az időre a forrás helyszínével: az iskola épületével. Mert Naszvadon minden kulturális megmozdulás az iskolából Indul: a huszonhat tanító közül 13 aktív Csemadok-tsg, ami azt jelenti, hogy az a 13 tanító a szervezet számos körének vezető-szervezője, vagy legalábbis színjátszó. Hanzélik Kálmán igazgató pl. jól működő honismereti kört vezet, az örök mozgó Méry K. a szervezet titkára s műkedvelő színjátszó, Fekete Zoltán kultúrfelelős, s a zenekarban játszik, Vlahy Jenő a tánccsoport vezetője, Kucsmán T. pénztáros, Tóth jánosné az irodalmi színpad szervezője, s így sorolhatnám mind a tizenhármat. Ennek következménye aztán az, bogy némelykor olyan a magyar Iskola épülete és udvara, mint a hangyaboly. Ilyen mozgalmas napot lógtunk ki mi Is, mikor ott jártunk. Délután háromkor az Iskola nyolc tagú, diákokból álló, de felnőtt érettségű tánccsoportja gyakorolt, négykor Méry Kálmán vezetésével az iskolai zenekar jött össze, s hatkor a szinjátszók próbáltak. S azzal egy időben egy másik tanteremben Hanzélik Kálmán igazgató már a honismereti kör tagjainak — idős és kevésbé idős Csemadok-tagoknak — magyarázta Csehszlovákia hegy- és vízrajzát, s vetített nekik filmet Afrika egyik távoli csücskéről. Ennyit láttunk egyetlen nap Naszvadon. Egy előre meg nem rendezett tucat-napon. S korántsem láttunk persze mindent. Nem A szervezet színjátszói a Bikaviadalt próbálják láttuk az Iskola hatvan tagú énekkarát, a Csemadok citeraegyüttesét (Naszvadon nagy hagyománya van a citeránakl) zenekarát, s nem láttuk, sajnos, a tánccsoportját sem, amelynek létéről pedig már azelőtt is tudtunk. De a tánccsoportnál időzzünk el egy kicsit, mert éppen ez hozott bennünket Naszvadra. A Csemadok már ismert ún. élegyüttesei közé a KB egyik határozata értelmében meg kell kísérelni felfejleszteni mindazokat az együtteseket, amelyeknek erre feltételeik megvannak, így pl. a csákányházlt és naszvadit is. Ezek a csoportok anyagi támogatásban már részesültek is. Bennünket egy kérdés vitt Naszvadra: hol tart ebben a „felfejlódésben“ a csoport. Sajnos, a táncegyüttes körül nincs minden rendben. Az együttes vezetője, Vlahy Jenő 1963-ban került Naszvadra tanítani. Mi sem volt természetesebb, hogy az egykori Ifjú Szivek kiváló táncosa itt iskolai tánccsoportot szervezett, s átvette a Csemadok együttesének a vezetését is. S a két év alatt nem egy sikert ért el a két csoporttal. Alkotóversenyeken, Csemadok-napokon, alkalmi ünnepségeken léptek fel eredményesen. Emlékozetes táncaikkal: a Csárdással, a Csallóközi csárdással, az OroBz tánccal, a Fonóval, a Sárdózással a szakemberek figyelmét is magukra vonták. S a kezdeti biztató eredmények után most mégis válságban van a tánccsoport. Öten ülünk a túlfűtött igazgatói szobában: Hanzélik K., Méry K., Fekete Z. tanítók. Polgár V. HNB elnök meg én fontolgatjuk a tánccsoport lehetőségeit és jövendő sorsát. Vlahy jenű sok iskolai és iskolán kívüli munkájára hivatkozva nem vezeti tovább a ténccso portot. Érvei elfogadhatók: távúton tanul s az iskolai tánccsoportot is vezeti. De kit tehetnének a helyére? Németh Miklós fiatal tanító azért kérte az idehelyezését Gyalláról, hogy részt vehessen a község knlturális életének szervezésében. 5 most nem nagyon Igyekszik Ígéretét betartani. Haza lehetne esetleg hozni az érettségi után a mezőgazdasági iskolán tanuló Polgár Terézt, vagy meg lehetne próbálkozni Takács Ferenccel Is. aki már foglalkozott ogy ízben a tánckarral, de ő is elfoglalt ember lévén — abbahagyta. Van ötlet, van terv bőven, s végül is azzal zárni a vita, hogy Méry elvtárs megtárgyalja a járási szakbizottságban is az ügyet, s onnan kérnek segítséget. S bogy amit ezek az emberek elmondtak, azt komolyan gondolták, annak a biztosítéka az általuk szervezett s vezetett színjátszó csoport munkája (mikor ott jártunk a Bíkaviadall próbálták nem min dennapi tehetséggel és lelkesedéssel!); a honismereti kör eredményoi, amelynek huszonöt állandó tagja van, akik évi 8—10 előadásban a világ és az ország történetével és földrajzával ismerkednek; a szervezés alatt álló irodalmi színpad, a tanítói zenekar, a készülő citeraegyüttes stb., stb. A fejlődés persze nem olyan sima s egyértelmű Naszvadon sem, mint ahogy azt az eredményekből, s a lelkes kultúrmunkások számából sejteni lehetne, öt évvel ezelőtt voltam utoljára itt, Polgár Vincével, a HNB mostani elnökével akkor is hasonló jellegű problémákról beszélgettünk. A szombatistákról, a babtistákról, a pünkösdötökről, egyszóval a naszvadi szektáktról volt szó, s arról, hogy ebben a községben a háború óta két templom is épült, de művelődésház egy sem, s hogy ennek megfelelően a naszvadlak távoltartják magukat a kultúrától, a haladástól, mert „minden változás sérti az istent“. Azóta persze 1 200 000 koronás költségvetéssel felépült egy 1100 férőhelyes knltúrház (legnagyobb a járás területén), s a szekták befolyása is jóval kisebbre zsugorodott (különösen a fiatalok között), de azért még mindig számolni kell velük. S megoldatlan az egykori beszélgetésünk másik pontja, az iskolaépületek kérdése is. A magyar iskola több épületben — földszintes kis házakban — minősíthetetlen körülmények között működik, s az új iskolából eddig még csak a kút van kész. Ezek s még más tények is akadályozzák a szellemi-kulturális élet teljes kibontakozását. De ami fó: ügyszeretet s lelkesedés van a naszvadiakban, s nemcsak a tanítókban, s a HNB elnökében, hanem a Csemadok helyi szervezetének mind a 200 tagjában, és végső soron ez a biztosítéka a teljes kibontako zásnak. TÖZSÉR ÁRPÁD
