A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-10 / 2. szám
Mart« JuraCkoví a Szovjetunióba késiül Lényegükhöz illő hidegséggel sorakoznak a Jégszekrények, csaknem kaszárnya! hangulatot keltve, ami enyhén szólva, nem stílusos; dehát „rend a lelke mindennek“. Egyszóval a hangulat csaknem kaszárnyái, azzal a különbséggel, hogy nyugodtan járhatok-kelhetek, hem látok rosszalló, titkokat rejtegető tekinteteket, fejcsóválést, nagyképü, gyanú- Sltgató pillantást. Annál tötolb a mosolygó, őszinte arc, az egyenes szembenézés a barátságos tájékoztató készség: „Jártak már a fekete-montázson? Nem? Szívesen elvezetem magukat, ha akarják.“ És Így tovább ... 2. Anélkül, hogy túl sokat kellett volna kérdezősködnöm, szinte már az első félórában megtudtam, annyit a gyárról, amennyit okvetlen „Illik“ .tudnom. Például, hogy az üzem helyén tizennégy évvel ezelőtt még bőrfeldolgozó gyár működött, amely egy fél évszázados múlttal rendelkezett, s az államosítás előtt Bafa clpőklrály vagyonát képezte. Az ország villamosítása szükségessé tette, hogy a szétszórt villanyfogyasztókat (elsősorban világítótesteket) gyártó üzemeket a Jobb Irányítás és nagyobb fokú gazdaságosság érdekében egyesítsék. Így Jött létre — Szlovákia Iparosítási terve keretén belül — 1950-ben az érsekújvári Elektrosvlt. Képzeljük el, mennyi fáradságot, szorgalmat, szervezőkészséget Igényelt a tímárok, cserzők, cipészek stb. szakmai átképzése egy teljesen másfajta árucikk gyártására. Ennek ellenére 1950 október másodikén sikerült üzembe helyezni az új gyárat. Nehézségekkel, döccenőkkel Indult a dolog, de a szorgalom meghozta a gyümölcsét: az 1951-es gyártási tervet már december 19-én teljesítették. Ekkor még csak világító berendezést gyártottak. A munkások komolyan vették a szakmai átképzést, ezt bizonyítja az a tény Is, hogy 1953-ban elnyerték a kormány és a Központi Szakszervezeti Tanács vörös zászlaját. Fennállása őta az Elektrosvit hétszer kapta meg ezt a kitüntetést és tízszer a párt váro6l, illetve központi bizottságának vörös zászlaját. Az ember nem győzi sorolni a sok címet és kitüntetést, köztük a legértékesebbet, a Munkaérdemrendet, melyet az idén vettek át a köztársasági elnök kezéből — de nem Is ez célom ... 1953-ban a világító berendezések mellé bevezették a Jégszekrények gyártását. ŰJatob problémák és feladatok vártak megoldásra. Az eredmény önmagáért beszél: már az első évben alacsonyabb költséggel gyártották a Jégszekrényt, mint az eredeti gyártó vállalati. A gyér az eltelt tizennégy év alatt sokat változott, gyarapodott. Az alkalmazottak száma megkétszereződött; míg 1951-ben huszonhét-millió korona értékű árut gyártott, idei terve megközelíti a kétszázmilliót, ötvenegyben 9041 darab Jégszekrényt készített, tavaly ez a szám 110 000-re, tehát több mint a tízszeresére nőtt. Ebből is látható, hogy a Jobb eredményeket mindenekelőtt a munkatermelékenység növelésével sikerült elérniök, hiszen — Ismétlem — a munkások száma csupán megkétszereződött. A termelés fokozásával egyldőben az önköltség állandó csökkenésének lehetünk a tanúi. Külön figyelmet érdemel a munkaverseny, mely a legváltozatosabb formákat ölti — az egyéni versenytől kezdve az üzemegységek között folyó versenyig valamennyi formáját megtaláljuk. Csupán egyet említek: a szocialista munkabrlgád elmért folyó versenybe 112 kollektíva kapcsolódott be, s eddig 56 munkacsoport szerezte meg a címet. floabureitiíemberek kaiéit
