A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-12-27 / 52. szám
Rabszolgakereskedelem Folco Quilici a dél-arübiai Mukalléban bukant erre a rabszolgapiacra Láncraverve szállítják a „fekete elefántcson tot“, akárcsak évszázadokkal ezelőtt Igen. 1964-ben még mindig dívik az embervásár, a iporté* ka, hol fiatal néger lány, aki arab földesúriak háremébe, vagy kikötővárosok bordélyházaiba kerül, hol pedig néger fiú, aki a legolcsóbb, mert még éhbérre sem jogosult munkás lesz az ültetvényeken. Az afrikai Csad karavánútjaín még katonai kíséretet is kaptak az olasz filmesek. Hatósági segédlettel megtörténhetett tehát egy gyanús karaván igazoltatása, motozása. Az eredmény: semmi. De a kétórás vizsgálat végén jajszó, segélykiáltás hallatszott, nem is olyan messziről: a katonák egy szakadék sziklabarlangjába zártan megláncolva tucatnyi néger fiút, leányt találtak. A karaván vezetője kivágta magát: Tuaregek néger lányokat kísérnek a rabszolgapiacra — Igen, a gyerekek hozzánk tartoznak ... Megijedtek, ahogy meglátták a katonákat... A láncok? A saját érdekükben tettük a kezükre. Nem nagyon kedvelik még Ilyen korban a karaván adta munkát. Még meg Is szöknének ... S ml lenne akkor velük itt a sivatagban? Szomjan, éhen pusztulnának. Nigériában, Sabou faluiban a babona szülte rabszolgaság képével találkozott az olasz filmexpedícíó. Szentként tisztelik itt a krokodilt s a vidék első családja azért teljhatalmú, mert a babona szerint tagjai a krokodiloktól származnak. Amikor egy sabouí leányka eléri a megfelelő kort és az arabok ízlése szerinti testméretet, a krokodilokkal rokon család feje felkeresi a szüleit. Pénzt kínál a gyermekekért. Senki sem mer szembeszegülni, az alku mindig létrejön. Egy éjszaka a leány eltűnik és a szülők azt mondják: „magéhoz szólította a krokdil.“ Szaudi-Arábiában Folco Quilici csoportja filmszalagra vett egy igazi embervásárt. Megtudták, hogy egy ház udvarán tartjáik időről időre a leánypiacot. Lesbe álltak teleobjektíves gépeikkel. Megrázó felvételeket készítettek — a két nap, két éjjel tartó vásárlók Is. Akárcsak az állatokat, végigmustrálták a néger léteknek lehettek tanúi: sorra jöttek a humuszos leánykereskedők majdnem meztelen portékájukkal és sorra megérkeztek a vásárlók Is. Akárcsak az állatokat, végigmustrálták a néger lányokat, tetőtől talpig s aki megtetszett, lefátyolozva már ment is új urával. Csoda-e, hogy a rabszolgakereskedelem azokban az országokban dívik még ma is, ahol a papíron meglevő függetlenség nem párosul a tömegek igazi felszabadulásával? A gyarmatosítók kivonultak, de társadalmi téren szinte minden a régi. Nem éppen veszélytelen feladatra vállalkozott egy olasz filmes: Folco Quillci. Néhányad magával végigjárta Afrikát és az Arab-félszigetet — a rabszolgakereskedők nyomában.
