A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-11-22 / 47. szám
M integy tizenöt évvel ezelőtt Dr. Scherrer svájci professzor az első nagy amerikai atomreaktorok megtekintése után kijelentette, hogy kisebb gépek számára az atomenergia egyáltalán nem alkalmas, mert előállítása nagyméretű és nehéz berendezéseket igényel. Bár gyakorlatilag is bebizonyosodott, hogy egy kilogramm urán-tüzelőanyagból annyi bő nyerhető, mint háromszáz vagon szénből vagy 2 millió liter benzinből, általában az a nézet terjedt el, hogy kis méretekben ez az energlaátalakltás nem jöhet számításba. Igaz, atomvonat egyelőre nem közlekedik, az első atomhajtású rakéta kilövését csak az 1970 körüli évekre tervezik, az atomautó pedig, amely hat gramm urán fogyasztással százezer kilométert tesz majd meg, egyelőre csak a fantázia birodalmában létezik. A világon már üzemben levő első harminc nagy atomerőmű mellé ma már mégis nemcsak a kis „csomagolt“ erőtelepek sorakoznak, hanem olyan „miniatűr“ atomáramfejlesztők is, amelyek önmozgó alvázon szállíthatók. A legkisebb villanytelep, amely a mesterséges hold műszereinek táplálására szolgál, mindössze 400 kg súlyú, az atombattériák pedig olyan kis méretűek, hogy könnyűszerrel elférnek a villamos karórában. A mai atomerőmüvek problémái Annak okát, miért oly bonyolult berendezésűek a mai atomerőművek, legtalálóbban P. Kaplca akadémikus, az ismert szovjet fizikus Jellemezte, amikor az atomerőművek mai koncepcióját a sugárhajtású Imatorral üzemeltetett hintóhoz hasonlította. Az a „hintó", amely fékezi a nukleáris energiatermelés fejlesztését és amelynek lelkiismeretét terheli, hogy a legkorszerűbb erőműben előállított egy atom-kilowattóra drágább, mint a szénüzemű erőműben termelt áram — ez a kerékkötő a hasadási reakció közben nyert hőnek villamos árammá valő bonyolult átalakítása. A nagy magerőművek lényegesen komplikáltabbak szénüzemű testvéreiknél, nem tudják nélkülözni a víz és a gáz körforgását, a turbinákat, a generátorokat, sőt még igényes reaktorral is bővültek. A ikis magerőmüvek sem szabadultak meg ettől a sallangtól és a vele jéró hátrányoktól, mi több, kis hatásfokkal dolgoznak. Ennek ellenére ilyen alakban is kifizetők ott, ahol föltétlenül szükség van villamos áramra vagy hőre s ahol nem állnak rendelkezésre más megfelelő energiaforrások. Ilyen helyeket találunk például Szibériában, ahol nagy duzzasztégátak építkezését készítik elő, bányákat tárnak fel és hidakat építenek és ahol nem fordul elő más megfelelő tüzelőanyag (szén vagy nyersolaj). A Grőnlandon létesített egyik nagy amerikai katonai támaszpontra például évente 15 ezer kétszázllteres nyersolajhordőt kellene szállítani. Az ilyen exponált helyeken kiépített kis atomerőművek már gazdaságosad ban és megblzhotóbban működnek, mint a nyersolaj-aggregátok. Atomerőmű elvi működési vázlat» A tervek szerint atombattériák üzemeltetik majd az emberi személyzetet vivő felderítő tankot a holdfelszín megismerése céljából. A battéria-telep henger alakú lenne * t#bb ^ hónapon át 50 kW teljesítményt szolgáltatna. sméátamt„Csomagolt" erőművek GürdUlő erőművek A „csomagolt" erőmű a könnyebb szállíthatóság kedvéért részekre van szedve, több tucatnyi ládába csomagolják, amelyeket aztán hajón vagy repülőgéppel juttatnak el a rendeltetési helyre. Az ilyen villamos telep összeszerelése körülbelül 3 hónapiig tart. Ilyenek műkődnek Virginiában, Alaszkán, Wyoaníngban és Grönlandon, az „Évszázad fokán . Az utőtoblt egy mély barázdában szerelték össze, amelyet az átfagyott hóban talajgyaluval mélyítettek ki. A szerelési munkák befejezése után az egész berendezést hullámos bádoggal fedték be és hótakaróval látták el. A villanytelep kapacitása 1500 kW' s fűtési célokra óránként egynegyed millió kalóriát szolgáltat a katonai támaszpontnak. A Mac Murdo-öbölben egy hasonló „csomagolt" atomerőmű a hő egy részét a tengervíz desztlllálására használja ki. Fő küldetésén kívül naponta 500 hl Ivóvizet szolgáltat. 1983. augusztus 11-én a Szovjetunióban a Magreaktorok Tudományos Kutató Intézetének munkatársai Melekesszben szintén üzembe helyeztek egy csomagolt atomerőművet, amely az „ARBUS“ nevet kapta; kapacitása 750 kW, 62 kg urántöltettel megszakítás nélkül két évig lehet üzemben. A világon először használtak itt a neutronok lassítására és a reaktor hűtésére szerves folyadékot, amelyet a kőolaj feldolgozásánál keletkező egyik melléktermékből állítanak elő. Olyan esetekre is gondoltak az atomtudósok, amikor gyorsan üzembe kell helyezni valamilyen villamos energiaforrást, pl. természeti katasztrófa helyén, ezért már olyan komplett atomerőműveket Is kifejlesztettek, amelyek öszszerelve magánjáró közlekedési eszközökön mozognak. Az Egyesült Államokban kisebb csónakba, vasúti vagonba és nagyméretű vontatott pótkocsikra szerelt magerőmüvekkel is próbálkoznak. A Szovjetunióban nemrégiben bemutattak egy önmozgó magerőművet; az a „TES-3“ Jelzésű berendezés négy lánctalpas szállítókocsira van szerelve. A rendeltetési helyen a kocsikat meghatározott összeállításban rendezik el, összekötik őket a csővezetékekkel és kábelekkel te Ily módon a berendezés néhány órán belül 1500 kW teljesítményt szolgáltat. Huszonnégyúrás üzemeltetéshez mindössze 15 dkg uránra van szüksége. Megszakítás nélkül egy teljes éven át fejlesztheti az áramot. „Romuska" A szovjet tudósok Időközben elkészítették az első működő berendezést, amely közvetlenül villamos érámmá változtatja a magenergiát. Az energiának közvetlenül villamos árammá való átlakltására már számos tervezet született, többé-kevésbé azonban csak papíron léteznek, A táncoltatott „isten" Hall-e egyáltalán a szemüveges kígyó? — ezt a kérdést tették fel a tudósok, és egy érdekes kísérletet végeztek ezzel kapcsolatban Indiában. Magnetafonszalagról az Indiai „fakfrok" melódiáját Játszották a kígyóknak. A próbának alávetett kobra felemelkedett, csuklyaszerűen kiszélesítette a nyakát s Ingadozni kezdett, mint amikor a kígyóbűvölő sípol neki . A tudósok azonban megállapították, hagy a kobrák tulajdonképpen süketek: a hangenergiát valamiféle bör-őrxákszervvel fogják fel. Az egyik leghírhedtebb mérges kígyó az indiai kobra vagy szemüveges kígyó. Helyenként istenként tisztelik, s Buddha isten szent állatának tartják. Másutt viszont mutatványosok táncoltatják. A 1,5—1,75 m hosszú kobra a siklók közé tartozik. Függőlegesen felemelt elülső testét korongszerű „pajzzsá“ tudja kiszélesíteni azáltal, hogy első 8 bordáját oldalra kífeszftl. E helyzetben fejét huzamosan vízszintesen tart ja, s így bizonyos hasonlóságot mutat egy nagy, kerek kalaphoz — Innen ered portugál neve: „Cobra de Capello". Aki már látott valaha Ilyen kígyót, amint ellenfelétől megrémülve Izgatottan felemelkedett, „pajzsát" kiterjesztette s e feltűnő tartásában támadásra vagy védekezésre készen nyelvét ráöltötte dühe okozójára s elől oly mozdulatlanul tartotta magát, mint a fe' szülét, míg hátul minden egyes izma megfeszült, és közben az ember tudja, hogy harapása halálos hatású — aki ezt látta, nem csodálkozik rajta, hogy ez a kígyó már ősidők óta felkeltette az emberek figyelmét s megérti, miért részesítet ték Istennek Járó tiszteletben. A szalmasárga vagy hamuszürke színben csillogó kígyó nyakszirtjén, Különösen, ha az állat izgatott, nagyon érdekes, bizonyos fokig szemüvegre emlékeztető rajzolat tűnik fel. E rajzolat általában világosabb a környező részeknél, két fekete vonal szegélyezi s a szemüveg lencséinek megfelelő helyek vagy feketék vagy
