A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-11-22 / 47. szám
in i n k A szovjet „TES--3‘ önjáró atomerőmű száztonnis lánctalpas közlekedési eszközökre van szerelve. Az egész berendezés súlya 350 tonna. Az áramfejlesztő vezérlése úgyszólván teljesen automatizált. 34 óra alatt összesen 13 g nránt fogyaszt, kapacitása 1500 kW. A szovjet „Romuska“ ezzel szemben már üzemképes, villamos áramot szolgáltat, anélkül bogy kazánokra, vízre, gézre, turbinára és generátorra lenne szükség. A „Romuska“ lényegében magas hőfok mellett működő miniatűr magreaktor. „Szivét“ uránkarbídrél állé tüzelőanyag-elemek képezik. A hőmérséklet a reaktor beljesében eléri az 1770 C fokot. E hő hatására a felvezetés hőelektromos elemekben villamos áram keletkezik. A szülcium-germánium ötvözetből készült több száz hőelektromos „pár“ úgy van összekapcsolva, hogy a reaktor kapcsáról 500 W-ot lehessen nyerni. A hatásfok ugyan mésg nem a legjobb, ámde egy Ilyen „erőmű“ koncepciója, amelyben a szabályozórudakon kívül semjml sem mozog, új korszakot nyit az atomenergetikában. Atomtelepek A legkisebb nukleáris villamos áramforrások ez idő szerint az atomtelepek. Tulajdonképpen miniatűr „kupakokról“ van sző, amelyek radioaktiv anyagokkal vannak megtöltve. A radioaktív bomlást hő kíséri s ez többféleképpen (egyelőre leggyakrabban a hőelem módján) villamos energiává alakítható át. Néhány dekagrammnyi radloizotóp töltéssel az atomtelep szüntelenül, akár tíz éven át, adóállomásokat, kis vlllanyfogyasztékat, távközlő berendezéseket stb. táplálhat. Nagyobb atomb3ttérlákat szereltek be az Antarktiszon felállított önműködő meteorológiai állomásokban, néhány világító bójába és világítótoronyba Is. Az önműködő meteorológiai állomás légmentes tokba van zárva, csak az antenna és a mérőműszereket tartő árboc nyúlik ki belőle. Az atomtelep szüntelenül egyenáramot termel, feltölti az akumulátorokat s egyúttal a mérömű. szerek és az adóberendezés kamrájában saját hőjével fenntartja a beállított hőmérsékletet. Az állomás hatóránként önműködően sugározza jelentéseit a meteorológiai központnak a hőmérsékletről, a légnyomásról, a levegő nedvességéről, a szelek áramláséról stb. A tengereken 7 tonnás automatikus bőják is működnek. Nincs szükségük karbantartásra, sem kiszolgálásra. Alkonyaikor világítani kezdenek, nappal önműködően kialszanak. A miniatürizálás „csodái“ A legkisebb atomtelepeket a mesterséges holdakba szerelték, ahol mint segéd energiaforrások szolgálnak. Mindössze 3 kg súlyúak, teljesítményük 3 W. Abban az esetben, ha a rakéta startolása nem sikerül, a Földet nem veszélyezteti a radioizotóppal töltött telep lezuhanása. Katapultozott maketekkel végzett kísérletekkel bebizonyították, hogy sikertelen repülés esetén az Ilyen típusú telepek a levegőben elégnek. Az amerikai „General Electric“ és az RCA cégek már borsőszem nagyságú atamtelapaket Az Egyesült Államokban az „ALCO“ társaság prospektusai csomagolt magerőművek építését kínálják nagy farmok számára. A 2500 kW ka pacltású villanytelep nem nagyobb egy családi villánál * is gyártanak. Ilyenekkel táplálják a nagyothallók készülékeit, a villamos karórákat vagy a tranzisztoros rádiókat. Az atomtelep élettartama 5—10 év. A mai tranzisztoros rádióban a telep gyakran a vevőkészülék térfogatának vagy súlyának a felét képviseli. Az atomtelepek a mai telepekhez viszonyítva a vevőkészülékben a legkisebb alkatrészek közé tartoznak. I sötét gyűrű vesz körül világos szemfoltot. Innen a szemüveges kfgyő elnevezés. A szemüveges kígyó elterjedt egész Indiában, Sziámbán, Kína déli részein, 'a Nagy Szundaszlgeteken (Celebesz kivételével) s az Elő- Indiához északnyugaton csatlakozó országokban nyugat felé egészen a Kaspl-tóig. A Himalájában még 2500 m magasan Is megtalálható a tenger színe felett. A kígyók legtöbbjéhez hasonlóan — úgy látszik — a kobra sincs meghatározott helyhez kötve, ellenkezőleg, akárhol megtelepszik, ahol elég tápláléka s főleg alkalmas búvóhelye akad. Ha nem zaklatják, lustán és kényelmesen szokott heverni rejtekhelye előtt, ha azonban ember közeledik, sebbel-lobbal visszahúzódik, s csak ha sarokba szorítják, támadja meg ellenfelét. Mozgékonyabb és ügyesebb, mint többnyire hiszik, s nemcsak úszni tud, hanem meglehetősen kúszni is. Nappali állat létére mégis kerüli a forróságot, csak késó délután Indul vadászni, este a legélénkebb s gyakran még késő éjszaka Is csatangol. Alsóbbrendű gerincesekkel, sőt kígyókkal, valamint rovarokkal Is táplálkozik. Híres a szemüveges kígyó „tánca", ami felső testének felegyenesltéséből és ide-oda hlmbálásából áll. A kígyúbűvölők zenéjének azonban nincsen semmi befolyása sem a kígyó mozgására, ellenkezőleg, a klgyóbúvölő alkalmazkodik pontosan a kígyó mozgáséhoz. A hiszékeny tömeg varázslatot lát a kígyóbűvölő mutatványában, s a brahminok támogatják ezt a természetfeletti erőkben való, számukra Jövedelmező hitet. Tagadhatatlan, hogy a szemfényvesztők olyan ügyesen bánnak a veszedelmes állottal, hogy az európaiakat Is tiszteletre kényszerítik mesterségük Iránt. Az is előfordul, hogy a klgyőbüvölő mutatványaiért életével fizet. Szú sincs tehát arról, hogy a „táncoltatott“ kobrának eltávolították volna máregfogalt. A klgyúbűvölö tényleg csodálatos, de nincs természetfeletti erő birtokában. Csupán Ismeri a kígyó szokásait, hajlamait, tudja, mennyire vonakodva használja csak halálos fegyverét, hogy többnyire csak ismételt Ingerlésre harap. Ehhez Járul még, hogy a kobra, mely talán a a legéletrevalóbb klgyő, bizonyos fokig Idomítható s bizonyos emberekhez hozzászokik. tudomány technika Műalkotás vagy barkácsötlet? F. X. Lalanne francia képzőművész ezt az orrszarvút mutatta be az egyik párizsi kiállításon. A hegesztéssel készült „szobor“ érdekessége, hogy belsejében könyvespolcot, kézi pénztárt, szekretert, Írókészletet, sőt egy kis bárt is tal&l a látogató. A művész nem szerény — 5 millió régi francia frankot kér átkötéséért.
