A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)

1964-10-11 / 41. szám

Dél-Szlovákla gazdasági fejlesztése a párt XII. kongresszusának téziseiből következik. Az elkövetkezendő években számos ipari üzem létesül Szlovákia déli járásaiban. A párt ezt az igyekezetét így magyarázza: „A gazdasági fejlődés a nemzetiségi kérdés megoldásának alapja, döntő fontosságú tényezője, amit szocialista országépitésflnk eddigi sikerei gyakorlatilag Is teljes mértékben bebizonyítottak. Ettől függ s ezáltal növekszik a nép szakképzettsége, általános műveltsége, életmódja, valamint életéé kulturális színvonala.“ Cikksorozatunkban nyomon akarjuk követni épülő ipart létesítményeinket s első utunk Párkányba vezet.

Az üzem jövend! laborininöi ét technikusai a párkányi utcán

Ha látni akarja a csodát, a Sverma utca végén fabarakkot talál, sötét folyosóval, alacsony kis helyiségekkel. Az ajtóra függesztett cédulán Járek mérnök nevét olvassuk.

Bekopogunk hozzá. Hellyel kínál, bizalmas beszélgetésbe kezdünk.

— A történet érdekli, ugye? A közelmúltban a cellulózgyártás tanulmányozása céljából útra bocsátottunk két mérnököt Hollandiába és Belgiumba. Valóságos csodára akadtak ott. Ez a csoda most Itt van Párkány határában, jobban mondva az én páncélszekrényemben. Ha nem tévedek, azért jöttek, hogy ezt lássák, ugye?

Bólintunk, tekintetünket le sem véve a páncélszekrényről. Kis kattanás, majd kitárul a páncélszekrény ajtaja. A mérnök egy kis fekete lemezt szed ki belőle. — Tessék kérem, ez az egész — teszi elénk a kis csomagot, miközben szemünk majd kiugrik a kíváncsiságtól. — Ezt nevezzük ml csodának, de Idővel az emberek százezrei fogják csodák-csodájának nevezni — magyarázza Járek mérnök.

Nem csalás — nem ámítás

való Igazság ez. Egy vékony alumínium lemezzel fedett kátránypapír tekercs fekszik előttünk. A németek találták fel, s Belgiumban már sorozatban gyártják. Gyártási folyamata egészen egyszerű. Az eddigi kátránypapfr recés oldalára alumínium lemezt préselnek. Így a kátrénypapír felső részét az eddigi apró kavics helyett alumínium lemez fedi. Ennek Igen nagy az ellenálló képessége. Évtizedeken át kibírja a hőséget, az esőt és hideget, nem törik és nem reped. Lehet vágni, hajlítani, nyírni, ragasztani és szögezni.

Ezzel az anyaggal lehetne háztetőket bevonni s Igen célszerű lenne külső vakolat helyett. Nyugaton ugyanis mér így használják, méghozzá különféle színben. Ennek az anyagnak a használata megszüntetné, a nehéz munkát az épületek vakolásánál, nőlkülözhetővé tenné a malter keverését, a cserépgyártést, rengeteg cementet takarítanánk meg ezzel. Milyen egyszerű lenne, ha az ember néhány köteg Ilyen kátránypapírral fedhetné be új házát, színesebbé, szebbé tenné környezetét.

A macska kibújik a zsákból

— S mi köze ennek a párkányi csodához?

— kérdezzük Járek mérnököt.

— A csoda éppen abban rejlik, hogy ezt az anyagot Itt szeretnénk gyártani, Párkányban — mondja Járek mérnök. — Szeretnénk, hangsúlyozom Ismételten, s hogy miért, arra majd még kitérek. Tessék nézni, ctt, azon a helyen épül majd fel hazánk legnagyobb és legkorszerűbb cellulózgyéra

— mutat az ablakon át a Duna felé.

Ebben a gyárban építőanyagot, kátránypapírt s egyéb szigetelő anyagot, üzemi ragasztót, szürke gépragasztót és csomagolópapírt fogunk gyártani. Méghozzá nem Is kis mennyiségben. Hatvanezer tonna tetőfedő, negyvenezer tonna szürke kátránypapír, több száz tonna Ipari ragasztó, szigetelő anyag, valamint csomagolópapír hagyja el majd évente az üzemet. S hogy ezt az új anyagot gyárthassuk, hogy a csoda csodává legyen, az nem csupán rajtunk múlik

— magyarázza Járek mérnök. — Ahhoz módosítani kellene a gyártási folyamatot, biztosítani a szükséges alumíniumot. Nem Is kerülne ez nagy nehézségbe, hiszen a szomszédos Magyarországon rengeteg az alumínium, csak gazdasági egyezményeinket kellene ezen a téren kibővíteni.

Míg ő magyaráz, ml az ablakon keresztül a távoli mezőket nézzük. Gabonatáblák, gyümölcsösök tárulnak elénk, motorzúgás zavarja meg a mezők csöndjét. Lenn a Dunán hajó úszik, füttye élesen száll végig a vidéken. Nézünk és gondolkodunk. Vajon hogyan épülhet ebben a pusztaságban Ilyen fontos üzem? Hisz Itt vízen, földön és dolgos emberkézen kívül semmi más nincsen. ?edlg ahhoz, hogy a gyár működhessen, óriási csarnokokra, épületekre, modern gépekre van szükség, s rengeteg nyersanyagra, amiből a papír készül. Ez pedig Párkányban nincs. S mégis Itt építenek ilyen fontos üzemet? A felelet erre csak egy lehet, hogy

ez nem a véletlen műve.

Ugyanis az építkezés Csehszlovákia Kommunista Pártja határozata alapján jön létre, s a helyes nemzetiségi politikát Igazolja.

6

A CSKP hangoztatta, hogy üj üzemek építésével meg kell gyorsítani Dél-Szlovákla Iparosítását. A határozat ■ teljesítése következtében e magyar dolgozók tízezrei Jutnak új munkalehetőséghez. íme, Párkány ennek az Igazolása. így valósul meg szocialista Jelszavunk: „Minden Igyekezetünk az ember Jólétének és boldogságának megteremtése.“

Ám Igaz, hogy új üzem létrejöttéhez nem csupán emberi munka szükséges, hanem az Is, hogy megfelelő mennyiségű nyersanyag álljon rendelkezésére, hogy az üzem termelhessen. A párkányi cellulózgyárban pedig a legfontosabb nyersanyagot a víz képezi. Egy kilogramm papír elkészítéséhez 90 liter víz szükséges az egész üzem számára másodpercenként 1200 liter. Vagyis n pl 24 őrá alatt több mint százmillió liter vízre lesz szüksége, az üzemnek. Ezért is épül a gyár a Duna közvetlen közelében, melynek medrében kimeríthetetlen mennyiségben folyik a víz;.

De a papír gyártásához fontos még valami. Hulladékpapír, rongy és fagally. Természetesen ezt nem mi fedeztük fel, ezt megállapították már kétezer ésvet ezelőtt a kínaiak, akik feltalálták a papírkészítést. A párkányi mérnököknek az lenne az óhajuk, hogy dolgozóink országszerte annyi papírt, rongyot és hulladékgallyat gyűjtsenek, hogy legyen miből gyártani ÚJ üzemünkben a papírt.