A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-08-23 / 34. szám
^■lsxandrlát, a Földközi-tenger déli part- Jának fehér gyöngyfazórét, Kairó fe- HK. 161 kétféleképpen lehet megközelíteni. f W Vagy a Nílus-delta nagyvárosait, Tantát és Damanhúrt összekötő autósztrádán, vagy pedig a sivatagi úton. Az utóbbi gyorisahb, az előbbi szetjb és érdekesebb. Egyiptom legtermékenyebb részén vezet keresztül ez az út, ahol minden talpalatnyi földet gondosan megmunkálnak. Az egész területet behálózzák a Nllhs csatornái, s ezek bő vízzel látják el a földeket. A terület egészen Alexandráig hatalmas zöld síkság, pálmaerdőkkel, narancsligetekkel és banánültetvényekkel tarkítva. Alexandria maga milliós világváros. Modern, hófehér épületekkel övezett tündöklőén szép tengerparti sétánya, amely több mint húsz kilométer hosszúságban húzódik a két palota, a Rasz el Tin és a Montazah között. Ez az a város, ahol a hellén szellem elérte fejlődésének csúcsát, ahol Eulklidósz’ tanította a matematikát, és ahol az új platonista filozófusa, Plotin foglalta szavakba gondolatait. Itt volt az ókor leghíresebb könyvtára, és a móló végén, — ahol most az arab Kait Bey erőd áll, — emelkedett a hét világcsoda egyike, az alexandriai világítótorony. A görög világ emlékét őrzi még az épen megmaradt el-anfusl temető a Ptolemaiszok korából, ahol nagyon szép freskókat és (mozaikokat lehet látni, a közeibe pedig áll még egy átriumos görög lakóház, Kleopátra, az ókor legszebb királynője Itt emelt templomot Antonius emlékére. A rómaiak világára emlékeztet még a föld alatti szerteágazó katakombák labirintusa, a balzsamozó teremmel, és a római szellemben épült ősi egyiptomi motívumokkal díszített kápolnával. A régi könyvtár földalatti Port-Sald A Sxuexl csatorna Alexandria — kilátás a Kait Bey erőd bástyájából Jankovich Imre útinaplója (6.) Piramisuk maradványai mellett, két szfinx társaságában élesen rajzolódik a kék ég hátterébe az asszuáni gránitból készült Pompelus-oszlop. A korlnthusl oszlopfő 27 méter magasan uralja a környéket. Valamikor úgy hitték, hogy az oszlop alatt található sír Pompelus testét rejti magában, Innét származik az elnevezés. A valóságban azonban később, Dlocletlanus Idejében emelték az alexandriai polgárok a császár tiszteletére, aki gabonaadományokkal mentette meg • a várost az éhínségtől. Hagyjuk azonban a múltat és térjünk vissza a forgalmas, mai élettől lüktető tengerpartra. A város közepén, mint a rák ollója nyúlik a vízbe a múló két szárnya. Itt van az ún. keleti .kikötő nyugodt öble, ahol a halászbárkák tarka tömege vesztegel. Ezen túl, a szállodák és a strandok tarka sora, partvonulatot követő út alatt több emeleten elhelyezett kabinokkal. A város keleti részén a Montazah palota csodálatos trópusi parkja, közepén a költséges giccs, Faruk király nyári palotája. A negyvenes években épült ez az archltektonlkus formákba sűrített ízléstelenség, valószínűleg az uralkodó saját elképzelései szerint. A parkhoz csatlakozik a volt magánstrand, magánkikötő, magán hajóállomás, magánhárem — egyszóval a fényűzésnek mindaz a kelléke, ami egy keleti kényül reprezentációjához szükséges volt. A város másik vágón, nyugaton, az eklektikus Rasz el Tin palota szintén királyi rezidencia volt. Ennek kikötőjét használta utoljára a testes uralkodó, aki 1952-ben itt szállt hajóra, hogy örökre elhagyja országát és „hálátlan1* népét. A kiépített tengerpart tovább terjed keleti és nyugati Irányban, ahol tömegesen épülnek az ú] strandok, szállodák és kávéházak. A város egyik legforgalmasabb pontja a kikötő, ahová a világ minden tája felől futnák be hajó-kolosszusok. Itt Jártam végig egyszer az épp ezen a helyen horgonyzó Jó öreg Queen Ellsabethet, amely Jelenleg egy görög utazási társaság tulajdonában fegassus néven járja a Földközi-tenger neyezetes helyeit. A másodtiszt adatai szerint a hajó befgadóképessége 1000—1200 utas, akiknek a fedélzeten számos szórakozóhely, sportpálya, úszómedence áll. a rendelkezésére, a hajó mélyén pedig garázs száz .személyautó részére. , Ha már a kikötőnél tartunk, menjünk át ,Port-Saldba Is. Ez Egyiptom, de talán az egész világ egyik legfontosabb kikötővárosa, mely mint egy hatalmas tölcsér szája gyűjti össze a kelet és nyugat között közlekedő hajókat, hogy azután konvojokba rendezve bqcsássa őket át a Szuezl-csatornán. A negyedmilliós város az 1956-os angol bombázás után újjáépült, s a háborús eseményekre ma már csak Lesseps Ferdlnánd ledöntött szobra és az új győzelmi emlékmű emlékeztet. Port-Sald lakói elsősorban a város tisztaságára büszkék, amely a keleti viszonyokhoz képest valóban meglepő. Erre a körülményre, mint föórdekességre hívta fel figyelmemet az az arab flákkeres, aki városnéző utamon kalauzolt. Dicsekvően hozzátette ugyan azt Is, hogy az ő lakása még az utca tisztaságán Is túltesz, igaz ugyan, .hogy ott három felesége őrködik a családi tűzhely rendje felett. AHOL A SIVATAGI RÚKA NAPJA LEÁLDOZOTT Alexandrlától nyugat felé egészen a tengerpartig terjed a Líbiai-sivatag homokja. Nemrégen egy nagyarányú állami akció Indult itt a homok visszaszorítására, és jelenleg már sókezer hektárnyi terület van beültetve cserjékkel és törpetörzsü fákkal, melyek megkötik és Idővel termékennyé teszik a talajt. Az út nyugat felé mind kietlenebbé válik, csak helyenként lehet látni a beduinok lapostetejü oldal nélküli sátrait, ha Ilyenek közelében áll meg autónk, percek alatt körénk gyűlik az egész család apraja-nagyja. A férfiak díszesen fölkantározott lovakon mutogatják tudásukat, a gyerekek és az asszonyok pedig egy kevés bakslsőrt szívesen állnák a fényképezőgép lencséje elé. Meglepően szép embertípusokat lehet Itt látni. Jellemző a karpsú, rugalmas termet, és a sötét göndör hajjal keretezett értelmes arcokban mélyen ülő, ferde vágású fekete szempár. Valamikor, a régi olvasmányok alapján a beduinokat vérszomjas vadaknak képzeltem, s most kellemesen csalódtam. Akikkel csak össze