A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-05-24 / 21. szám
r~ Balasst első Irodalmi müve, a német eredetiből fordított „Beteg telkeknek való füves kertecske Balassi Bálint 1554, október 20-án született Zólyom váróban. Apja, Balassi János, az egyik legtekintélyesebb felsőmagyarországi főár, a bányavárosok kapitánya, Hont ás Zólyom megyék főispánja Bálintot már kora ifjúságától kezdve bátorságra, vitézségre, a török elleni harcra nevelte, mert ilyen ifjakra volt szüksége akkor Magyarországnak. Az erőszakos vitéz Jelleméhez azonban a természet Bálintba oltotta az anya, Sulyok Anna tulajdonságait is: a gyöngédséget, a szeretetet, az érzékenységet, s így Bálintból nemcsak kemény katona, hanem finom, érzékeny költő is lesz. Mindezt elmélyíti az ifjúban Losonczy Anna aláírása Eger várában ismerkedett meg Balassi végzetes szerelmével, Losonczy Annával. — Eger vára (egykorú metszet/ A Hét képes irodalmi rejtvénypályázata nevelője, Bornemisza Péter, a magyarországi reformációnak a humanista műveltséggel legszorosabb kapcsolatban álló képviselője. A zólyomi várban a költő csak gyermekkorát töltötte: ifjúsága s élete nagy része a család legkedveltebb várában, a festői szépségű szlovák hegyvidéken fekvő Liptóújváron (Llptovsky Hrádok) telt el. Ehhez a várhoz később annyira ragaszkodott, hogy amikor már minden más vagyonát elvesztette, ezért az örökségéért nemcsak rokonaival, hanem még a királlyal is szembeszállt. Az apa, Balassi János később nemcsak egyes főurakkal, hanem a királyi udvarnál Igen befolyásos katolikus főpapokkal is éles ellentétbe került: mint protestáns főúr nem akarta eltűrni, hogy a töröktől kifosztott határszéli birtokain is beszedjék a püspöki dézsmát nyomorult Jobbágyaitól. Három szlovák faluban (Hajnikon, Rybáron és Vellká Lükén) pedig a nép nagy nélkülözését látva harmadára, sőt negyedére szállította le önkényesen a királyi hadiadót, s ezért őt Bécsben felségsértéssel vádolták. Az 1569-es év szomorú fordulópontot Jelentett a Balassi család életében: az október 12-i pozsonyi országgyűlésen Miksa király elfogatta és a pozsonyi várba záratta Balassi Jánost, Eger hős védőjével, Dobó Istvánnal együtt. Az elfogatós az ellenségeik által készített hamis okmányok és hamis tanúskodások alapján történt; azzal vádolták őket, hogy elárulták a királyt, titokban szövetkeztek az erdélyi fejedelemmel, sőt még a törökkel is. A vádat súlyosbította az a körülmény, hogy Balasslék valóban rokoni kapcsolatokat tartottak fenn több erdélyi főúrral, s bizonyos kérdésekben kénytelenek voltak a törökkel is levelezni. Ennek ellenére a bécsi udvarban is meg voltak győződve arról, hogy a vádpontok legnagyobb része teljesen képtelenség, mégis felhasználták e hamis vádat arra, hogy megtörjék a túlságosan önálló politikai gondolkozással rendelkező vezető magyar főurak hatalmát, másrészt így akarták megfélemlíteni a gyakran Erdély felé kacsintgató felsőmagyarországi nemességet. Nem lehetetlen, hogy a pozsonyi börtönbe zárt nemeseknek életükkel kellett volna elrettentő példát szolgáltatnak a Habsburg-terjeszkedés érdekében, de Balassi János keresztül húzta Magya r a bécsi udvar számításait. Vakmerő módon megszökött a pozsonyi várból: Lengyelországba menekült, hogy szabadon küldözhesse védekező leveleit a királyhoz. 1572-ben Bálint apjával együtt részt vett Pozsonyban az országgyűlésen, ahol Rudolfot királlyá választották. Egy dlszebéd után magára vonta a közfigyelmet a szlovák földön élő Jobbágyaktól elsajátított Juhásztáncával. E táncot a bécsi udvar híres történetírója, Istvánífy is leírja művében, sőt maga a király is megdicséri és Balassi Bálintot pohárnoki címmel ajándékozza meg. Ez volt az egyetlen olyan tette a törökverő hősnek ős az európai színvonalon alkotó költőnek, amit a Habsburgok is figyelemre méltattak. Balassi János, hogy a bécsi udvar gyanúját teljesen eloszlassa, elküldte fiát egy Erdély ellen Irányuló katonai vállalkozásba. A Habsburgok által támogatott katonai kaland csúfos kudarcba fulladt, s Balassi sebesülten az erdélyiek fogságába került. Mihelyt az esetről tudomást szerzett a török, erélyes parancsot küldött a tőlük függőségben uralkodó erdélyi fejedelemnek, hogy azonnal szolgáltassa ki neki az annyira gyűlölt magyar főúr fiát. Báthory István fejedelem távoli rokonságban állt a Balassiakkal, gyorsan megkedvelte Bálintot, és semmi áron sem volt hajlandó őt kiszolgáltatni, sőt udvari tisztséget adott neki; később magával vitte Lengyelországba is. Balassi életének legnagyobb tragédiáját szerencsétlen házassága okozta. Egyik versében Így vall erről a ballépésről: KI ért reám szállót Isteniül nagy átok, Betegség, kár, sok gond, szégyen, rút hír, szítok; S ha kiért vétkeztem, hozzám az ts álnak. 1584-ben vette feleségül unokatestvérét, az egri hős lányát, Dobó Krisztinát. Felesége hozományát pedig meggondolatlanul úgy akarta biztosítani, hogy az esküvő után katonáival megszállta Sárospatak várát, amely a Dobó család közös birtoka volt. A felelőtlen kalandnak súlyos következményei lettek: Patak királyi vér volt, csak zálogban volt Dobóéknál, azért a vár megrohanását felségsértésnek, a király elleni támadásnak minősítették; Dobó Krisztina katolikus volt, s a római egyház törvényei vérfertőzésnek tartották az unokatestvérek közötti házasságot. Bálint, aki eddigi pereiben főúri gőggel, fölényesen lépett fel, most maga is megijedt tettének következményeitől, és Lengyelországba szökött. A későbbi tárgyaláson azonban váratlanul, távolléte ellenére is felmentették. Házassága néhány év múlva felbomlott, felesége elhagyta. Nem tudjuk, mikor ismerkedett meg a költő Losonczy Annával, de annyi bizonyos, hogy amikor első szerelmes verseit küldözte hozzá, Anna már a nála lényegesen öregebb Ungrád Kristóf horvát bán felesége volt. A férj gyakran tartózkodott a távoli Délvidéken, s ezalatt Annának az ifjú lovag virágcsokrokkal udvarolt, amint egyik verséből megtudjuk: Most adá virágom nekem bokrétáját, Magához hasonló szerelmes virágát, Kiben violáját kötötte, rózsáját, Ogy tetszik, hogy értem ebből akaratját... Ezerötszáz és hetvennyolc esztendőben Egy szerelmes helyen, hogy volnánk rejtőkben, Az adá virágát akkor én kezemben, Kit Istentől kérek gyakran könyörgésemben.
