A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-05-24 / 21. szám
irodalom A férj, Ungrád Kristóf halála után Balassi abban bízik, hogy végre sikerül elérnie a dúsgazdaggá lett özvegy kezét, s általa nemcsak főúri osztályába kerül vissza, hanem elnyerheti az Igazi boldogságot Is. Újból a költészet eszközeivel igyekszik szerelmét meghódítani: egymás után küldi Annához szebbnél szebb verselt, s megteremti velük Irodalmunk első összefüggő költői remekművét, a Júlla-ciklU8t. (A klasszikus költők művel alapján nevezte el Annát Júliának.) S ekkor érte a költőt élete legnagyobb csalódása: Anna még csak nem is válaszolt gyönyörű versekben irt szerelmes leveleire. Neheztelt Balassira azért, hogy annak Idején hűtlenül elhagyta őt, hallott érsekújvári botrányáról, amely éppen a heves udvarlás előtt zajlott le. (Balassit kinevezték az érsekújvári várba hadnagynak, de néhány hőt múlva botrányos körülmények között kellett elhagynia ezt az utolsó állását, mert elcsábította a kapitány feleségét.) Anna hidegségének legfőbb oka azonban valószínűleg az volt, hogy vagyonát féltette a tékozló hírében álló, elszegényedett költőtől. Csak olyan férjet akart magának, akinek segítségével nemcsak megőrizni, hanem még gyarapítani Is tudja féltett gazdagságát. Nemsokára férjhez is ment a 23 éves glmesl grófhoz, Forgách Istvánhoz, aki bizony nem nagyon Illett a mintegy 40 éves, többgyermekes özvegyasszonyhoz, de gazdag és ranglétrán emelkedni tudó mágnás volt. Így fulladt kudarcha Balassi felemelkedésének utolsó nagy terve. A királyi udvarban nevelkedett, hatalmas török erő főúr fia, a horvát bán unokája csalódott, birtokaiból kikopott, szinte lerongyolódott vitézzé lett. De sorsának ez a szomorú fordulata költészetét újabb értékekkel gazdagította: bensőségesebbé válik az egyszerű katonákkal való barátsága, testvérisége, s valószínűleg ez a bajtársi közelség Ihleti őt magasan szárnyaló vitézi énekeinek alkotására. Ekkor állít örök emléket a cselekedeteikben sokszor durva, de az ellenséggel halált megvető bátorsággal harcoló, a legszebb katonai erényekkel rendelkező végvári vitézeknek az Egy katonaének ctmű költeményében: VitézekI ml lehet Ez széles föld felett Szebb dolog az végeknél? Holott kikeletkor Az sok szép madár szól, Kivel ember ugyan él; Mezó fó illatot, Az ég szép harmatot Ad, kt kedves mindennél. Ellenség hírére Vitézeknek szíve Gyakorta ott felbuzdul; Sót azonkívül Is, Csak fó kedvéból Is Vitéz próbálni Indul; Holott sebesedlk, Öl, fog, vitézkedik, Homlokán vér lecsordul. Véres zászlók alatt Lobogós kópiát Vitézek ott viselik; Roppant sereg előtt Távul az sík mezöt Széllel nyargalják, nézik, Az párduckápákkal, Fényes stsakokkal, Forgókkal szép mlndentk. fó szerencse lovak Alattok ugrálnak, Hogyha trombita riad; Köztök kt strázsát áll, KI lováról leszáll, Nyugszik reggel, hol virradt, Midőn éften éjfél Csataviseléssel Mlndentk lankadt s fáradt. Csak 1958-ban találtuk meg a bécsi Nemzeti Könyvtár katalógusa alapján Balassi Bálintnak Credulusról és Júliáról szóló „szép magyar komédiáját“, a magyar Irodalom első szerelmes drámáját. A költő ezt egy olasz pásztorjátékból dolgozta át magyarra, de a téma annyira hasonlított Balassi életének egy-egy motívumára, hogy főhősének ábrázolásában rá lehet ismerni a Júliának (Losonczy Annának) hevssen és elkeseredetten udvarló költőre. A műhöz Irt előszavában (Prológus) Balassi kiváló érveléssel védelmezi a szerelmi költészetet, melyet ebben a korban még Magyarországon mind a protestánsok, mind a katolikusok szigorúan elítéltek. 1589-ben Balassi Lengyelországba megy, hogy ott Zamoyskl kancellár oldalán vitézeivel együtt részt vegyen a török elleni háborúban. Itt Írja a gyakran még Júliát Idéző szép Caellaverseket Zárkándl Annához, házigazdájának, Wesselényi Ferencnek feleségéhez. Majd meghallja, hogy Idehaza is megkezdődött a harc a török ellen az ország felszabadítására. Nyomba hazasiet, s öccsével együtt vitézül harcol a tizenötéves háborúban. 1594-ben Pálffy Miklós vezetésével a királyi csapatok Esztergom várát ostromolják; az ostromlók között ott van a költő Is. I'tt érte a magyar Irodalom első klasszikus költőjét a törökök halált okozó golyója, s az életében sokszor vétkező, erőszakos főúr, Balassi Bálint vitézi és költői eszméihez méltó módon halt hősi halált. A szlovákiai Hybbén van eltemetve. Balassi az első igazi értelemben vett magyar költő. Roppant nyelvtudása — kilenc nyelven tökéletesen tudott — és nagy műveltsége éreztette vele, hogy a magyaroknál hiányzik az, ami francia, olasz, német, lengyel sőt török földön már régóta megvolt: a hazai nyelvű irodalom. Életműve valóban egyesíti az egész reneszánsz kor költői Irányait. Szerelmes verselt nagy gonddal csiszolta, mltsem törődve azzal, hogy meg Is jelenjenek: teljesen kielégítette az alkotás gyönyöre. Hatása egészen a nyelvújításig nagy volt, a nép közé Is elhatolt: az Őszi harmat után Is az ő nyomán készült és a nép közt máig is éneklik. Verseit témájuk szerint vitézi, szerelmes és istenes énekekre szokás osztani. A Bratislava! Komensky Egyetem és a nyílra! Pedagógiai Intézet magyar tanszéke dolgozóinak közreműködésével. Itt levágandó! Megfejtendő kérdések: 1'Hol és mikor jelent meg Balassi Bálint müveinek elsó kiadása? 2.Mi a címe Balassi Bálint jegyeséhez, Dobó Krisztinához írt udvarló versének? 3Melyik liptói községben van emléktáblája Balassi Bálintnak? 1 £ r •§ . P a — a N to 'a X =» b, s* 25 s 5) «5 =5 Ő £. Magyar 11 irodalom 1. 2. 3. Balasst Bálint Iegykorú festmény) A hybbet katolikus templom
