A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-05-17 / 20. szám
irodalom örökítette meg. Hosszú forradalmi tevékenységének emlékeit Harminchat esztendő elmen gyűjtötte össze. Ojabb alkotásai: Anekdoták könyve, Kenyér. A „népi“ Írék mozgalmának legnagyobb költői egyénisége Illyés Gyula (1902-), a mai magyar Irodalom egyik legkiválóbb képviselője. Rácegresen született, ősei zsellérek voltak. Csak nagy áldozatok árán tanulhatott. Első kötete — Nehéz föld — 1928- ban jelent meg. Hamarosan követte a Sarjűrendek, mely tematikai bővülést és formai újításokat eredményez. Ifjúkorának legértékesebb alkotása a Három öreg (1938) című elbeszélő költemény. A Széllé egek alatt c. verskötetében többnyire emlékeivel foglalkozik, a Hősökről beszélek című elbeszélő költeménye pedig a nép forradalmi erejébe vetett bizalmát sugallja. A felszabadulás előtti költészetének tetőpontját a Rend a romokon (1938) c. kötetében éri el. A magyar líra legszebb értékeihez tartozó verselt tartalmazza: Dézsa beszéde a ceglédi piacon, Ozorai példa, Nem menekülhetsz, Galamb utca, A kacsalábon forgé Vér, Két március, Reggeli medltédé stb. A felszabadulás után egy Ideig friss alkotókedvvel kiséri figyelemmel a társadalmi és politikai életben lefolyó változásokat. Számos versét >a földosztás, az újjáépítés Ihleti: Megy az eke, Buda 194S, Május, Az új nemzetgyűléshez, Amikor a Szabadsághidra a középső részt felszerelték, Cserepezők, stb. 1950 és 1952 között Irta a Két férfi című filmregényt és az Ozorai példa című drámát. 1953-tól lehanyatllk alkotói lendülete, kiütköznek rajta Ideológiájának korábbi ellentmondásai, elbizonytalanodik, a, magyarság feletti aggodalom szól műveiből. (Fóklyaláng dráma — Kézfogások — versek (1956 után hosszú Ideig hallgatásba burkolózik, az utóbbi években azonban örvendetes fejlődést mutat, mindinkább közeledik a szocializmust építő nép problémáihoz: Rácegresi jegyzetek, 1960; Cj versek, 1961. A mai magyar Irodalom egyik legnagyobb prőzalrója Németh László (1901) a népi Írók mozgalmának legnagyobb hatású Ideológusa volt. Nagybányán született, középiskolái után orvosnak tanult. Első novellája a Nyugat-ban Jelent meg 1921-ben (Horváthné meghal). Széleskörű műveltségét tanulmányírásban gyümölcsözte«, 1932-öen folyóiratot Indít, melyet teljes egészében maga Ír (Tanú). Ebben fejtette ki ideológiáját, melynek Óriási hatása volt a magyar értelmiség gondolkodásának alakulására. Elmélete a korabeli lrraclonallsta filozófián alapult, programja a „minőség-forradalom", a szocializmus elérésének valami sajátos, „magyar útja". Szépirodalmi tevékenysége igen sokrétű. Regényei kora társadalmával foglalkoznak. Legelső művében, Az emberi színjátékban (1928) egy becsületes fiatalember kálváriáját mutatja be a papok és földesurak Magyarországán. A Gyász (1935) pszichoanalitikus mű, melyben egy özvegységre jutott fiatalasszony pontos lélekrajzát nyújtja. A Bűn-ben (1936) a falu és a város közötti szakadékot, a polgári Jólétben élő tanár lelkiismereti vívódásait ábrázolja. Legsikerültebb regényeit a felszabadulás után jelentett meg: az Iszony (1947), Égető Eszter (1956). Németh László a drámalrás terén Is kiválót alkotott. Drámáiban Is társadalmi problémák megoldását szorgalmazza. Legjelentősebb drámái: Villámfénynél, Cseresznyés, Szörnyeteg, VII. Gergely, Húsz János, Galllel, II. József, Széchenyi, Két Bolyai stb. Legújabb művel: Lányaim, Utazás stb. Szabé Pál (1893) a „népi“ Írók mozgalmának balszárnyéhoz tartozik. Első regényét, az Emberek-et Móricz Zslgmond Ismertette. Az ezt követő müveiből a népért való aggodalom csendül ki: Békalencse (1932), Papok, vasárnapok (1933). Eleinte romantikusan látja a falusi értelmiség szerepét, Írói fejlődése azonban a realizmus felé mutat: Őszi vetés (1940), Harangoznak (1942), Szakadék (1939), Talpalatnyi föld (1943) stb. A felszabadulás után regényt Irt a Dózsaféle parasztforradalomról Nagy temető (1946) elmen. A felszabadulás követő társadalmi változásokról Ír az Isten malmai (1948), Tavaszi szél (1950), Oj föld (1953) című alkotásaiban. 1955-ben Jelent meg önéletrajzi regénye, a Nyugtalan élet. A népi Íróból kommunistává lett Darvas József 1912-ben született az alföldi Orosházán. 1934-ben jelentkezik először az Irodalomban Fekete kenyér c. regényével. Egy alföldi falu életével kapcsolatban el akarja mondani a két háború közötti Magyarország minden nyomorúságát. A regény gazdag élményanyagra épült, de benne még a politikus és nem az Író nyilatkozik. További regényei Is a szegényparasztság küzdelmeiről szólnak. A Vlzkereszttől Szilveszterig (1935) címűben egy fiatal béreslegény sivár, űrömtelen esztendejét mondja el. A Harangos kótban (1937) a XIX. század második felébe vezeti az olvasót. Egy parasztcsalád belső konfliktusait rajzolja meg. Az Állomás (1936) talaját vesztett kisvárosi értelmiségről szól és fest széles társadalmi hátterű képet. A Törökverő (1938) c. történelmi regény, Hunyadi János alakját és korát Idézi. Egyik legjobb, legegyöntetflbb regénye a Máról holnapra (1939). Egy szegényszármazású református papnak választania kell szerelme és a nép bizalma között. Egy nagygazda leányát készül feleségül venni, de végül rá kell Jönnie, hogy semmi keresnivalója a gazdagok között. A Szakadék c. (1941) drámájában Is hasonló összeütközés zajlik le. Egy zsellér-ivadék Tanító be akar házasodni egy nagygazda-családba. Darvas sokat foglalkozik evvel a témával, sok olyan műve van, amelyben a népből jövő értelmiségi (sokszor tanító) és a nép viszonya jut kifejezésre. Az Elindult szeptemberben (1939) és az Októberi köd c. regényei önéletrajzi vonatkozásúak. Az elsőben gyermekkorát és tanulóévelt, a másodikban pedig azokat az éveket mondja el, mikor tanítói diplomával a kezében haszontalanul keresett állást. Szoclográfus művel Is Igen jelentősek a maguk nemében. A legnagyobb magyar falu (1936) szülőhelyének, Orosházának kiváló rajza. Az Egy parasztin levágandó! Németh László család története (1936) pedig őseinek sorsát követi a XVII. századtól 1940-lg. A felszabadulás után első regényeként jelent meg a Budapest ostroméról szóló, naplószerűen megírt Város az ingoványon (1945). Nemcsak a város ostromát Írja le, hanem a magyar társadalom útját 1945-tg. 1959-ben mutatták be a Kormos ág c. drámáját, mely az 1956-os ellenforradalom legjobb Írói feldolgozása. A mű középpontjában egy Író lelki vívódása áll a rohanó események között. A felszabadulás utáni legjelentősebb müve a Részeg eső (1983) c. regény. Az újjászületett írószövetség elnöke 1959-től, kétszeres Kossuth-dljes. A bratlslsval Koinenaky Egyetem és a nyitral Pedagógiai Intézet magyar tsnuéke dolgozóinak köireónQködéiével. Megfejtendő kérdések: 1 Melyik ma élő magyar tró írta az egyik * legsikerültebb, legoloasottab Petójl-életrajzot? 9 Ml a elme Veres Péter regénytrtlógiájá‘nak? í Nevezzen meg kettőt Németh László történelmi drámát közül. 1— : i • ,§ Magyar 1. S • ^ *: s i s:«l :*1 ÍO 2. : • • • i irodaiam 3.
