A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-05-17 / 20. szám

Fejezet egy ősi város történelméből A legrégibb leletek, amelyek a Zobor alatti őskori településekre engednek kö­vetkeztetni, mintegy 30 000 évvel ezelőtt­­r61 származnak. Ezek szerint a paleolit­kor ősembere már lakta a mai nyitrai vár alatti, kőkori barlangokat. Am a város területén az ember tartós megtelepedésére csak a későbbi, ün. neolit korszak idején [i. e. 3000 évvel) került sor. Azóta Nyitra város területe állandóan lakott. A népvándorlás idején az első szláv törzsek mintegy az 1. u. 5—6. században juthattak erre a területre és jellegzetes „prágai típusú“ építkezésmóddal két tele­pülést létesítettek. Az ün. párovcei telepen földművelő szlávok laktak, míg Nyitra leg­régibb ószláv településén, a Mártonhegyen a földművelők mellett vasöntéssel foglal­kozó iparosok Is éltek. Későbbiek során, a törzsek egyesülése és a feudális terme­lési mód kialakulása Idején a város állan­dóan a történelmi események középpont­jában állt. A 8. században a Mártonhegyen hatalmas fallal és széles szakadékkal kö­rülvett vár épült. A Vár-alját különféle mesteremberek és kézművesek lakták, a 10—12 méter széles kövezett út pedig arra enged következtetni, hogy vásárokat Is tartottak a Vár alatt. Nyitra-lapka. Egy 9. századbeli fuzékogetö kemence maradványai Napjainkban Nyitra élete a városban megrendezett „Nagymorva Birodalom“ el­­mű kiállítás jegyében folyik. A város tisz­teleg ősi múltja előtt. A Kultúra és Pihenés parkjában elhelye­zett kiállítás gazdag anyaggal dokumen­tálja az ószláv történelmet és a Nagymor­­va Birodalom virágkorát. 9. századbeli fazekas-mesterek sírjaiból előke­rült ékszerek Az archeológia! leletek és az ásatások adatai szerint Nyitra volt a birodalom Dunától északra eső részének a székhelye. A valamikori hercegi székhelyet öt erődít­ményből álló várrendszer védte a környe­ző dombokról. Ezeken kívül még 10 tele­pülést és 15 temetkező helyet tártak fel a város területén, valamint a Mártonhegyi várerődön belül egy régi kőtemplom alap­jait (valószínűleg a 9. sz. elejéről), amely Szlovákia legrégibb temploma lehetett. A város fejlődésének története szorosan kapcsolódik a Nagymorva Birodalom ön­álló államalakulattá válásának, fénykorá­nak és bukásának a történetéhez. Váraiban ím & eret a p o to C to rn á cá n Kis Kárpitok. Ha repülőgépről nézed vonula­tának ügy kontárjait, erdeinek üde zöldjét, úgy érzed, mintha valaki puhán véglgslmftana. S ilyenkor nemcsak a mélyzüld {enyveseket lá­tod. de képzeletedben érzed a tik alatt tenyé­szd. ebeié tínórngombák Illatát s a sétára csá­bító ösvények puhaságát . .. Ám a Kls-Kárpátok barlangjairól bizonyára nem mond semmit a Sllnlcky professzor és munkatársai a földalatti folyosókon fantáziád. Nem, ez ne|m tréfa, ezek a barlangok valóban léteznek. Silnlcky professzor egész re­géket tudna mesélni róluk. Feltárásukat még 1946-ban kezdték e Borinkéhoz közel eső szaka­dékok és a föld mélyébe vezető folyosók átku­tatásával, s a felfedező munka mindmáig folyik. Az elmúlt évek során a barlangkutatók — hi­vatalosak és műkedvelők egyaránt — sok izgal-Evtnllllók csodás munkájának eredménye más kalandon mentek ét, amikor néha bizony néhány másodpercen múlott az életük. 19S5-ben Silnicky professzor egyik munkatársával alig tudott kivergődni egy keskeny szakadékból, amely valahol a hegy gyomrában végződött, s alig hogy kijutottak, a föld meglmozdult, a szakadék falai bezárultak. Máskor egy kutató­­csoport útját a világosság és fény felé föld­alatti patak gyorsan emelkedő szintje zárta el. Szerencsére ekkor Is Júl végződött a kaland. Drámai pllanatokban hát munkájuk során nincs hiány. S hagy valamelyik földalatti kirándulás ne végződhessen tragikusan, az úvatosségra és biztonságra nagy figyelmet kell fordítaniuk. A barlangkutatók munkájába nagyon gyakran a véletlen is beleszól. Evek hosszú során keres­ték például a Kls-Kárpátokban a csodás titkaikat elszántan védelmező cseppkőbarlangok bejá­ratát, a földalatti patakokhoz és tavakhoz ve­zető utat. Am minden erőfeszítés hlébavalénak bizonyult. S egy napon, amikor a sikertelenség­be beléféradva elhelyezték a robbanóanyagot egy kisebb felületi dudorba ás felrobbantották — csoda történt. A barlangkutatóknak a meg­lepetéstől szinte földbe gyökerezett a lábuk, néhány lépésre előttük, mintegy másfél méterre a felszíntől gyönyörű cseppkőképzödményekkel ékes. hatalmas terem térült a szemük elé ... Szlovákiában közel négyszáz hasonló termé­szeti szépséget tartanak számon, amelyekhez tovíbbi néhinyszéz járul Cseh- és Morvaország­ban. Az egyik „legidősebb“ a Demönoval csepp­­kfibarlang. ma harmincöt éves, és feltárása éta mintegy bárom millió ember látogatta meg. S nyugodtan mondhatjuk, látogatottságuk évről évre emelkedik. Sőt a turistákon kívül asztmás betegek |árnak ide gyógyulást keresve és a barlangokat, taint természetes hűtőberendezése­ket is felhasználják. (A tej például kát évig is al áll bennük anélkül, hogy megsavanyodna,

Next

/
Oldalképek
Tartalom