A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-05-03 / 18. szám
A Mladä Boleslav-l üj lakótelep a csehszlovák műépítészet remekműve (Osvald Dühért alkotása). A lakúházak esztétikai szépségét nagymértékben nítvell az ablakok modern elrendezése. mffepítéizetünknek Á Műépítészek Szövetségének II. kongreszszusát megelőző vitában, majd ülésezése folyamán Is nagyon sok konkrét hozzászólás volt építőművészeink munkájához. Antonín Novotn? elvtárs a kongresszuson elmondott beszédében többek között hangsúlyozta, hogy „a beruházási építkezés terjedelmének gyors növekedését főként az utóbbi Időben számos probléma kísérte, amelyeket nem sikerült mindig megfelelően megoldani. Ezért a beruházott eszközök nagy terjedelme nem Jelentett a társadalom számára olyan hasznot, a termelőerők olyan fejlődését, amilyet kívántunk, s amire szükségünk lőtt volna. Ez a mennyiségi szempontok egyoldalú túlbecsülésének, az elégtelen előrelátásnak és koncepciónak következménye“. Beszéde további részében aztán lakásépítkezésünkkel foglalkozott. Megállapította, hogy „kétségtelenül Jó az átlagos színvonala, ámde minősége, sokszor egyhangúsága és befejezetlensége nem elégíti ki a szocialista, s annál kevésbé a kommunista lakáskultúráról alkotott elképzeléseinket.“ Különösen sok vita folyt új lakótelepeink körül, ahol sok tízezer ember tölti életének Javarészét, ezért nem lehet közömbös számukra, milyen környezetben élnek. A lakáskultúra és az építkezés állapota mindannyiunkat közvetlenül és nagyon sürgetően érint. Karel Honzik professzor, a műszaki tudományok doktora, a háború előtti csehszlovák műépítész-élgárda tagja Így látja a dolgot: „Még nemrégiben is azokat az eredményeket, amelyeket a leghaladóbb műépítészek a háború előtt elértek s amelyek világszerte elterjedtek, nálunk gyakran a kozmopolitizmus bélyegével Illették. Az eredmény? Olyan dolgokat építettünk, mint a Poruba lakótelep vagy a prágai Internaclonál szálloda. Most lassan újból visszatérünk a díszítés nélküli funkcionalizmushoz — és sikereink nem csekélyek. Ezt bizonyltja például a Mladá Boleslav-l lakónegyed“. Senki sem vonja kétségbe, hogy városainkat, községeinket s üzemeinket úgy kell építenünk, hogy arculatuk összhangban legyen országunk politikai fejlődésével. Elsősorban tehát el kell távolltanunk építkezéseinkből az egyöntetűséget és biztosítanunk kell teljességét. A városrendezési elgondolásban és az architektonika! arculat létrehozása terén a világszínvonal elérésére kell törekednünk. A modern építőművészet legfőbb feladatát az ember szolgálatában kell látni. Esztétikai hatásának az épület vagy épületcsoport rendeltetésének, szerkezetének és formálnak összhangja az alapja. A szocialista realista alkotó módszernek is az a célja, hogy a kialakuló új társadalom szolgálatában az adott új építészeti anyagok és módszerek felhasználásával maximálisan érvényesítse az esztétikai szempontok és a gyakorlati hasznosság egységét. Nem kétséges, hogy szép sikereket értünk el a nagy ipari és energetikai komplexumok, gazdasági objektumok és lakótelepek építése terén, ámde nem hagyhatjuk sző nélkül azokat a hiányosságokat sem, amelyek rontják az elért eredményeket és gyengítik eszmei és politikai hatékonyságukat. Hogy csak néhányat említsünk: az éveken át befejezetlenül hagyott sáros-poros lakótelepek, a tereprendezés és parkosítás elhanyagolása, az üzlethálózat, Javítóműhelyek és a többi szolgáltatások kiépítésének késése, a számos hiányosság az objektumokban, a durván öszszetákolt segédópületek az új lakótömbök között, a tá] Jellegének megváltoztatása stb. — ezek mind olyan Jelenségek, amelyek A modellek és távlati rajzok nagy segítségére vannak a műépítész képzelőtehetségének. Szem léletesen mutatják a jüvfi lakótelep tagoltságát, a régi beépített városrészekhez valú kapcsolódását és az egyes részek hatásosságát. A képeken a Brno—Jullánov-l lakótelep modellje és egyik részlete.
