A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-05-03 / 18. szám
irodalom a pártrnunka szerves részévé válik. Az 1930. szeptember 1-1 tüntetés élménye Indítja el ezen az úton, ez az esemény Ihleti a Tömeg című költeményét Is, melynek kezdő sorait a tüntető munkásság Jelszavaiból vette: „Munkát! kenyeret!“ Ebben az Időszakban jelenteti meg a Döntsd a tőkét, ne siránkozz, (1931) és a Külvárosi éj, (1932) című köteteit, melyek újszerű proletérllrájának legszebb darabjait tartalmazzák: Favágó, Munkások, Lebukott, Púr beszéd, Aradat, Szocialisták stb. A munkásság sorsa feletti aggodalmában észreveszi a parasztság kiszolgáltatottságát, végtelen nyomorát is: Határ, Holt vidék stb. Egyik legjelentősebb verse a Külvárosi éj- A magyar Irodalomban addig alig Ismert tájat, a külvárosok, a gyárnegyedek világát emeli benne költészetté. Az illegális párt egyes szektás tagjai kétségbe vonták a költő marxista voltát. József Attilát lesújts az értetlenség, de elveiben nem rendül meg. A magárahagyottság; reménytelenség azonban pesszimista hangulatokba sodorja: „Az ember szétnéz, merengve és okos fejével biccent, nem remél“ (Reménytelenül). Elkeseredettségében sokszor fordul gyermekkori emlékeihez vagy édesanyjához: Iszonyat, Mama, Számvetés, Temetés után stb. A párthoz való viszony felborul ,de teljesen nem szűnik meg. Ezt bizonyítják a Medvetánc (1934) című kötetének versel Is. Sokat foglalkoztatják a tőkés rend belső ellentmondásai: A tőkések hasznáról, Vigasz, Bérmunkás-ballada, A szigeten, Búza, Elégia stb. E kötet legnagyobb költői eredménye a proletár gondolati Ura megteremtése. A népe sorsán tópelődő költő megkísérel feleletet adni kora legégetőbb kérdéseire: Eszmélet, Elégia, Téli éjszaka, Mondd, mit őrlel, A város peremén stb. Ide tartozik filozófiai magasságokba törő, gyönyörű szerelmes verse, az Oda Is. Szerelmét Is párhuzamba hozza az élet örökös mozgásával; vívódásai a család, a boldog élet utáni vágy kifejezői. 1936 decemberében jelenik meg utolsó verskötete, a Nagyon fáj. A mind gyakrabban kiújuló Idegbetegsége, a társadalmi bajok végletekig fokozzák szenvedéseit. Egyedül érzi magát a világban. Sokat foglalkoztatja a halál gondolata: Kész a leltár, Irgalom. Élete alkonyának nagy élménye Flóra iránti szerelme. A szerelem sem tudja azonban elválasztani a közösségi problémáktól: Legszebb szerelmes versel születnek ekkor: Már kétmilliárd, Flórának, Gyermekké tettél, Aki szeretni gyáva vagy, Nagyon fáj. Magány stb. De tovább sorjáznak gondolati költeményei Is: Dunánál, Thomas Mann üdvözlése, Ars poética, Hazám stb. Különös jelentősége van a Dunánál c. hatalmas, flíozóflkus költeményének, mélyben az összetartozás gondolatát tágítja ki térben és Időben. A saját életéről, őseiről elmélkedő költő meghirdeti a különböző nemzetiségek összefogását: A Dunának, mely múlt, jelen s jövendő, egymást ölelik hullámai. A harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés s rendezni végre közös dolgainkat, ez a ml munkánk; és flem is kevés. (A Dunánál Zaklatott, szenvedésekkel, kllátástalai harcokkal telt életének önmaga vetett vé get. 1937. december 3-án a balatonszárszó állomás közelében egy tehervonat elé ve tette magát. József Attila halála után Radnóti Miklós (1909—1944) költészete Jelenti az ellenforradalmi rendszer ás az európai fasizmus ellen folytatott Ideológiai harc művészi beteljesedését. Harcos, komor színezetű, férfiasán őszinte Urája a legnagyobb magyar költők közé emeli. Legfőbb Jelentősége, hogy a legválságosabb időkben nemzete legtisztábban látó költőjévé tudott emelkedni, s világirodalmi szinten Is párját ritkító realitással szólaltatta meg kora lelkllsmeretét. Budapesten született. Születése édesanyja és ikertestvére életébe került. Gyermekkora és Ifjúsága küzdelmes és örömtelen volt. Apja halála után nagybátyja a csehországi Liberecben járatta textiltechnikumra. Hajlamai azonban az Irodalomhoz vonzották. Érettségi után a szegedi Tudományegyetem francia—magyar szakára Iratkozott be. Ebben az évben jelent meg első verseskötete, a Pogány Iköszöntő (1930). Versel Ady és a francia szimbolisták hatását mutatják. Bekapcsolódott a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumába, az értelmiségi Ifjúság haladó tömörülésébe, ami költői szemléletének tágulását, a valósághoz való közeledését eredményezi. Felismeri a társadalmi bajok okozóit, „Láthatod: gazdaszusszanó / tálal fölött még mindig péra leng / és tiszta szavaddal, ahogyan itt állsz: /orv vadászok állnak Így orozva / erdőknek szélén és fiatal életed / a kedvesedé, szép tilos nyűiként / csöndesen lóg az ujjad hegyén!“ Szegeden három további kötete: Ojmódi pásztorok éneke, (1931); Lábadozó szél (1933) ; Cjhold (1935) és doktori disszertációja, Kaffka Margit művészi fejlődése (1934) Jelent meg. 1936-ban tanári oklevelet szerzett, származása és politikai beállítottsága miatt azonban nem kapott kinevezést. De elődje és példaképe, József Attila nyomán ő Is hű marad hivatásához: Tanítok és vallom a harcot isi költö Is vagyok meg proletár. (Ismétlő vers.) Megfejtendő kérdések: i Melyik József Attilának az a verse, amely ' miatt — még gimnazista korában — istenkáromlásért perbe fogta a bíróság? 9 Mikor kapcsolódott be József Attila szervezetten a kommunista párt munkájába? 9 1944-ben mint munkaszolgálatost Szerbiába hurcolták a nácik Radnóti Miklóst. Melyik az a szerbiai bányaváros, amelynek közelében létesített hírhedt kényszermunkatáborban élete utolsó idejét töltötte a költö? Ili levágandól S l“~V* !<* : s «| ! l 3: J Magyar t irodalom 1. 2. 3. József Attila szülőháza (Győri Miklós rajza) Kassák, Illyés, Blaise Cendrars és a francia szürealisták nyomdokain fejlődik tovább. Verseire az avantgardista lobbanékonyság Jellemző, tudatosan keresi a nyersebb, darabosabb kifejezéseket. (Előhang). Az ÜJ- holdban csendül meg először az elkerülhetetlen halál gondolata. A Mint a bika megrázó hasonlatában a végsőkig folytatott harc szükségét hirdeti. A Kortárs útlevelére c. versében a megalkuvókat, az érdekből fejbóllntókat ostorozza. Költői érlelődésének útját a Járkál) csak, halálraítélt (1936) és a Meredek út (1938) című kötetei Jelzik. Mindinkább megtalálja a fasizmus elleni tiltakozás költői formált: írás közben, Törvény, Háborús napló, Himnusz a békéről stb. Művészetének csúcsát a halála után megjelent Tajtékos ég (1947) című kötetében éri el. Ebben sorjáznak legnagyobb költői és erkölcsi erejű versel: A la recherche; Hispánia, Hispánia; Erőltetett menet; a mélyszántású EclogáU, a Razglednlcák stb. Nem érhette meg a felszabadulást. A fasiszták — kiürítve azt a munkatábort, melynek foglya volt — nyugat felé hurcolták. A gyenge fizikumú költőt elhagyta ereje. Gyűr mellett, Abda község határában tarkóiövéssel végzett vele egy SS-katona. Utolsó verselt csak a tömegsír feltárása után találták meg viharkabátja zsebében. Hattyúdalában szinte saját sorsát jósolta meg; Mellézuhantam, átfordult a teste s feszes volt már, mint húr, ha pattan, Tarkólövés. — Így végzed hát te is, — súgtam magamnak, — csak feküdj nyugodtan. Halált virágzik most a türelem. — Der springt noch auf, — hangzott fölöttem. Sárral kevert vér száradt fülemen. (Razglednlca 4 — 1944. okt. 31. J A bratlilavai Kamensky Egyetem és a nyltrai Pedagógiai Intézet magyar tanszéke dolgozóinak közreműködésével.
