A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-04-26 / 17. szám
Caalláküx olyan sík, akár an asztal. Néhány helyén avultban 4—S méter magas dombok cmelkodnek ki belőle feltűnően. A régészeti kutatás bebizonyította, hogy a történelem előtti vexkors/ak, az Agynevezett hallztattl korszak slrbnlmalről van sző, amelyeket Időszámításunk előtt vagy 700 évvel emeltek. A Szlovák Nemzbtl Múzeum az utóbbi években négy Ilyen tlrhalmnt tárt fel — szkíta harcosok sírjait. A Bratislava közelében fekvő Misérd mellBtt a múzeum dolgozói dr. Pichler archeológusod vezetésével az egyik legnagyobb Ilyen slrhalmot tárták fel. Ily módon bebizonyosodott az a feltételezés, hogy ez a halom szkíta türzsfő sírját rejtette magában. Egy szkíta harcos — a sir egyik űrének csont váza Ä sírhalmok felfedezett titka Az ősi slrhalotn titka leltárul Centiméterről centiméterre távolították el a múzeum dolgozói a halom földjét, hogy így fölfedezzék az ávezredekkel ezelőtt élt ember ősrégi kultúrájának nyomait. A lábúi készüli falakkal biztosítóit hlrkamrában nagy mennyiségű gazdagon díszített edény volt elhelyezve. A bronzból és vasbúi készült díszek mellett állati csontokat Is találtak — annak bizonyítékául, hogy a sírba húsételt helyeztek el. A leletek legnagyobb részét azonban a kerámia képezi. A sírban vagy harminc különböző alakú és nagyságú edényt találtak, amelyek közöl több vörösre volt festve és fekete díszítéssel volt ellátva. A türzsfő csontvázát azonban nem lelték meg — nyilván elhamvasztották. Találtak vlzzent a múzeum dolgozót a tlrban néhány értékes tárgyat, mint példának okéért egy agyagböl készült, madáralakú gyermek-csörgőt, egy égetett agyagból készült láncot, amely a lószerszám jelképes díszéül szolgált, hogy bronzot takarítsanak meg vele, esetleg ékszernek használták. A zlrkamrét egészen a sírhalnm széléig a harcosok csontváz-sírjainak koszorúja övezte, nyilván azért, hogy őrizzék halott uruk nyugalmát. Amint azonban mogmutntkozott, a halott harcosoknak egyik-másik sirkamrát nem sikerült megőrizniük. Több sirkamrát feldúltak már holmi egykorú „aranyásók“, akik természetesen nem aranyat kerestek — akkoriban ezl a fémet keveset használták — hanem az aranynál értékesebb dolgot: bronzot és a legújabban felfedezett nyersanyagot — vasat. A fentebb említett sly annál értékesebb, hogy nem dúlták tel ezek az aranyisúk, s gazdag tartalma, ha némileg meg Is rongálta a ránehezedő földréteg súlya, az osztúlytérsadalom egzisztenciájának bizonyítékéul szolgál a barbár korszak végén. darabonként Illesztik össze a talált edényeket Ai edények plasztikája és díszítése, valamint a többi tárgy kivitele Is méltán kelti (el csodálatunkat s bizonyítéka készítőik művészi érzékének. A slrkamrában lelt tárgyak a múzeum anyagút gyarapítják és félrevonfék a fátylat a régmúlt Idők élete elöl. PAVOL HAVRAN Az emberiség szaporodása 1000 év alatt A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala érdekes kimutatást állított össze a Föld lakossága ezer éves szaporodásáról. Számításuk szerint i. u. 1000 körül földünkön mindössze 27S millió ember élt. 1903 olaján már 3150 milllö lakos ált bolygónkon; számuk tehát mintegy tizanagyszeresére növekedett. 1962-ben 119 millió ember született és 59,5 minió halt meg; tehát 59,5 millió ember volt a szaporulat egy év alatt. A statisztika szerint az egyes világrészeken ilyen méretekben gyarapodott az emberiség (millió lakottban): év egész világ Európa Afrika Amerika Azala Ausztrália 1000 275 42 50 13 170 1961 3061 S9B 281 421 1764 17 Legnagyobb mértékben tehát Európa lakossága növekedett — mintegy tlzennágyszeresére —, ás Azsláá — több mint tízszeresére. Érdekesek a városok lakosságának növekedésre vonatkozó adatok. A föld lakosságának mintegy 32 %-a lakik csupán városokban. Európa lakosságának kb. 50 %-a lakik városban. Északéi Közép-Amertkának 04 %-a, Dél-Amarlkának 44 %-a, ám Ausztrália és Óceánia lakosságának már 72 %-a. Ázsiában ás Afrikában a falusi lakosság van túlsúlyban; Afrikában mindössze a lakosság 18 %-a, Ázsiában pedig kb. 21 %-a lakik városokban. A „Véda a iivot" nyomén
